Artmagazin ›

Wanted – Vaszary János lappangó képei

Archívum

2007-09-18

Plesznivy Edit

A Magyar Nemzeti Galéria 2007 őszére tervezi Vaszary János festőművész gyűjteményes kiállításának megrendezését. A művész 1939-ben bekövetkezett halála óta egy alkalommal – immár több mint négy évtizede – találkozhatott a nagyközönség az életmű kiemelkedő darabjaival, a több mint háromszáz műtárgyat felvonultató Vaszary János emlékkiállításon, amely a Magyar Nemzeti Galériában 1961-ben volt látható.

Vaszary modernitásra nyitott, újító szelleme és virtuóz mesterségbeli tudása nyomán fantasztikusan gazdag, stílusában rendkívül változatos életmű született. A kiállítási anyag összeállítása során kiemelkedő szempont, hogy a művészi pálya markánsan eltérő, jól körülhatárolható időszakai művészettörténeti jelentőségüknek megfelelő hangsúllyal kapjanak helyet a tárlaton. Nincsenek könnyű helyzetben a kiállítás kurátorai, amikor az oeuvre legjelentősebb remekműveinek feltérképezésére vállalkoznak. A néhány évtizede még fellelhető, jeles magángyűjtemények napjainkra részben szétszóródtak, átrendeződtek, az alapítók halála vagy egyéb okok miatt megszűntek. Jó néhány remekmű időközben kikerült a művészettörténész-szakma látóköréből. A Nemzeti Galéria a védett műtárgyak felkutatása mellett a műkereskedelmi galériák segítségét is kéri abban, hogy a reményei szerint kiállításra kerülő alkotások jelenlegi tulajdonosaival felvehesse a kapcsolatot.

Virágáruslány, 1888 (o. v. 90x38 cm) (1994 MNG Bírálat)

Míg a művész utolsó nagy festői korszakában született képek esetében időnként a bőség zavarával küzdünk, hisz a nagyváros mozgalmas vibrálását, a mediterrán táj szépségét, a divatos tengerparti nyaralók lüktető kavalkádját és az art deco divatját megörökítő alkotások igen népszerűek a gyűjtők körében, addig Vaszary János 1910 előtti naturalista, szecessziós és szimbolista periódusaiból mindeddig jóval kevesebb műtárgy áll rendelkezésre, figyelembe véve természetesen a stiláris szakaszok mennyiségben is eltérő festői termését.

Bizánci Madonna, 1897 (1897 Műcsarnok, 1901 Velencei Biennále [vétel]. 1906 Vaszary-kiállítás, Nemzeti Szalon – megjegyzés: „eredeti: Amerikában”)

A művész életében megjelent szakirodalomban és a kiállítási katalógusokban található reprodukciók alapján több mint két tucat – pillanatnyilag lappangó – jelentős Vaszary-alkotás létezéséről van tudomásunk. Az alábbiakban közzétett kiemelkedő, keresett művek jelentősen hozzájárulnának a művész munkásságát remekművekkel bemutatni szándékozó gyűjteményes tárlat teljessé tételéhez. Ezeknek az alkotásoknak mindeddig hiába próbáltunk a nyomára akadni; feltételezhető, hogy korábban külföldre kerültek, esetleg magyarországi magángyűjteményekben lappanganak vagy megsemmisültek. Az Artmagazin előző számaiban „kerestetett” jó néhány magyar fauve kép felbukkanása arra bátorít minket, hogy a keresett Vaszary-képek esetében is hasonlóképpen reménykedjünk a művek előkerülésének sikerében.

Nők tükörrel, 1901 (o. v. 77x88 cm – VÉDETT) (Egykor Nemes Marcell Gyűjtemény, 1906 Nemzeti Szalon, 1907 Akt kiállítás, Uránia kiállító helyiség, 1977 BÁV 44. Aukció)

A 2007-es gyűjteményes kiállításhoz kapcsolódóan nagyszabású, reprezentatív katalógus jelenik meg, amelyben Vaszary János alkotói periódusai, sokoldalú művészeti és elméleti tevékenysége – pedagógiai munkássága, művészeti írásai, a képzőművészeti közéletben végzett aktivitása – kerül bemutatásra. A kiállításon szereplő művek reprodukcióit tudományosan megkutatott, elemző esszék kísérik majd. A közgyűjteményekben fellelhető Vaszary Jánosra vonatkozó dokumentumok és fotók mellett keresünk a művésszel kapcsolatos további írásos anyagot, leveleket, fényképeket is, amelyek vélhetően magántulajdonosokhoz kerültek. A képekkel kapcsolatban bármilyen információ eljuttatható az [email protected] címre, vagy a 345-2294-es telefonszámra. A kiállítás kurátorai Gergely Mariann ([email protected] 06-20-439-7378) és Plesznivy Edit ([email protected] 06-20-439-7380) művészettörténészek (MNG Festészeti Osztály – tel.: 375-8989) megköszönnek minden segítséget.

