Wanted – Márffy Ödön festményei a Nyolcak időszakából

Rockenbauer Zoltán

Idestova hét esztendeje, hogy Passuth Krisztina vezetésével megkezdődött a modern magyar festészet fauve-os gyökereinek feltárását célzó kutatás, amely a 2006 márciusában a Nemzeti Galéria Magyar Vadak kiállításához, majd 2008-2009-ben e tárlat helyszínekhez adaptált változatainak egyéves franciaországi körútjához vezetett. Mindeközben magyar, angol és francia nyelvű tanulmánykötetek születtek, hazai és külhoni, magyar és nemzetközi konferenciák tűzték napirendjükre a kérdést. A munka szerves folytatásaként a kutatócsoport jelenleg a Nyolcak centenáriumi kiállításán dolgozik – amelynek Pécs ad majd otthont 2010 végén – abban a reményben, hogy az első magyar avantgárd csoport történetének újszerű feldolgozása hasonló érdeklődést fog kiváltani, mint a magyar Vadak bemutatása.

Nyolcak wanted!

Az a figyelem, amely a kutatásokat övezte, valamint az a tény, hogy időközben a korszak festészete jelentősen felértékelődött a műtárgypiacon, több tucat lappangó, illetve ismeretlennek számító festményt hozott a felszínre – remekművet éppúgy, mint pusztán dokumentumértékű alkotást. E sikerhez az Artmagazinban 2005-ben megindult Wanted-sorozat is hozzájárult, még ha nem is mindig a keresett alkotások kerültek elő – jóllehet ilyenre is akad példa –, hanem e képek stíluspárhuzamai, kortársai. Akkor már bemutattunk néhányat a hiányzó, korai Márffy-festmények közül, most újra az ő műveit keressük – ezúttal kifejezetten a Nyolcak időszakának alkotásait, mindenekelőtt azokat, amelyek részesei voltak a híres-hírhedt kiállításoknak.

A Nyolcak által rendezett három tárlat közül Márffy csak az első kettőn vett részt: az 1909 végén a Könyves Kálmán Szalonban nyílt Új képeken, illetve a Nemzeti Szalonban 1911 tavaszán rendezett Nyolcak címűn. Az egykor bemutatott festmények azonosítása nem könnyű feladat, mert bár mindkét kiállításról készült katalógus, azok meglehetősen csekély információval szolgálnak. Az Új képeké tulajdonképpen csak egyfajta árlista, amely épphogy a szerzők nevét és a művek címeit tünteti fel.

A Nyolcakra már elegáns katalógust nyomtattak, ám – Kernstok és Tihanyi kivételével – ezúttal még címet sem, pusztán nevet, tételszámot és árat közöl a füzet. A kiállított képek felkutatása mégsem lehetetlen, annak köszönhetően, hogy az „ultramodernnek” bélyegzett csoport festészete zajos botrányt kavart a maga idején, s ekként szokatlanul sok sajtóbeszámoló készült. A puszta leíráson túl reprodukciókkal illusztrált sorozat (Aurora), illetve számos élclapi karikatúra (Üstökös, Fidibusz, Borsszem Jankó) is segíti a nyomozást.

Új képek, 1909. december 30 – 1910. január

A csoport bemutatkozó rendezvényére Márffy hét festményt küldött, egyebek mellett a sokakban megütközést kiváltó Fürdő nőket (1. kép), amelyről a korabeli gúnyos kritikák alapján egyértelműen igazolható, hogy azonos a pécsi Janus Pannonius Múzeumban utóbb Aktos kompozíció fantáziacímmel regisztrált festménnyel.

