
Klimt-szentély
A jó ideje tomboló Klimt-láz sem tudta elérni, hogy a bécsi szecesszió legnagyobb mesterének műterméből zarándokhely legyen. Sőt! Az épület mostoha sorsán az orosz befektetők sem tudtak változtatni. Végül egy hónappal ezelőtt, a bécsi Belvedere elhatározta, hogy kárpótolja magát a sikeresen visszaperelt és a tengerentúlra hurcolt Klimt-festményekért és helyreállítja a festő egykori műtermét, az osztrák főváros nyugati kertvárosában.
Emelkedő görbék
A tengerentúli kortárs képzőművészet nem okozott csalódást. A novemberi árverések nem igazolták a vészbaglyok nyári huhogását. A két nagy árverezőház tovább duzzasztja a műkereskedelmi piacot. Az összforgalom ismét növekedett, bár a tavalyi zajos csúcsrekordoknál egy hajszállal szerényebb eredmények születtek. De a még így is sokmilliós középmezőny rendületlenül arat. Az Artnet kritikusainak segítségével foglaljuk össze a novemberi árverések eseményeit:
A pusztulás esztétikája
Elkészült a világ talán legnagyobb digitális fotográfiája: egy 16 gigapixeles felbontású óriásfelvétel Leonardo Utolsó vacsorájáról. Az évente maximum 320 ezer látogatót befogadó milánói kolostor-refektórium falképét a HAL9000 informatikai cég jóvoltából most az egész világ megcsodálhatja. Ingyen, tetszőleges időpontban, az interneten. A nagy felbontás miatt akár pár centméteres közelségből is szemlélhetjük a repedéseket.
Britek a Néva partján
Az orosz cároktól örökségbe kapott Ermitázs a putyini Oroszország kulturális zászlóshalójaként terjeszkedik külföldön. A szentpétervári mamutmúzeum nyitott már kirendeltséget Amszterdamban, Las Vegasban, Londonban és Ferrarában is. A legszorosabb kapcsolatot éppen azzal a Nagy Britanniával ápolja, akivel a Litvinyenko-ügy óta ugyancsak mélyhűtött a diplomáciai viszony. De a politikának a múzeumokhoz semmi köze – vagy mégis?
Novemberi jóslatok
Folytatódik a vita a felpörgetett műkereskedelem lehetséges jövőjéről. A specialisták egymásra licitálva ígérnek hol derüt, hol borút. A világ legnagyobb és legbefolyásosabb műgyűjtője, Eli Broad véleményét a New York Post kérte ki. Az amerikai szupergyűjtő, akinek nevét februártól a Los Angeles-i Művészeti Múzeum egyik szárnya is viselni fogja, tele van kételyekkel, de beszámol a közgyűjtemények új prototípusáról, a várható novemberi eseményekről és egy milliárdos kollekció mozgatórugóiról is.
Kövérek ideje
Betörők hatoltak be október közepén a toscanai Pietrasanta városka öntödéjébe. A műhelyben heverő különféle szobrokról tudomást sem vettek, egyből azt a fémszekrényt feszítették fel, ami a népszerű kolumbiai szobrász, Fernando Botero munkáit őrizte. A hét darab, fél méternél magasabb, egyenként 25-30 kilogrammot nyomó, jellegzetesen kövérkés bronzszobornak nyoma veszett. Az olasz csendőrség szerint a betörőket nem a színesfém érdekelte, hanem csak a drága Botero-művek.
Vaszary János kiállítás
Az Artmagazin Wanted rovatában a kurátorok gyakran intéznek felhívást a műértő-műgyűjtő közönséghez, hogy egy-egy csak fotótól ismert mű végre előkerüljön. A Magyar Nemzeti Galéria nagy Vaszary János kiállításán szereplő több festmény is az Artmagazin felhívása nyomán bukkant elő. Köztük az egyik sokat reprodukált korai főmű, a Nők tükörrel. A kiállítás két kurátora (Gergely Mariann és Plesznivy Edit) 2006. október 26-án, a múzeum bezárta után, exkluzív tárlatvezetést tartott az Artmagazin meghívott vendégeinek.
Anghiari csata
Egy megszállott firenzei műkincsbúvár, Maurizio Seracini a legmodernebb technikát hívja segítségül a régi művészettörténeti rejtélyek megfejtéséhez. Az Uffizi Képtár felkérésére pár éve górcső alá vette Leonardo Három királyok című enigmatikus vázlatát. Diagnosztikai kutatása virtuóz előrajzokat fedett fel a festett felszín alatt. Seracini most újabb dobásra készül. A csak vázlatokról ismert, elveszett Anghiari csata freskójának felfedezésére. Világszenzáció közeleg?