A keresett Vaszary János-alkotások listája az ismert adatokkal:

Virágáruslány, 1888 (o. v. 90x38 cm) (1994 MNG Bírálat)

Alvó akt, 1905 körül (Repr. 1941 Petrovics–Kárpáti: Vaszary-kötet, MNG fotóarchívum)

Pannika kedvenc lovával, 1890-es évek eleje (o. v. 50x70 cm) (1972 MNG Bírálat)
Levelet olvasó menyecske, 1890-es évek eleje (o. v. 77x60 cm) (1985 MNG Bírálat, 1985 BÁV Aukció, 1996 Műgyűjtők Galériája Aukció, 2000 Villás Galéria Aukció)
Forrásnál, 1895 (Repr. 1896 Műcsarnok Ezredéves Országos Kiállítási Katalógus)
Bizánci Madonna, 1897 (1897 Műcsarnok, 1901 Velencei Biennále [vétel].
1906 Vaszary-kiállítás, Nemzeti Szalon – megjegyzés: „eredeti: Amerikában”)
Sípon játszó Faun, 1895 körül (Repr. 1978 Haulisch Lenke: Vaszary-monográfia)
Részes aratók, 1901 (1902 Műcsarnok [állami kis aranyérem], uralkodói vásárlás révén a királyi vár I. fejedelmi lakosztályának előtermébe került. 1906 Vaszary-kiállítás, Nemzeti Szalon, Magyar Szent Korona tulajdona [1920-as években Vaszary elkészítette a kép változatát]
2003 Kieselbach Aukció)

Háromkirályok, 1919 (Lavírozott tus változata MNG) (Repr. 1941 Petrovics–Kárpáti: Vaszary-kötet. A festmény egy részletének variációja 1996 Műgyűjtők Galériája 20. Aukció – Teveháton címmel)

Nők tükörrel, 1901 (o. v. 77x88 cm – VÉDETT) (Egykor Nemes Marcell Gyűjtemény, 1906 Nemzeti Szalon, 1907 Akt kiállítás, Uránia kiállító helyiség, 1977 BÁV 44. Aukció)
Tükör előtt, 1904 (Repr. 1906 Művészet, 1923 Lázár, 1941 Petrovics–Kárpáti: Vaszary-kötetek, 1961 kiállítva Vaszary János emlékkiállítás MNG. A kép variációja Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár)
Alvó akt, 1905 körül (Repr. 1941 Petrovics–Kárpáti: Vaszary-kötet, MNG fotóarchívum)
Zöldruhás nő, 1905 (o. v. 78,5x41,5 cm) (MNG védettségi nyilvántartásban, egykor Fränkel József tulajdona, 1961 kiállítva Vaszary János emlékkiállítás MNG. Színes repr. 1978 Haulisch: Vaszary-monográfia, 1985 BÁV 68. Aukció)
Olvasó nő, 1905 (o. v. 102x75 cm – VÉDETT) (Repr. 1906 Művészet, 1919 kiállítva Vaszary János gyűjteményes kiállítás Ernst Múzeum, 1961 kiállítva Vaszary János emlékkiállítás MNG, repr. a katalógusban)
Modell, 1905 (o. v. 59x74 cm) (MNG védettségi nyilvántartásában. Repr. 1934 Képzőművészet, 1934 Ernst Múzeum XLIX. Aukció [Nemes Marcell-képgyűjtemény], 1978 Haulisch: Vaszary-monográfia, 1981 kiállítva Válogatás magyar magángyűjteményekből MNG)