33 rockenbauer1

1.: Fürdő nők ill. Aktos kompozíció, 1909, 79,5 x 98,5 cm, olaj, vászon, j.j.l.: Márffy, tul.: Pécs, JPM, ltsz.: 74.453 szerepelt: Bp., Könyves Kálmán Szalon: Új Képek (1909): „Fürdő nők”

A katalógus négy művet lakonikusan csak Tájképként említ, egy továbbinak a címe: Tengerparton, és végül egy még talányosabb alkotás, a Tanulmány szerepelt Márffytól a Könyves Kálmán Szalonban. (Ez utóbbi tulajdonképpen bármi lehet, akár portré, akt vagy jelenet.) Az összesen öt tájkép közül az egyik minden bizonnyal kisebb igényű alkotás lehet, mivel az ára csak 180 korona volt, míg a többi képé 4–600, leszámítva az 1000 koronás főművet, a Fürdő nőket. Nagy a valószínűsége, hogy a három, magasabb árú Tájkép egyike volt az a festmény (2. kép), amelyet 1911-ben közölt az Aurora Márffy Ödönt bemutató száma. (1) A reprodukción jól kivehető szignó ugyanis igen közel áll a Fürdő nők megfestése idején használt aláíráshoz – a festő korábbi és későbbi években ettől eltérő módon jelezte műveit.

33 rockenbauer2

2.: Tájkép, 1909, olaj, vászon, j.b.l.: Márffy, szerepelt: [feltehetően] Bp., Könyves Kálmán Szalon: Új Képek (1909): Tájkép, tul.: mgt., lappang – keressük!, repr.: Aurora, 1911. 7. sz. 122.; 3.: Hármas akt, 1910, [160x230 cm – valószínű méret] olaj, vászon, j.n. [?] tul.: mgt., lappang – keressük!, szerepelt.: Bp., Nemzeti Szalon: Nyolcak (1911): 60. t.; repr.: Aurora, 1911. 7. sz. 123.

A tájképekről persze kevésbé érzékletes bírálatok íródtak, mint aminők az emberi test szándékolt torzítása miatt érték a festőt. Így pl. Gyulai István a Kelet Népében közölt beszámolójában: „egy Márffy nevű Ödön kéken körüldrótozott fabábjai, »kik« aktok óhajtanak lenni, sőt ez Ödön nevű Márffynak tájképei a legnagyobb merényletek, melyet valaha művészet ellen elkövettek. Félre van az ő képein mindenki értve Manet-től Renoirig, minden ember.” (2)

Ugyancsak lesújtóan fogalmaz az újító törekvésekkel szemben mindig kard-ki-kard fellépő Kézdi Kovács László is: „a nagy (Márffy) Ödön, aki tájképein már foltokat sem fest, csak gixereket, és »Fürdő nők« című képén olyan kénsárga nőt produkál, akinek a bal válla a Magas Tátráig, a jobb lába kék Adriáig nyúlik és viszont.” (3)

A tájképekre nézvést valamivel használhatóbb számunkra a Magyar Hírlap kritikája, amely szerint „Márffy Ödön fürdő női inkább szertelenek, mint zseniálisak; inkább ijesztőek, mint hatásosak; de a torz rajzú és torz színű figurák körül tomboló színorgia nagyon érdekes. Tájképei sokkal inkább tetszenek. Itt a színekben gazdag fantáziával hat reánk; mintha a fény üvegprizmákon át szűrődnék, elemeire bontódván, a tündöklő felületekre.” (4)

Bölöni György, a Nyolcak támogatóinak egyik fő korifeusa pedig kifejezetten dicsérőleg említi: „Közöttük csak Márffy Ödön az, aki impressziók, elsuhanó, soha vissza nem térő pillanatok megfestésére vállalkozik, és intimitást, bensőséges részleteket keres a természetben. Képein színek kápráznak, szerteomlanak, előtte vonalak és foltok megvillámlanak.” (5) Mindebből tehát meglehetősen élénk, szokatlan színhasználatú tájakragyanakodhatunk, gyors, szertelen, ecsetkezeléssel. A Tengerparton és a Tanulmány című kép esetében – egyelőre alaposabb leírás híján – sokat segíthetne egy töredékes kiállítási cédula valamely festmény hátoldalán, esetleg a festő saját kezű felirata ugyanott. Egy korabeli fotó a kiállításról, esetleg egy széria-műtárgyfotó a képekről pedig a legszebb reményeket is felülmúlná.

