Megjelent a második Artmagazin ’80-as évek különszám
Ez már a második Artmagazin-különszám, ami azokat a művészeti jelenségeket igyekszik rekonstruálni, amelyek jellemzően csak a ’80-as évek sok szempontból speciális, a bezártságérzet és a kényszerek szülte különleges kreativitás által meghatározott időszakában jöhettek létre.
TOP 5 MŰALKOTÁS – Gergye Krisztián szerint
A TOP 5-ben rendszerint olyan alkotókat és szakembereket szólaltatunk meg, akik nem kötődnek közvetlenül a rovat témaköréhez. Így a kedvenc műalkotásaikat bemutató riportalanyok is más területen, nem pedig a képzőművészetben tevékenyek: legyen szó írókról, költőkről, rendezőkről, színészekről vagy éppen díszlet- és divattervezőkről. A következő válaszadónk Gergye Krisztián rendező, koreográfus, táncos és színész.
Ezt nézd! – Keddtől péntekig
A hétre csupa kiállításmegnyitót ajánlunk: a Vintage Galéria, a Capa Központ, a Baross utca 22 és a Trafó Galéria tárlatait.
„Emlékszem, hogy az első kék színt hol és mikor láttam”
A Szentendrei Képtárban látható most annak a kutatómunkának az eredménye, ami a híres, 1959-es műcsarnokbeli francia könyvkiállítás történetét dolgozta fel. Erről tudható, hogy a kéthetes nyitvatartási idő alatt a könyvek nagy részét ellopták a látogatók. A szemtanúk és „tolvajok” között akadtak főiskolás művészek és művészettörténet szakos egyetemisták is. A nagy könyvlopás. Francia könyvkiállítás a vasfüggöny mögött című kiállítás kurátorai, Árvai Mária és Véri Dániel velük készítettek interjúkat, hogy a könyvlopás téma mellett feltérképezzék: az 50-es, 60-as évek elszigeteltségében hogyan lehetett „nyugati” információhoz, képekhez, reprodukciókhoz jutni. Ezek a forrásértékű interjúk – a kiállítás katalógusa mellett – 2019 októberétől az Artmagazin Online-on jelennek meg: az oldalunkra látogatók kéthetente egy-egy újabb megszólaló történetét olvashatják majd.
TOP 5 MŰALKOTÁS – Bartis Attila szerint
A TOP 5-ben rendszerint olyan alkotókat és szakembereket szólaltatunk meg, akik nem kötődnek közvetlenül a rovat témaköréhez. Így a kedvenc műalkotásaikat bemutató riportalanyok is más területen, nem pedig a képzőművészetben tevékenyek: legyen szó írókról, költőkről, rendezőkről, színészekről vagy éppen díszlet- és divattervezőkről. A következő válaszadónk Bartis Attila író, fotográfus.
A művészeti világ legkevésbé befolyásos szereplői 2019-ben
A Hyperallergic egy év kihagyás után a napokban újra közzétette szokatlan éves toplistáját. A cikk azokat a szereplőket szedi sorba, akik a szupergazdagok, a tőkemozgás és a hiúság által mozgatott, valamint az ezeket a tényezőket kiszolgáló, kereskedelmi galériák és múzeumok által működtetett rendszerben egyre tehetetlenebbé és súlytalanabbá válnak.
Nincs semmi baj - 20 éves az ikOn
Az ikOn - A képzőművészeti élet eseményei 20. születésnapja alkalmából 2020. január 27-én 18:00 órától a Jurányi Ház színháztermében Nincs semmi baj címmel torta-konferenciát rendez. Az ikOn független pozíciójához és közvetítő szerepéhez kapcsolódóan a szervezők szándéka, hogy párbeszédet és tapasztalatcserét generáljanak a független kortárs művészeti szcéna működési modelljeiről és fenntarthatóságáról.
A látványon túl
Amikor a filmvásznon vagy egy regény lapjain megjelenik a „fehér tér”, az mindig egyértelmű utalásnak minősül valamire, ami nem e világi, hanem transzcendens. A white cube elmélete is ezen alapszik: a műalkotások önmagukban szemlélendők, külön atmoszférát teremtenek, és csak „üres” térben képesek igazán hatást gyakorolni. Ugyanakkor a mindennapok során nem ez a letisztult és mesterséges tér veszi körbe az embereket: ki sem látszunk a mintákból és a dekorációkból. De vajon van-e köztük olyan, amely több, mint aminek elsőre látszik? A Ludwig Múzeum Mintázat és dekoráció című kiállítása számos műalkotással igyekszik eloszlatni a felmerülő kételyt.
Ezt nézd! – Debrecen, Paks, Pécs és Budapest
2019 utolsó napjaira, illetve 2020 elejére egy országjáró kiállítástúrát javaslunk, kezdve Debrecennel: a MODEM és a Budapest FotóFesztivál együttműködésében megvalósult tárlattal. Érdemes még Paksra és Pécsre is ellátogatni, ahol 70–80-as évekbeli, valamint 20. század eleji alkotások kerülnek előtérbe. Budapesten pedig a Műcsarnok François Fiedler-kiállítását ajánljuk.
#Éjjeliszekrény 2019
2017-ben új Artmagazin Facebook-poszt rovatot indítottunk #Éjjeliszekrény címmel. Kurátorokat, elméleti szakembereket és képzőművészeket kérdeztünk arról: milyen szépirodalmat és szórakoztató irodalmat olvasnak akkor, amikor leteszik a szakirodalmat. Milyen könyveket őriznek az éjjeliszekrényükön? Most az év vége felé közeledvén egy helyre gyűjtöttük az idei ajánlókat, a legfrissebbtől az év eleje felé haladva.
„Egy jó kiállításon választ kapsz a kérdésre, ami foglalkoztat – még az is, akiben meg sem fogalmazódott, hogy épp az a nagy kérdés”
Izgalmas folyamat egy ruhában, mintában meglátni a képzőművészeti hatásokat, de a tervezők, akiket egy kerekasztal-beszélgetésre leültettem, olyan kollekciókat jegyeznek, ahol erre a kódfejtésre nincs is szükség, deklaráltan dolgoztak össze képzőművészekkel. Cakó Kinga, a CAKÓ, Szegedi Kata, a KATASZEGEDI alapítója és Kiss Tibi, a Je Suis Belle tervezőpáros egyik tagja meséltek arról, mit jelent nekik egy jó kiállítás, honnan jött az életükbe a művészet, kik a kedvenceik, és mit kapnak innen élményben, inspirációban. A The Studios színpadán beszélgettünk, külön hálás vagyok, hogy a nekik csúcsidőszaknak számító divathetek alatt is találtak időt erre az estére.