Artmagazin

Megrendelem

artmag_135_cover.jpg

Artmagazin 135

Kedves Olvasó! 

Ismét különszámmal jelentkezünk, összegyűlt ugyanis rengeteg hiánypótló anyag arról az időszakról, ami először a külföldi érdeklődésnek köszönhetően a műkereskedelem, majd az ezzel összefüggésben egyre intenzívebbé váló kutatás számára is érdekessé vált. A helyzetre jellemző, hogy rengeteg adalék a közös gondolkodás során bukkant elő, ha nevezhetjük annak a sokszor inkább kommentháborúnak is beillő eszmecserét a Facebook erre kiválóan alkalmas felületén. Ezek inspirálták Halász András több mint kilencvenezer karakteres reflexióit, amit mi most szerkesztve, rövidítve közlünk, megragadva az alkalmat, hogy közben a szerző munkáival is megismertessük az érdeklődő olvasót. Egy szakdolgozat szintén rövidített és szerkesztett változatát is közrebocsátjuk, ami Kele Judit szemszögéből írja le majdnem ugyanezt a korszakot. Ez által hangsúlyossá válik a női szempont, amire ráerősít a Ladik Katalinnal készített interjú. Nagyon erős kontúrokkal rajzolódik ki ebből a test mint alkotói eszköz vagy mint médium használata az akkori, egyáltalán nem szabad viszonyok közt, amikor viszont a pornóipar még nem határozta meg, nem deformálta sem a testképet, sem a meztelenség jelenlétét a társadalmi és a művészeti térben. Mára szinte teljesen elfeledett összefüggéseket is felvillantunk: hogyan volt egyben még a kilencvenes évek legelején is az a két oldal, amely mára engesztelhetetlenül ellentétesnek látszik, milyen közös pontokat találhatunk mondjuk Birkás Ákos és Makovecz Imre gondolkodásában – ha egyáltalán. Ezt Ekler Dezső visszaemlékezése alapján latolgathatjuk. Szinte az összes szereplő, akikről írunk, tanított később valahol vagy igyekezett tapasztalatait közvetíteni valahogy a közönség felé. De a leghosszabb tanári működést Tölg-Molnár Zoltán mondhatja magáénak, a vele készült interjú erre is kitér, de inkább a művekre, azok szemléletbeli forrásaira koncentrál. Könyvet is ajánlunk, Szabados Árpád fotóalapú munkáit – és ha a tanári működésről van szó, őt nemcsak mint a Képzőművészeti Egyetem valamikori rektorát, hanem mint a GYIK Műhely egyik kitalálóját is említeni kell. Végül egy évforduló is szóba kerül: honnan indult az a típusú gondolkodás, ami ezt a különszámot is meghatározza, mikor kezdődött az, hogy a művészet történetét női szempontból is áttekintsük, és mekkora paradigmaváltás volt, amikor elkezdődött annak kondicionálása, hogy ha valaki nő, azt a hagyományosan férfiak számára fenntartott működési formákban ne hátrányként érzékelje, hanem kezdjen valamit a helyzettel. Vagyis mikor kezdődött a hosszú menetelésünk? 

Topor Tünde


ARTANZIX

ÉVFORDULÓ
Lépold Zsanett: Feminista Psycho?
Ötvenéves a Womanhouse
6

TÖRTÉNET
Halász András: Elhervadt Rózsa. Halász András esszéisztikus vissza- és előretekintése
10

MŰVÉSZ/NŐ
Mészáros Luca: A nőműtárgy. Kele Judit: I am a Work of Art
28 

INTERJÚ
Topor Tünde: Misztérium, amit mindenki érzékel. Beszélgetés Ladik Katalinnal
42 

TÖRTÉNET
Ekler Dezső: Birkás Ákos és az építészek
56 

INTERJÚ
Szuda Barna: Megtanultam minden hibát nagyra becsülni. Interjú Tölg-Molnár Zoltánnal
66 

ARTMAGAZIN ONLINE
Tematikus válogatás
80