Hogy fotográfiák felbukkanása sem teljesen esélytelen, arra bizonyíték a már említett Aurora c. folyóirat. Ráadásul az itt közölt sorozat képei közül Czigány Dezső festményeinek némelyikén rajta maradt a Nyolcak második kiállításának tételszáma, ami arra utal, hogy a műveket módszeresen befotózták. Bizonyíték egyelőre nincs rá, de erősen valószínű, hogy a tárlaton enteriőrfotó is készült. Tehát nemcsak magukat a műveket, hanem műtárgy-, illetve kiállításfényképek üvegnegatívjait vagy papírpozitívjait is keressük.

Nyolcak, 1911. április 29 – május 25.

A Nyolcak e második, már a csoport nevét viselő tárlatán Márffy nyolc festményt állított ki. Közülük hatot sikerült eddig azonosítani, de csak négyről tudjuk pontosan, hogy hol található. A legfájdalmasabb veszteség, hogy ezúttal épp a főmű, a kisebb vagyonért (6000 koronáért!) kínált Hármas akt (3. kép) hiányzik. A katalógus bevezetőjében Feleky Géza, illetve kritikáiban Bölöni György igen részletes leírást ad a festményről, így tudható, hogy arról a képről van szó, amelyet a szóban forgó Aurora-szám 123. oldalán reprodukáltak.

Bár pontos adatok nem állnak rendelkezésünkre, ha figyelembe vesszük a korabeli beszámolókat, karikatúrákat, valamint a kompozíció bal oldali nőalakjához hasonló, a kiállításon szintén szereplő „kaposvári” akt (4. kép) méreteit, akkor mintegy 160x230 cm nagyságú, hatalmas művet kell elképzelnünk. A festmény színeiről ugyancsak a Rippl-Rónai Múzeumban őrzött akt igazíthat el bennünket. Eszerint a fauve korszakhoz képest fáradtabb koloritot használt ekkor Márffy, a vörös helyett inkább krapplakkot és barnát, miközben a vásznat egyre jobban eluralják a háttér hideg színei: a kék és a zöld. Az ecsetjárás higgadtabb, a felület kidolgozottabb, mint a fauve korszakban. A korábbi síkszerűség helyett megjelenik az enyhén kubizáló plaszticitás.

33 rockenbauer3

4.: Női akt ill. [kaposvári] akt, 1910, 166x90 cm, olaj, vászon, j.b.l.: Márffy Ödön, tul.: Kaposvár, RRM, ltsz: 55.605, szerepelt: Bp., Nemzeti Szalon: Nyolcak (1911): 61. t. repr.: Aurora, 1911. 7. sz. 119.

Ugyancsak az Aurorából, Feleky és Bölöni leírásaiból azonosíthattuk a kiállított két csendélet egyikét, amely néhány éve egy magángyűjteményben bukkant fel (5. kép), valamint a Nemzeti Galéria tulajdonában lévő Régi váci vám (9. kép) című festményt, illetve a Téli tájat (11. kép), amely Horváth Béla hagyatékából került elő nemrégiben. Az említett beszámolókból kitetszik, hogy a kiállításon szerepeltek még külvárosi házakat ábrázoló képek.

33 rockenbauer4

5.: [Asztali csendélet gyümölcsökkel és szoborral], 1911 előtt, 72x95 cm, olaj, vászon, j.j.l.: Márffy Ödön, tul.: mgt., szerepelt: Bp., Nemzeti Szalon: Nyolcak (1911): [c. n.] repr.: Aurora, 1911. 7. sz. 115.; 6.: Csendélet edényekkel, 1910 körül, 80x90 cm, olaj, vászon (sérült) j.j.l. Márffy Ödön, tul.: mgt., lappang – keressük!, szerepelt: báv 40. (1976. 09.): 102. t. repr.: BÁV 40. képaukció, 1976. szeptember., katalógus, ff.


33 rockenbauer7

9.: Régi váci vám, ill. Külváros, 1910, 69,5x90 cm, olaj, vászon j.j.l.: Márffy Ödön, MNG, ltsz.: Fk 1065 (1965), 10.140, szerepelt: Bp., Nemzeti Szalon: Nyolcak (1911): 64. t.: [c. n.] repr.: Aurora, 1911. 7. sz. 120.