Szűcs Attila – Bubble Memory
A hajdanvolt újpesti bőrgyár patinás falai között annak idején a MEO próbált meg képzőművészeti központot létrehozni. A pár év alatt kimúlt kezdeményezés után a művészgyár újjászületett, WAX, azaz Winlker Art Xperience néven. A divatos loft kiállítótérben 2007. október 6. és november 18. között a kortárs magyar festőszíntér egyik központi alakja, Szűcs Attila állítja ki fotó alapú, sejtelmes ködbe burkolt, metaforikus vásznait. A Bubble Memory címre keresztelt retrospektív kiállítás fő médiapartnere az Artmagazin. Képriportunk a megnyitón készült.
Dürer nyomában
A prágai Képtár büszkesége, A rózsafüzér ünnepe tavaly nagy kiállítás keretében tartotta ötszázadik születésnapját. Albrecht Dürer remekműve sajnos nem az eredeti formában vészelte át az évszázadokat. A festmény erősen sérült, így a hűséges restauráláshoz nem bizonyultak elégségeseknek a mélyreható természettudományos vizsgálatok. A The Art Newspaper munkatársai most nyomára akadtak a legmegbízhatóbb korai másolatnak. A cseh művészettörténészek izgatottan várják a fejleményeket.
Artmagazin 2007/5.
INTRO
Igazából nem lehet okunk panaszra. Egyrészt tombol a szezon, megnyitó megnyitót, aukció aukciót követ, mindenki találhat kedvére való kiállítást: van építészet hónapja, van múzeumok őszi fesztiválja, hamarosan megnyílik az átrendezett Ludwig, lesz Budapest Art Fair, és lesz benne Artmagazin Fórum, minden nap beszélgetésekkel, vitákkal például a vágyott és az ehhez képest létező művészeti sajtóról, a galériás rendszer kialakulásáról, a mai helyzet esetleges
anomáliáiról, a galériások és a művészek, illetve az egyes galériák kapcsolatáról, és egy kényes témáról (ha ez eddigiek esetleg nem bizonyultak volna annak), a műtárgy-visszaszolgáltatás kérdéséről, és a most is folyó perek állásáról.
Derűs októberi ég
A borúlátó nyári jóslatok ellenére a műtárgypiacot nem döntötte össze a tengerentúli másodlagos jelzálogpiac válsága. Az idénynyitó londoni árverések rendületlen növekedést mutatnak. A Sotheby's október 12-én megháromszorozta a rekordnak számító, egy estés, tavalyi kortárs művészeti összforgalmát (majdnem 35 millió font). A Christie's válasza csattanós volt: október 14-én, Londonban, a második világháború utáni anyag árverésén kis híján 40 millió fontot forgatott meg, megjavítva saját európai rekordját. Mit várhatunk a továbbiakban?
A leghatalmasabb 100
Az Art Review a londoni művészvilág legnyüzsgőbb fesztiváljára, a Frieze Művészeti Vásárra időzítette az idei 100-as lista megjelentetését. A művészeti folyóirat 100-as névsora a nemzetközi kortárs művészet legbefolyásosabb szereplőit gyűjti csokorba, a befektető nagyragadozóktól kezdve, a koronás gyűjtőkön keresztül, a botrányvadász sztárművészekig. Hitelessége olyan, mint minden hasonló újságíró sűrítménnyé: objektív számok és szubjektív vélemények összefésülése. Érdemes rá vetni egy pillantást.
Orsós Madonna
Négy évvel ezelőtt egy derűs augusztusi napon két turista jelentkezett be a skóciai Drumlanrig-kastélyba. Az idegenvezető előadását figyelve közel negyedóráig nézegették a dúsgazdag hercegek patinás gyűjteményét. A tölgyfaburkolatú nagyterembe érve, nekimentek az idegenvezetőnek, ártalmatlanná tették, majd leemelték Leonardo da Vinci festményét a falról. A riasztóval nem törődve – hanyag eleganciával – távoztak az ablakon keresztül.
Bővül a Prado
Az elmúlt kétszáz esztendő legnagyobb szabású átalakításán esett túl a spanyolországi múzeumok zászlóshajója, a Prado. A világ múzeumainak elitklubjába tartozó Museo del Pradót a 19. század elején építtette III. Károly a királyi gyűjtemény számára. A nagyszabású klasszicista épület régóta akkut helyhiánnyal küszködik. Az időszakos kiállításoknak csak az állandó anyag kirakodásával tudtak helyet teremteni. Egészen eddig.
