Artmagazin 43
Amióta létezik önálló magyar művészet, azóta égető kérdésnek számít, hogyan tudnánk bekapcsolódni a nemzetközi vérkeringésbe, felzárkózni a mindenkori élcsapathoz. A Nyolcakként ismert művészcsoport – saját hagyományok híján – tekintetét Cézanne-ra vetve próbált ledolgozni több évtizedes lemaradást: erről nagyon részletes, a korabeli forrásokat feltáró, szigorú szakmai cikket olvashatnak Gosztonyi Ferenctől, ismerkedve az új terminológiák keletkezésével és módosulásaival. Vajon mik a magyar Vadak? Belőlük lettek-e a Nyolcak, és ha igen, hogyan változott mindeközben a festészet lényegéről vallott felfogásuk?
De vigasztalhat minket a tudat, hogy valaha az amerikai művészet is hasonló problémákkal küzdött – ők azonban egy kontinensnyi pénzzel a függetlenedést választották. Először elvitték magukhoz Európa művészetének legjavát, majd kialakították saját festészetüket, áthelyezve ezzel a világ művészeti központját Párizsból New Yorkba. Erről az izgalmas időszakról és a folyamatban meghatározó szerepet játszó írónőről, Gertrude Steinről is olvashatnak mostani számunkban, annál is inkább, mert a Nyolcak több tagja is az ő párizsi szalonjában ismerkedett először az akkori legvadabb törekvésekkel.
Most is egyre több szó esik arról, főleg a Műcsarnokban lezajlott igazgatóváltás miatt, hogy mi lehet az az üdvözítő út, ami a világhírig vezeti a kortárs magyar művészetet.
Mielőtt azonban beindulna a busongás, érdemes kicsit körülnézni. Hála az NKA-támogatásnak és a Visitors-programnak, egyre nagyobb arányú a magyar galériák részvétele külföldi vásárokon. A Vintage Galéria – első magyarként – bekerült az Art Basel kiállítói közé. A hamburgi Kunsthalléban nemrég nyílt az egyébként már Nam June Paik-díjas Csörgő Attila kiállítása Arkhimédészi pont címmel. Az Aviva-fődíjas Société Réalist Párizsban, a Jeu de Paume-ban szerepel Empire, state, building-projektjével. És noha már vagy négy év óta megvan, azért még szépen csillog az Andreas Fogarasi – Tímár Katalin páros által elnyert Arany Oroszlán is.
TARTALOMJEGYZÉK
4 REFLEX
8 Topor Tünde: JÓ NAPOT KÍVÁNOK, A MŰCSARNOKBÓL ÍRUNK
16 Rieder Gábor: LEGENDÁK ÉS TÉNYEK A TAVASZI TÁRLATRÓL
22 ARTANZIX
24 A LEGJOBB STAND 2010-BEN: KISTEREM
26 Nagy Mercédesz: A MÁNIÁKUS KOMMUNIKÁTOR – Ai Weiwei
32 ARTANZIX
34 Gosztonyi Ferenc: „HA CÉZANNE-NAK IGAZA VAN, AKKOR IGAZAM
VAN NEKEM IS”: A NYOLCAKRÓL
44 Kovács Ágnes: RAFINÁLTAN OSTOBA VAGY AZ IRODALMI MODERNIZMUS ANYJA? – Gertrude Stein és szerepei
50 KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ
54 Festőélet Magyarországon 12. – GELLÉR B. ISTVÁNNAL BESZÉLGET HERNÁDI MIKLÓS
58 Kincses Károly: HELYIÉRTÉK-PROBLÉMÁK
62 Buzinkay Péter: AZ ELFELEDETT MÁRKA – Szecessziós
és art deco díszműkerámiák a kőbányai Drasche-gyárból
68 Katona Anikó: Lost and found: SZÍNE VAGY VISSZÁJA – Vaszary János megkerült kárpittervei
72 KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ
74 Dékei Kriszta: A NŐ HELYE
76 GUTENBERG-GALAXIS
78 KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ
80 GUTENBERG-GALAXIS
81 Winkler Nóra: KONZUM
A legjobb stand 2010-ben:
Tavaly hirdettük meg először az Artmagazin-díjat, amit a Budapest Art Fair kiállítói közül a vásár legjobb standjának ítél oda a zsűri. Idén a Kisterem lett a győztes: visszakapta a vásár rendezőitől a részvételi díj felét, mi pedig beszámolunk a Kisterem eddigi eredményeiről és idei terveiről.