33 rockenbauer9

11.: [Havas táj] ill. Téli táj, 1911, 50x68 cm, olaj, vászon, j.j.l.: Márffy Ödön, tul.: Horváth Béla gyűjteménye, Sümeg, szerepelt.: Bp., Nemzeti Szalon: Nyolcak (1911): 67. t.: [c. n.]; 12.: [Gyártelep], 1910 k., olaj, vászon, j.b.l.: Márffy, tul.: mgt., lappang – keressük!, kiállítva [feltehetően]: Bp., Nemzeti Szalon: Nyolcak (1911), repr.: Aurora, 1911. 7. sz. 122.

Az Aurora két további olyan festményről közöl reprodukciót (114., 121. oldal), melyek holléte egyelőre ismeretlen, de közülük az egyiket Kőbánya címmel 1967 májusában a BÁV-nál árverésre bocsátották (10. kép), és akkor 4000 Ft-ért kelt el. A BÁV aukciós katalógusában közölt fekete-fehér fotót a korabeli reprodukcióval összevetve látszik, hogy Márffy 1911 után a képet némileg átfestette. A festményt egyébként az árverés előtt védetté nyilvánították (védési száma 6137/1967). Olyan műről van tehát szó, amely fél évszázaddal a Nyolcak-kiállítás után még megvolt magántulajdonban, de azóta ismeretlen helyen lappang.

33 rockenbauer8

10. Kőbánya, 1910 (később átfestve), 78x96 cm, olaj, vászon, j.j.l.: Márffy Ödön, védett 6137/1967.iv, tul.: mgt., lappang – keressük!, szerepelt: Bp., Nemzeti Szalon: Nyolcak (1911): [c. n.]; BÁV 16. (1967. 05.): 75. t.: „Kőbánya”, repr.: Aurora, 1911. 7. sz. 114.; BÁV 16., 1967. májusi képaukció, katalógus

Színeit tekintve talán irányadó lehet a Régi váci vám című festmény, de más, a korból ismert gyártelepes analógiák – például a Zebegényi téglagyár (8. kép) – alapján azonban az is elképzelhető, hogy sokkal élénkebben van festve. Ugyanez vonatkozik a másik 1911-ben reprodukált kompozícióra (12. kép). Említést érdemel, hogy a kiállításon külön sorszám nélküli grafikák is szerepeltek, amely közül egy aktot (13. kép) a katalógus, ugyanezt és még egy továbbit (14. kép) az Aurora is reprodukált.

33 rockenbauer6

8.: Zebegényi téglagyár ill. Táj kéménnyel ill. Lelátás a műteremből, 1910 k., 96,5x130,5 cm, olaj, vászon, j.b.l.: Márffy Ödön, tul.: Kieselbach-gyűjtemény

33 rockenbauer10

13.: Női akt [féltérden állva], 1911, tusrajz, j.j.f.: Márffy, tul.: mgt., lappang – keressük!, szerepelt: Bp., Nemzeti Szalon: Nyolcak (1911), repr.: Nyolcak kiállítása. Nemzeti Szalon, 1911. katalógus: 28.; Aurora, 1911. 7. sz. (április 29.): 118.; 14.: Női akt [féltérden kuporogva], 1911, tusrajz, j.b.f.: Márffy, tul.: mgt., lappang – keressük!, szerepelt: [feltehetően] Bp., Nemzeti Szalon: Nyolcak (1911) repr.: Aurora, 1911. 7. sz. 117.

Bölönitől tudjuk, hogy Márffytól önarckép is szerepelt a Nyolcakon. Előkerülése – ritkasága okán – szenzációszámba menne. A kritikus véleménye szerint: „önarcképe, egy sötét tónusú kép, ahol realisztikus megfigyeléseken halad, őszintébbnek látszik, mint két aktos nagy képe, amelyen absztrakt voltukban, stilizáló vonatkoztatással jelennek meg a formák.” (6) A másik kiállított csendéletről jelenleg még ennyi adatunk sincs, de feltehetően – akárcsak a Nyolcak többi festője esetében – Márffy e művén erősen érződik Cézanne hatása. Ilyen az az edényes csendélete is (6. kép), amelyet a BÁV aukcióján ütöttek le a magasnak mondható, 15 000 Ft-os kikiáltási áron 1976 őszén, és amelyről szintén csak az aukció katalógusában közölt fénykép áll ma rendelkezésünkre.