XIII. századi hangulat Firenzében, 1926 (Repr. 1941 Petrovics–Kárpáti:Vaszary-kötet)

Espada, 1905 (Vaszary spanyolországi festményciklusának egyik jeles darabja. Repr. 1941 Petrovics–Kárpáti: Vaszary-kötet)
Interieur, 1906 (Repr. 1906 Vasárnapi Újság)
Hölgy kutyával, 1906 (Repr. 1906 Művészet, 1923 Lázár, 1941 Petrovics–Kárpáti: Vaszary-kötetek)
Rózsaszínruhás lány, 1907 (o. v. 43x26 cm) (1940. március Magyar Királyi Postatakarékpénztár Aukció, [repr. V. tábla], MNG-fotóarchívum)
Vendéglő teraszán / Kerti jelenet, 1907 körül (o. fa 43x27 cm) (1961 kiállítva Vaszary János emlékkiállítás MNG, repr. katalógusban, 1978 Haulisch: Vaszary-monográfia)
A művész neje / Vaszaryné portréja, kutyával, 1917 (Völgyessy Ferenc tulajdona, 1943, 1965 kiállítva Völgyessy-gyűjteményt bemutató kiállításokon – Szeged, 1961 kiállítva Vaszary János emlékkiállítás MNG)
Háromkirályok, 1919 (Lavírozott tus változata MNG) (Repr. 1941 Petrovics–Kárpáti: Vaszary-kötet. A festmény egy részletének variációja 1996 Műgyűjtők Galériája 20. Aukció – Teveháton címmel)

Pihenő matrózok, 1930-as évek (o. v. 41x70 cm) (é. n.–1939 kiállítva XXth. Century Hungarian Art Works of Twenty-One Painters, London, repr. katalógusban, 1941 Petrovics–Kárpáti: Vaszary-kötet, 1978 Haulisch: Vaszary-monográfia, akkor Keleti Andor tulajdona)

Akt, 1918–20 között (o. v. 118x78 cm) (1932. október Magyar Királyi Postatakarékpénztár Aukció – repr. XII. tábla, 1964–65 kiállítva Vaszary-kiállítás Galerie Semiha Huber, Zürich)
Kereszténység, 1924 (o. karton, 74x102,5 cm) (Repr. 1927 Bálint Jenő, 1941 Petrovics–Kárpáti: Vaszary-kötetek, 1961 kiállítva Vaszary János emlékkiállítás MNG, 1978 Haulisch: Vaszary-monográfia)
Víz alatti világ, 1926–28 (o. v. 850x230 cm) (1926 Vaszary egyetlen állami megbízása Klebelsberg Kúnó közoktatásügyi minisztertől a Tihanyi Halbiológiai Intézet előadóterme részére [Magyar Tudományos Akadémia Balatoni Limnológiai Kutatóintézet Tihany, Klebelsberg Kunó út 3.]. A nyolc méter hosszú és több mint két méter magas vászonképnek nyoma veszett. Mezei Ottó művészettörténész egykori szóbeli közlése szerint az 1960-as évek végén, 1970-es évek elején a művet tekercsben Tihanyból Budapestre szállították valamelyik akadémiai intézetbe. A pannóról fotó nem maradt fenn. Vaszary számos tanulmányképet és vázlatot készített a Víz alatti világhoz, itt egy tempera előkép reprodukcióját közöljük.)

Tükörkeret, 1900 körül (gyapjú, ún. scherrebek technikával szövött, tervezte: Vaszary János, kivitelezte: Riha Ferenc) (Repr. 1900 Magyar Iparművészet)

Éjszakai fények a Párizsi Világkiállításon, 1937 (o. v. 60x80 cm) (Blitz Galéria 1993. Aukció)
XIII. századi hangulat Firenzében, 1926 (Repr. 1941 Petrovics–Kárpáti:Vaszary-kötet)
Trecento hangulat, 1926 (akv. papír. 47x31,5 cm) (A XIII. századi hangulat Firenzében grafikai változata, jelzése: Firenze 926.IV.1., MNG Fotóarchívuma)
Firenzei hangulat 1930-as évek (Repr. 1941 Petrovics–Kárpáti: Vaszary-kötet)
Pihenő matrózok, 1930-as évek (o. v. 41x70 cm) (é. n.–1939 kiállítva XXth. Century Hungarian Art Works of Twenty-One Painters, London, repr. katalógusban, 1941 Petrovics–Kárpáti: Vaszary-kötet, 1978 Haulisch: Vaszary-monográfia, akkor Keleti Andor tulajdona)
Rapalloi öböl, 1934 (o. v. 50x73 cm) (Repr. 1941 Petrovics–Kárpáti: Vaszary-kötet, 1961 kiállítva Vaszary János emlékkiállítás MNG – Révész István tulajdona, 1964–65 kiállítva Vaszary-kiállítás, Galerie Semiha Huber, Zürich)
Pincio Rómában, 1936 (o. v. 60x83 cm) (Védettségi nyilvántartás MNG, 1961 kiállítva Vaszary János emlékkiállítás MNG – akkor Kerényi Jenő tulajdona)
Párizsi emlék, 1937 (Védettségi nyilvántartás MNG. Színes repr. 1941 Petrovics–Kárpáti: Vaszary-kötet)
Faliszőnyeg, 1900 körül (tervezte: Vaszary János, kivitelezte: Kovalszky Sarolta, Német Elemér.) (Repr. 1900 Magyar Iparművészet)
Tükörkeret, 1900 körül (gyapjú, ún. scherrebek technikával szövött, tervezte: Vaszary János, kivitelezte: Riha Ferenc) (Repr. 1900 Magyar Iparművészet)
Beszélgetők, 1907 (o. v. 98x90 cm, Tata, Kuny Domokos Múzeum ltsz: 68.1.1) A festményt 2003. február 4-én ellopták a tatai Vaszary-villából. Sajnos fotó nem áll rendelkezésre, csak a múzeumi leltárkönyvi leírás: „Sötét tónusú kép a művész naturalista korszakából. A képmezőben két alak, fiatal lány, sötétvörös ruhában (bőszoknyás paraszti viseletben), szemben ül jobb kezére könyökölve. Mögötte fekszik egy legény, a kép jobb szélén látszik a kalap alatt az arca, fejét kezére hajtja.”

