Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Képviselő-testületének Kulturális Bizottsága nyilvános pályázatot hirdet Budapest, IX. kerület közterein történő Public Art művek megvalósítására.
A Kassák kortárs művészeti díjra nyílt felhívás keretében olyan alkotói tervvel lehet pályázni, amely a huszadik századi avantgárd művészet jelenségeit, valamint az avantgárd mozgalmak által felvetett kérdéseket vizsgálja vagy korszerűen újraértelmezi. A pályázat új mű létrehozására és kiállítási tervére szól.
2025. március 6-án nyílt meg az acb Galériában Januško Klaudia legújabb, Too Hot to Handle című egyéni kiállítása. A művész korábbi munkáiban a videójátékok női karaktereinek hiperszexualizált esztétikai kódjait, a neomedievalizmus elemeit és kortárs cyberfeminista elméletek kritikai attitűdjét ötvözte egy olyan határokat és hagyományos kategóriákat összezavaró transzgresszív stratégiává, amely egyszerre reflektál a pusztán látszólagos szabadság és a választások korlátozottságának problémakörei, a szexuálisan tárgyiasított női karakterek és a kapitalizmus által kizsákmányolt természeti világ ökofeminista párhuzamaira, valamint arra az alapvető ambivalenciára és ellentmondásosságra, ami körüllengi ezeket a jelenségeket.
Szirtes János életműve egy par excellence a ’70-es évek végén, ’80-as évek elején induló kulturális újhullám jellegzetes jelensége. Olyan nagy események kísérték ezt a változást, mint az 1979-es stuttgarti Europa 79 kiállítás, ahol először szerepelt egy nagy, új művészgeneráció, híres német, francia, olasz és spanyol művészekkel elsősorban. 1980-ban a velencei Aperto kiállítás, ahol viszont már együtt szerepeltek az amerikai és európai művészek: Julian Schnabel, David Salle, Sandro Chia, Mimmo Paladino, Georg Baselitz, Markus Lüpertz, stb. 1981-ben a Zeitgeist kiállítás, illetve a New Spirit in Painting Londonban, a Royal Academy-n, ahol valóban egy új, szellemi impulzus nemcsak a festészetben, hanem általában a kulturális köztudatban, a kulturális tudatban végbement nagy változásnak a jelensége érzékelhetővé vált.
Ma 18:00 órától a Néprajzi Múzeum mozitermében a MaDok-filmek harmadik rövid dokumentumfilmsorozatának konceptuális vetítéssorozata veszi kezdetét két eseménnyel, amin a filmek által felvetett különböző témákat az alkotóik és felkért közreműködők közös beszélgetésen keresztül vitatnak meg.
A Műcsarnok "Vízió, gesztus, kísérlet..." című kiállítása kifejezetten a szerzői animációs filmművészetre fókuszál, amely terület meghatározó a magyar animációtörténet egészében, ugyanakkor kevésbé ismert a nagyközönség előtt. Még kevésbé ismertek azok a határművészeti alkotások, amelyek nehezen kategorizálhatók, s amelyek optimális megjelenítési „felületeit” is nehéz meghatározni. A tárlat a magyarországi autonóm animációs törekvésekre fókuszál és a Magyarországon készült alkotásokra, három megközelítést érvényesítve a Műcsarnok három központi termében. A Vízió című első teremben Gauder Áron, Gémes József, Jankovics Marcell és Reisenbüchler Sándor munkái fogadják a látogatókat. Reisenbüchler Sádor idén lenne 90 esztendős, ezért kivételes munkásságáról vetítéssel is megemlékeznek március 8-án 15 órakor.
Janca Lili intermédia-művész 2016 óta dolgozik Pacamorf névre keresztelt képzőművészeti projektjén. A történet egy álomképből indult, és számos festményen, plasztikán, objekten, animáción öntött formát. Az alkotói folyamat eredményeként munkáinak főszereplőjével mára egy környezetére érzékeny robotként is találkozhatunk Lili kiállításain. A Printa edition falai között Pacamorf történetének új jelenetei bontakoznak ki. A tárlat narratívájának alakítói LACA, DADA és LAVA: olyan objektek, amelyek a művész által megalkotott interaktív robot alteregóiként jelennek meg a térben. Sugár János megnyitóbeszéde.