További „nyolcakos” képek

A fentieken kívül jó néhány a korszakunkhoz tartozó, fontos festmény meglétéről van tudomásunk, közülük több az elmúlt két évtizedben szerepelt aukciókon, azonban ma nem tudjuk pontosan, hol találhatók. Így keressük egyebek mellett Márffy másik aktos kompozíciójának, a korábbi szakirodalomban helytelenül „Három grácia”-ként emlegetett, 1913 januárjában Három akt (15. kép) címen a Művészházban kiállított festmény fragmentumát. Ezt a hatalmas vásznat ugyanis Márffy az évtized folyamán radikálisan átalakította, és a bal oldali nőalakot 1921-ben önálló festményként, Salome címen állította ki (16. kép).

33 rockenbauer11

15.: Festmény (Három akt) ill. Három grácia, 1911 [200x140 cm.], olaj, vászon, szerepelt: Bp., Művészház: Palotafelavató kiállítás (1913): „Festmény (Három akt)”, repr.: Új Művészet, 1913. 4. (február) sz. fft.; Rózsa Miklós [szerk.]: Kalauz a Művészház Palotafelavató kiállítására. Budapest, 1913. fft.

33 rockenbauer12

16.: Akt, ill. Salome, 1911–1921 200,5x67,5 cm, olaj, vászon, j.j.l: Márffy Ödön 1911, tul.: Kieselbach-gyűjtemény, szerepelt: Bp., Magyar Stúdió: Márffy Ödön-kiállítás (1921): 1. t.: „Salome”

E remekmű magántulajdonból szerencsére ma is ismert, és gyakran szerepel kiállításokon. Ám a jobb oldali nőalakból is önálló kép született (17. kép), amelynek fekete-fehér fotója az MNG nyilvántartásában szerepel, de a kép idestova harminc esztendeje – az MNG-bírálat óta – lappang. A kép színei és megfestésének módja a Saloméhoz lehet hasonló. Nem kizárt, hogy Márffy a harmadik nőalakot is megtartotta, ez esetben – a két másik kép méreteit figyelembe véve – legfeljebb arcképpé alakított festmény maradhatott meg.

Keressük a Leány citromfa alatt c. 1907-es olaj-karton képet (18. kép), amely szinte bizonyosan azonos azzal a festménnyel, melyet Márffy 1907-ben a párizsi Őszi Szalonon Sous le citronnier címmel állított ki, majd 1908-ban a MIÉNK első kiállításán, illetve egy év múlva a nagyváradi gyűjteményes egyéni tárlatán is szerepeltetett. Hosszú lappangás után a BÁV 1977. májusi aukcióján tűnt fel újra, és a 90-es években készült színes amatőrfotó tanúskodik még a festmény meglétéről. Keressük továbbá a Nyugatban, 1913-ban – a 3. és 18. számban – közölt két rajznak (21–22. kép) az eredetijét, illetve a hasonló grafikai munkákat.

