Artmagazin
full_005754.jpg

Artmagazin 103

Címlapunkon Maurice Denis misztikus jelenete. A képen összemosódik a természet megújulása a húsvéthoz kapcsolódó lelki megtisztulással, és mindez kap még valami elemeltséget is az által, hogy itt tulajdonképpen, ha jól megnézzük, csak nők vannak; valami különös női szekta tagjai keresztelik éppen egymást – férfi nyilván még csak az ecsetjével érintette őket. Noha a kép ahhoz a cikkünkhöz tartozik amiben a művészi absztrakció és a wagnerizmus összefüggéséiről is szó esik, azért jó látni, hogy a franciáknál, legalábbis a festészetben megszületett a Parsifal női verziója. A franciák csodálata és az örök visszavágyódás egy olyan művész életét is végigkísérte, aki aztán a húszas évek Berlinjének lett megörökítője, és akinek a nevét George Grosz és Otto Dix mellett lehet emlegetni, illetve érdemes megjegyezni: ő Jeanne Mammen, akinek pályafutása szorosan kapcsolódott az újságok, vagyis a nyomtatott sajtó fénykorához. Még mindig a francia kultúrkörnél maradunk, amikor Yves Saint Laurent marrákesi múzeumát mutatjuk be, vagy amikor egy kanadai művész, Sheila Hicks Párizsban, a Pompidouban épp most látható műveiről írunk. De jönnek a japánok, Yayoi Kusama fantasztikus, pöttyös tököket tükröztető pszichedelikus installációja, ami épp Amerikában vonz tömegeket, illetve az osztrákok, Alma és Anna Mahler, anya és lánya.

Ők egy olyan cikkben szerepelnek, ami pusztán csak a történetüket elmesélve is rávilágít a női szerep változásaira a modern korban. Itt például az elcsépelt babaház-szimbólum is új értelmet kap, hála a valós érzelmei radikális kifejezésétől vissza nem riadó Kokoschkának, aki egy időben egy Alma Mahlerről csináltatott életnagyságú babát hurcolt magával mindenhová. Amivel ugyanazt az átlelkesítést próbálta megvalósítani három dimenzióban, amit az animáció próbál kettőben.

Magyarósi Évánál, akivel e számunkban beszélgetünk, a dolgok átlelkesítése sokkal kifinomultabb szürrealitással történik, bár néha valami teljesen fesztelen morbiditás tőle sem áll távol – nézzék csak meg animációs filmjeit Szentendrén. Kezdő cikkünk pedig , ami a hatvanas évek művészetét bemutató, nemrég bezárt Nemzeti Galéria-beli kiállítás fogadtatását elemzi, vagy záró cikkeink, a belgrádi Kortárs Művészeti Múzeumról szóló tudósítás, és a hazai múzeumi intézményrendszer történetét ismertető könyvről szóló kritika, művészettörténeti szakmai kérdésekkel foglalkoznak, azzal, hogyan, milyen döntéseknek köszönhetően és milyen művek kerülnek múzeumba, mit adunk át, és milyen kommentárokkal az utókornak. Plakátművészettel foglalkozó cikkünkben szerepel egy filmcím ami tulajdonképpen ezzel az örökségvédelmi feladattal kapcsolatban máig aktuális: Őfelsége herceg elvtárs. Sorolnék még néhány filmcímet, hogy melyiket szeretnénk, mi írja le a legjobban a helyzetünket: Tizenkét dühös ember, Hét mesterlövész, Piedone Hong Kongban. Vagy van még a Római vakáció. Tessék választani!

T.T.

 

TARTALOM:

4-5
ARTANZIX

6-11
Reflex
P. Szűcs Julianna: KISHIBÁS KORSTÍLUS-KÉP
Utólagos gondolatok a Keretek között című kiállításról

12-15
Plakát Katona Anikó: SZTÁLINTÓL PIEDONÉIG
Kovács Vilmos plakátjai 

16-21
Emlékhely
Vadas József: ÉKSZEREK, PÁLMÁK, NADRÁGKOSZTÜMÖK
Múzeumlátogatás Marrákesben

22-25
Kiállítás
Szilágyi Róza Tekla: ÁLMODOZÁS ÉS ÖSSZPONTOSÍTÁS KÖZÖTT
Sheila Hicks a Pompidouban

26-27
Egy kép
Fáy Miklós: TÖKFÖLDÖN, ÖRÖKKÖN
Yayoi Kusama: A tökök iránt érzett végtelen szeretetem

28-34
Interjú
Topor Tünde – Szikra Renáta: IDŐRŐL IDŐRE MEGOLVAD A SZÍVÜNK
Beszélgetés Magyarósi Évával

36-41
Művész / Nő
Thüroff Adél: JEANNE MAMMEN, A MEGFIGYELŐNŐ

42-45
Eszmetörténet
Keserű Luca: PRÓFÉTÁK, PAPOK ÉS MÁGUSOK
Joséphin Péladan és a „lélek festői”

45-55
Ismeretlen életművek
Kovács Ágnes: A TEGNAP VIRÁGAI
Egy anya és a lánya: Alma Mahler-Werfel és Anna Mahler

56-60
Múzeum
Balázs Kata: SZEKVENCIÁKBA RENDEZVE
A belgrádi Kortárs Művészeti Múzeum újranyitása és új gyűjteményi kiállítása

63
Gutenberg-galaxis
Mélyi József: „A NEMZETI GYŰJTEMÉNYEK ELINTÉZÉSE”
Tóth Ferenc: Mű-Kincs-Tár