2006/4. 76-80. o.

Wanted - Kernstok Károly elfeledett képei

Szemben a műkereskedelemben manapság tapasztalható érdektelenséggel, Kernstok Károly egyike volt azon művészeknek, akinek nevét és műveit jól ismerte a művelt közönség, képeit pedig szívesen vásárolták a tehetősebb polgárok és a haladó szellemű értelmiségiek. Jól példázza Kernstok kelendőségét, hogy 1911-es nagy, egész pályáját felölelő retrospektív tárlatának megnyitó napján összesen 9 képét kínálták eladásra, a többi már magánkézből, illetve múzeumokból került a tárlatra, az érdeklődő közönség pedig már másnap hiába kereste a megvásárolható műveket, hiszen azok mindegyike elkelt az első napon.

Wanted - Lopott műtárgyak - mit tehetünk, mit tehetnek a hatóságok?

Az alábbiakban tájékoztatást adunk egy, a kortárs mûvészetet ért újabb szomorú eseményrôl. Veress Pál (Budapest, 1920 – Budapest, 1999) festô és grafikus ismert salakreliefjeinek egy szép sorozatát, valamint további három mûvét, összesen 16 alkotását vitték el ismeretlen tettesek 2006. szeptember 26-án. Az esemény több szempontból is tanulságos. Ugyanis azt a hazai aukciós és galériás mûkereskedelemben egyaránt tükrözôdô folyamatot mutatja, hogy a kereskedôk és gyûjtôk érdeklôdése egyre inkább a (klasszikus) kortársak felé fordul. E növekvô érdeklôdés – jogellenes és sajnálatos – mérföldköve a fenti eset. Emellett azért is fájó veszteség, mert a mûvész eddig egyben ôrzött hagyatékát fosztották meg több kiemelkedôen értékes darabjától.

Wanted - Zichy Mihály

2007. december 14. és 2008. március 26. között Zichy Mihály műveinek nagyszabású bemutatójára készül a Magyar Nemzeti Galéria. A kiállítás apropóját a szentpétervári Ermitázzsal való együttműködés adja, melynek köszönhetően a világ egyik legnagyobb múzeuma mintegy száz darab grafikát kölcsönöz a gyűjteményében őrzött Zichy-anyagból. A Magyar Nemzeti Galéria és az Ermitázs Zichy-grafikáin és -festményein kívül – mely a bázisát adja a tárlatnak – szeretnénk hazai köz- és magángyűjtemények anyagát is bemutatni. A hagyatékból, mely a mai napig a leszármazottak tulajdonában van, számos fontos mű lesz látható, és több gyűjtő is jelezte már együttműködési szándékát. Azonban van néhány kulcsfontosságú alkotás, melynek eddig nem sikerült nyomára bukkanni, ebben kérjük olvasóink segítségét.