33 rockenbauer13

17.: Akt ill. [„Pallas Athéné”], 1911–1921, 69x60 cm, olaj, vászon, j.b.l.: Márffy Ödön, MNG bsz.: b 559/1979, tul.: mgt., lappang – keressük!; 18.: Leány citromfa alatt ill. Fa alatt álló nő, 1907, 89x66 cm, olaj, karton, j.j.l.: Márffy védett KMMO 20890/77. április 30. tul.: mgt., lappang – keressük!, szerepelt: Párizs, SA V. (1907): 1196. t.: „Sous le citronnier”; Bp., Nemzeti Szalon: Miénk I. (1908): 95. t.: „Leány citromfa alatt”; Nagyvárad: Márffy Ödön (1909): 6. t.: „Leány a citromfák alatt”; BÁV 42. (1977. 05.): „Fa alatt álló nő”; 19.: Észak-olasz táj, ill. Alak tájban, 1910-es évek első fele, 80x80 cm, olaj, vászon, j.b.l.: Márffy Ödön, MNG bsz. b 2470/1980: „alak tájban”, tul.: mgt., lappang – keressük!, szerepelt: Blitz 1. (1993. 05.): 23. t.: „Észak-olasz táj” repr.: Blitz [1.] tavaszi képaukció, 1993. május 24., katalógus 11.; 20.: Festőnő a szabadban, 1907 körül 34x27 cm, olaj, karton, j.b.l.: Márffy, tul.: mgt., lappang – keressük!, szerepelt: Nagyházi 13. (1997. 03.): 408. t., repr.: Nagyházi Galéria 13. árverés, 1997. március 25–27., katalógus 83.

33 rockenbauer14

21.: Rajz [lovagló nő], 1913, tus, papír [?] j.n. tul.: mgt., lappang – keressük! repr.: Nyugat, 1913. 3. sz. 216.; 22.: [Konstruktív táj templommal], 1913, toll, papír [?] j.j.l.: Márffy Ödön, tul.: mgt., lappang – keressük! repr.: Nyugat, 1913. 18. sz. 448.

A Blitz Galéra első aukcióján, 1993 májusában kelt el Észak olasz táj (19. kép) címmel az az 1980-ban a MNG-bírálatot is megjárt, izgalmas vászon, amelynek holléte ma éppúgy nem ismert, mint a Festőnő a szabadban (20. kép) című, 1907 körüli, fauve-os alkotásé. Az utóbbi a Nagyházi Galériánál kelt el az 1997 márciusában rendezett árverésen. Végül, de nem utolsósorban egy „kétoldalas”, fauve-os festmény után is nyomozunk, amely a Polgár Galéria 1998-as Márffy-kiállításán is, valamint a galéria két aukcióján (1öö6. december, 1999. május) is szerepelt, de jelenlegi helye nem ismert.

A karton Márffy által vállalt oldalán élénk színekkel megfestett tájat ábrázol arató férfival a bal oldali harmadban (23. kép), de talán még érdekesebb az a fragmentum, amely a hátoldalon található: egy pamlagon fekvő, „matisse-os” női akt részlete (7. kép). A festményt már a Magyar Vadakon is szerettük volna kiállítani, sajnos akkor és azóta sem sikerült a nyomára bukkanni. Természetesen a bemutatott festményekkel egy időszakban készült, mostanáig ismeretlen vagy mára feledésbe merült művek előkerülését is várjuk.

33 rockenbauer15

23.: Arató ill. Parkban ill. Tavasz, 1910 k., 49,5x64,5 cm, olaj, karton j.b.l.: Márffy, tul.: mgt., lappang – keressük! szerepelt: Polgár (1996. 12.): „Parkban”; Bp., Polgár: MÖ (1998): 2. t. „Arató”; Polgár 21. (1999. 05.): 48. t.: „Tavasz”; repr.: Polgár Árpád (szerk.): Márffy magángyűjteményekben. Bp., 1998. 2. sz.: „Arató”; Polgár 1996. decemberi árverés, katalógus: „Parkban”; Polgár 21. árverés, 1999. május 25–26., katalógus: 40.: „Tavasz”, megj: Hátoldalán fauve-osan megfestett pamlagon fekvő női akt

33 rockenbauer5

7.: Pamlagon fekvő női akt, 1909 k., 64,5x49,5 cm olaj, karton, j.b.l.: Márffy Ödön (ceruzával, utólag) az Arató (4.4.1.1) c. festmény hátoldalán, tul.: mgt., lappang – keressük!, szerepelt: Polgár (1996. 12.); Polgár 21. (1999. 05.): 48. t.; Bp., Polgár Galéria: Márffy magángyűjteményekben (1998): 2. t. repr.: Polgár Árpád (szerk.): Márffy magángyűjteményekben. Bp., 1998. 2. sz.; Polgár 21. árverés, 1999. május 25–26. katalógus: 40.