Rafináltan ostoba vagy az irodalmi modernizmus anyja? – Gertrude Stein és szerepei
Gertrude Stein a Nyolcak kapcsán tűnik fel újra és újra a magyar művészettörténet-írásban, mégpedig a fontos „koronatanú” szerepében, aki hitelt érdemlően bizonyítja, hogy magyar művészek is jelen voltak az európai modernizmus születésekor. A 20. század első évtizedében Párizsban élő magyar művészek Steinhez fűződő kapcsolatairól, a városszerte híres szombat esti „jour fix”-ek magyar résztvevőinek ottani szerepléseiről meglehetősen keveset tudunk, a háziasszony alakja azonban egyre sokoldalúbban bontakozik ki előttünk – hála a vele foglalkozó számos tanulmánynak.
Mathaf
A Közel-Keleten komolyan veszik a képzőművészetet. A dubaji art fair egyre rangosabb fórummá válik, de a Louvre-ral és a Guggenheim Múzeummal megspékelt abu-dzabi Saadiyat sziget építését se sodorta el a válság.
Az adakozók kisegítik a Louvre-t
Új típusú műtárgyvásárlási szokás kezd elterjedni Nyugat-Európa múzeumaiban. A válság miatt pénzügyi zavarba került brit arisztokraták sorra kérik vissza letétbe helyezett régi mestereiket Nagy-Britannia állami gyűjteményeiből.
Művészeti Géntérkép
Jack Dorsey, a fiatal amerikai szoftverguru, akit a Twitter egyik megteremtőjeként ismert eddig a Szilícium Völgy, áttette székhelyét New York-ba.
A performance ára
Bár a galeristák mindent megtesznek, hogy a legelképzelhetetlenebb anyagokból készült kortárs művek is eladhatóak legyenek, a múzeumok sokszor nehéz helyzetekbe kerülnek. Most éppen a párizsi Pompidou Köpont került célkeresztbe, amiért megvette a fiatal Tino Sehgal szituacionista „performance-alkotását”.
Magyar festő a Top10-ben
Az Artkrush internetes művészeti magazin összegyűjtötte 2010 legjobb kiállításait. A listán – meglepő módon – egy fiatal magyar festő is szerepel.
Megújult a Kovács Margit Múzeum
Január végén – jó féléves átalakítás után – ismét megnyitotta kapuit a közönség előtt a szentendrei Kovács Margit Múzeum.
Munkácsy sokadszor
A buszok oldalára felragasztott, drámai keresztrefeszítés-poszterekről már az is tudja, akit nem érdekel: A Munkácsy Trilógia a Nemzeti Galériába érkezett.
A Várfok is megújult
A pesti galériaszíntér krémje előre menekül a gazdasági válságból: megújítja portáját.
Nem bővül a Szépművészeti
Több mint fél éve már munkagépeknek kéne dübörögniük a Hősök tere alatt, hogy megvalósulhasson a Szépművészeti Múzeum felszín alatti bővítése.
Blood Mountain Foundation
Tavaly év végén szinte észrevétlenül nyílt meg egy új művészeti központ Budapesten: a Blood Mountain Alapítvány.
Jó napot kívánok, a Műcsarnokból írunk
Akik izgalommal várják, hogy ki lesz a Ludwig Múzeum új igazgatója, biztosan figyelemmel kísérték az utolsó hasonló léptékű igazgatóváltást is, a Műcsarnok élén. Akkor – a Gulyás Gábort a vezetői székbe ültető döntést követően – Topor Tünde készített interjút a mandátumát kitöltő Petrányi Zsolttal.
A kritika temetője?
Válasz Fáy Miklós Nemzeti önképünk nagy temetője című cikkére az Artmagazin 2010/6. számában