Wanted – Csók István

Önámítás azt gondolni, hogy egy életmű az utókor számára a maga teljességében megismerhető. Ami távolról monolit tömbnek tűnik, az a figyelmes szemlélő számára feltárja valódi formáját, egy folytonos változásban lévő organizmust. Ilyen lélegző, pulzáló szerveződés minden festői életmű, térben, időben alakváltó tünemény. Alkotóelemei, maguk a művek, olykor rejtélyes és beláthatatlan utakat járnak be felragyogva, majd kihunyva. Némelyek folyvást láthatók, nemzedékek közös tudatát meghatározó ikonok, mások halvaszületett teremtmények, amelyek sosem lépik át a műterem küszöbét. Nagyobb részük azonban a jelenlét szürke mezőjében lebeg, leírások vagy reprodukciók raszterhálójában öltve testet, időszakos tárlatok gyorsan szétfoszló emlékképeiben bolyongva.

Borsos József

Hogy a 19. század közepi Magyarországon sem komoly művészeti iskola, sem kifinomult műélvező közönség nem volt – az tény. (Sajnálatos módon a kettő egymást erősítette.) Így nem véletlen, hogy egy olyan tehetséges piktor, mint Borsos József inkább a császárvárosban praktizált, hiszen a pesti műbarátok csak húzódozva fizették volna meg az arcképeiért kért borsos árat. Sőt, az sem meglepő, hogy a hazai piacra szánt portréin kénytelen volt követni a provinciális képírók vastörvényét: mindegy mennyire életszerű a figura, ha jól láthatóan, pénzszagúan csillog az aranycsatt és a brokátmente.

Wanted – Borsos József

A Magyar Nemzeti Galéria Borsos József (1821–1883) biedermeier festő és fényképész munkásságát a jövő évben tervezi bemutatni. A szakma egyik nagy adósságát kívánjuk ezzel törleszteni, mert mind ez idáig nem volt olyan kiállítás, amely az œuvre-t – a lehetőségek szerint – teljes egészében bemutatta volna.

Wanted - Maga a mű "kerestetik"

A művészettörténet-kutatás, bár tudományos tevékenység, gyakran mégis a bűnügyi regények világára emlékeztet. Nyomozásaink kiindulópontjául rendszerint maguk a műalkotások szolgálnak, s ilyenkor ¬ mint a krimikben általában ¬ a „tettes” kilétét kell felderítenünk. Most induló cikksorozatunkban éppen fordított a helyzet. Olyan műalkotások reprodukcióit igyekszünk bemutatni, amelyekről már meglehetősen sokat tudunk. Ismerjük az alkotót, gyakran a mű keletkezésének évszáma, mérete, technikája és egyéb adatai is rendelkezésünkre állnak, nem ritka, hogy az egykori tulajdonosok kiléte is ismert, csupán egyetlen, ám a legfontosabb láncszem hiányzik: MAGA A MŰ „KERESTETIK”.

Wanted – Az ismeretlen Balla Béla avagy az elmaradt siker anatómiája

"Rendszeresen nem végzett iskolákat. A négy elemi után kereskedő inas, majd nyomdász, üveges, pék, kőmíves és végül szabó lett. Azonban valamennyi foglalkozását hamarosan otthagyva, minden idejét önművelésre fordította. Festeni tizennyolcz éves korában kezdett s néhány évvel utóbb több aradi műbarát támogatásával Nagybányára ment..." - olvasható a pályakezdés művészregényt sejtető beharangozója a Szendrei-Szentiványi Lexikon megjelent első kötetében 1915-ben.

Wanted – Márffy Ödön festményei a Nyolcak időszakából

Idestova hét esztendeje, hogy Passuth Krisztina vezetésével megkezdődött a modern magyar festészet fauve-os gyökereinek feltárását célzó kutatás, amely a 2006 márciusában a Nemzeti Galéria Magyar Vadak kiállításához, majd 2008-2009-ben e tárlat helyszínekhez adaptált változatainak egyéves franciaországi körútjához vezetett. Mindeközben magyar, angol és francia nyelvű tanulmánykötetek születtek, hazai és külhoni, magyar és nemzetközi konferenciák tűzték napirendjükre a kérdést. A munka szerves folytatásaként a kutatócsoport jelenleg a Nyolcak centenáriumi kiállításán dolgozik – amelynek Pécs ad majd otthont 2010 végén – abban a reményben, hogy az első magyar avantgárd csoport történetének újszerű feldolgozása hasonló érdeklődést fog kiváltani, mint a magyar Vadak bemutatása.

Wanted – Szocreál

A debreceni MODEM 2008 nyarán nagyszabású történeti kiállítás keretei között mutatja be a hazai szocialista realista képzőművészet sok vitára okot adó korszakát. Annak is a legbizarrabb, szocreál periódusát, az 1949 és 1956 közötti tematikus festészetet és szobrászatot.