Jegyzetek:
(1) Aurora, 1911. 7. sz. 122.
(2) Gyulai István: Új képek. In: Kelet Népe, 1910. január 19. 82–84.
(3) (k. k. l.): Giccs-kiállítás. In: Pesti Hírlap, 1909. december 31. 8.
(4) K. F: Neo-impresszionisták tárlata. In: Magyar Hírlap, 1909. december 31. 14.
(5) Bölöni György: Kernstok Károly és társai. In: Magyar Nemzet, 1910. január 1. 2–3.
(6) Bölöni György: A Nyolcak. In: Világ, 1911. április 19. 1-3.

full_000234.jpg
Wanted - Kernstok Károly elfeledett képei

Szemben a műkereskedelemben manapság tapasztalható érdektelenséggel, Kernstok Károly egyike volt azon művészeknek, akinek nevét és műveit jól ismerte a művelt közönség, képeit pedig szívesen vásárolták a tehetősebb polgárok és a haladó szellemű értelmiségiek. Jól példázza Kernstok kelendőségét, hogy 1911-es nagy, egész pályáját felölelő retrospektív tárlatának megnyitó napján összesen 9 képét kínálták eladásra, a többi már magánkézből, illetve múzeumokból került a tárlatra, az érdeklődő közönség pedig már másnap hiába kereste a megvásárolható műveket, hiszen azok mindegyike elkelt az első napon.

full_000909.jpg
Wanted - Lopott műtárgyak - mit tehetünk, mit tehetnek a hatóságok?

Az alábbiakban tájékoztatást adunk egy, a kortárs mûvészetet ért újabb szomorú eseményrôl. Veress Pál (Budapest, 1920 – Budapest, 1999) festô és grafikus ismert salakreliefjeinek egy szép sorozatát, valamint további három mûvét, összesen 16 alkotását vitték el ismeretlen tettesek 2006. szeptember 26-án. Az esemény több szempontból is tanulságos. Ugyanis azt a hazai aukciós és galériás mûkereskedelemben egyaránt tükrözôdô folyamatot mutatja, hogy a kereskedôk és gyûjtôk érdeklôdése egyre inkább a (klasszikus) kortársak felé fordul. E növekvô érdeklôdés – jogellenes és sajnálatos – mérföldköve a fenti eset. Emellett azért is fájó veszteség, mert a mûvész eddig egyben ôrzött hagyatékát fosztották meg több kiemelkedôen értékes darabjától.

full_000238.jpg
Wanted - Maga a mű "kerestetik"

A művészettörténet-kutatás, bár tudományos tevékenység, gyakran mégis a bűnügyi regények világára emlékeztet. Nyomozásaink kiindulópontjául rendszerint maguk a műalkotások szolgálnak, s ilyenkor ¬ mint a krimikben általában ¬ a „tettes” kilétét kell felderítenünk. Most induló cikksorozatunkban éppen fordított a helyzet. Olyan műalkotások reprodukcióit igyekszünk bemutatni, amelyekről már meglehetősen sokat tudunk. Ismerjük az alkotót, gyakran a mű keletkezésének évszáma, mérete, technikája és egyéb adatai is rendelkezésünkre állnak, nem ritka, hogy az egykori tulajdonosok kiléte is ismert, csupán egyetlen, ám a legfontosabb láncszem hiányzik: MAGA A MŰ „KERESTETIK”.

full_000279.jpg
Wanted - Zichy Mihály

2007. december 14. és 2008. március 26. között Zichy Mihály műveinek nagyszabású bemutatójára készül a Magyar Nemzeti Galéria. A kiállítás apropóját a szentpétervári Ermitázzsal való együttműködés adja, melynek köszönhetően a világ egyik legnagyobb múzeuma mintegy száz darab grafikát kölcsönöz a gyűjteményében őrzött Zichy-anyagból. A Magyar Nemzeti Galéria és az Ermitázs Zichy-grafikáin és -festményein kívül – mely a bázisát adja a tárlatnak – szeretnénk hazai köz- és magángyűjtemények anyagát is bemutatni. A hagyatékból, mely a mai napig a leszármazottak tulajdonában van, számos fontos mű lesz látható, és több gyűjtő is jelezte már együttműködési szándékát. Azonban van néhány kulcsfontosságú alkotás, melynek eddig nem sikerült nyomára bukkanni, ebben kérjük olvasóink segítségét.

full_003532.jpg
Wanted – Az ismeretlen Balla Béla avagy az elmaradt siker anatómiája

"Rendszeresen nem végzett iskolákat. A négy elemi után kereskedő inas, majd nyomdász, üveges, pék, kőmíves és végül szabó lett. Azonban valamennyi foglalkozását hamarosan otthagyva, minden idejét önművelésre fordította. Festeni tizennyolcz éves korában kezdett s néhány évvel utóbb több aradi műbarát támogatásával Nagybányára ment..." - olvasható a pályakezdés művészregényt sejtető beharangozója a Szendrei-Szentiványi Lexikon megjelent első kötetében 1915-ben.

full_000415.jpg
Wanted – Borsos József

A Magyar Nemzeti Galéria Borsos József (1821–1883) biedermeier festő és fényképész munkásságát a jövő évben tervezi bemutatni. A szakma egyik nagy adósságát kívánjuk ezzel törleszteni, mert mind ez idáig nem volt olyan kiállítás, amely az œuvre-t – a lehetőségek szerint – teljes egészében bemutatta volna.

full_000475.jpg
Wanted – Csók István

Önámítás azt gondolni, hogy egy életmű az utókor számára a maga teljességében megismerhető. Ami távolról monolit tömbnek tűnik, az a figyelmes szemlélő számára feltárja valódi formáját, egy folytonos változásban lévő organizmust. Ilyen lélegző, pulzáló szerveződés minden festői életmű, térben, időben alakváltó tünemény. Alkotóelemei, maguk a művek, olykor rejtélyes és beláthatatlan utakat járnak be felragyogva, majd kihunyva. Némelyek folyvást láthatók, nemzedékek közös tudatát meghatározó ikonok, mások halvaszületett teremtmények, amelyek sosem lépik át a műterem küszöbét. Nagyobb részük azonban a jelenlét szürke mezőjében lebeg, leírások vagy reprodukciók raszterhálójában öltve testet, időszakos tárlatok gyorsan szétfoszló emlékképeiben bolyongva. 

full_000299.jpg
Wanted – Szocreál

A debreceni MODEM 2008 nyarán nagyszabású történeti kiállítás keretei között mutatja be a hazai szocialista realista képzőművészet sok vitára okot adó korszakát. Annak is a legbizarrabb, szocreál periódusát, az 1949 és 1956 közötti tematikus festészetet és szobrászatot.

full_000233.jpg
Wanted – Vaszary János lappangó képei

A Magyar Nemzeti Galéria 2007 őszére tervezi Vaszary János festőművész gyűjteményes kiállításának megrendezését. A művész 1939-ben bekövetkezett halála óta egy alkalommal – immár több mint négy évtizede – találkozhatott a nagyközönség az életmű kiemelkedő darabjaival, a több mint háromszáz műtárgyat felvonultató Vaszary János emlékkiállításon, amely a Magyar Nemzeti Galériában 1961-ben volt látható.

full_001088.jpg
Wanted – Nemes Marcell személyére, illetve egykori műgyűjteményére vonatkozó adatok, dokumentumok, információk

A Szépművészeti Múzeum egy – eredetileg 2011 tavaszára tervezett, de előreláthatólag csak 2011 októberében megnyíló – nagyszabású emlékkiállítás keretében kíván méltó emléket állítani a 20. századi magyar polgári műgyűjtés legendás alakjának, Jánoshalmi Nemes Marcellnek. (A gyűjtőről lásd többek között Németh István „Legendák és tények Nemes Marcellről I–III” címen korábban megjelent cikksorozatát az Artmagazin hasábjain.) (1)