Wanted - Előkerült művek

Kovács Zoltán

Az Artmagazin 2005/6. és 2006/1. számában megjelent írásunk olyan műtárgyakról szólt, amelyeket valaha magyar gyűjteményekben őriztek, az érvényben lévő törvények értelmében ma is Magyarországon volna a helyük, különböző okoknál fogva azonban őrzési helyük ismeretlenné vált. Az európai művészet e Magyarországon eltűnt, illetve lappangó műveinek száma óvatos becslések szerint is meghaladja az ezret. A Szépművészeti Múzeum évtizedek óta figyelemmel kíséri a határokon belül őrzött európai művészeti alkotások sorsát, s folyamatosan igyekszik közzétenni az eltűnt művek aktuális listáját. Természetéből adódóan a lappangó műtárgyak köre folyamatosan változik, hiszen ismert, vagy ismertnek hitt művek egyik pillanatról a másikra kerülhetnek ebbe az állapotba. Ezúttal olyan műtárgyakat szeretnénk bemutatni, amelyek hosszabb-rövidebb lappangás után kerültek elő, s ily módon lehetőség nyílott alkalmasint szakszerű és korszerű művészettörténeti vizsgálatukra, esetenként pontosabb meghatározásukra is.

ABRAHAM TENIERS: Kártyázó majmok, A festmény 1921 óta lappangott

 

A lappangó művek újbóli felbukkanásának három fontos terepe említhető meg. Egyrészt a Szépművészeti Múzeum műtárgybírálati szolgáltatása, ahol évente több mint ezer műalkotás fordul meg, másrészt az élénk fővárosi és vidéki műkereskedelem, amely szintén számos régóta lappangó művet csalogat új ra elő, harmadrészt pedig a nyomozószervek, mindenekelőtt az ORFK Műkincsvédelmi Alosztályának az elmúlt években egyre eredményesebb munkája, amelynek révén az ellopott, vagy külföldre csempészett tárgyak egy része újra előkerült, és gazdagítja hazai műtárgyaink körét.
 
Első példánk egy olyan festmény, amely hetvennyolc évnyi lappangás után bukkant újra fel a Szépművészeti Múzeum műtárgybírálatán. A kártyázó majmokat ábrázoló, sajátos témájú és hangulatú mű az antwerpeni Teniers festőcsalád egyik kevéssé ismert tagjának, Abraham Teniersnek (1629-1670) a munkája. A bátyja, ifj. David Teniers művészetén nevelkedett festő előszeretettel választotta képei témájául a majmokat ábrázoló allegóriákat, amelyeket David is több ízben megfestett. A kérdéses festmény a 20. század elején Tornyay-Schossberger Lajos báró budapesti gyűjteményének egyik kiemelkedő darabja volt.2 Utoljára 1927-ben tűnt fel, amikor is szerepelt a Műcsarnokban rendezett, Régi és mai belga művészet című kiállításon.3 Az ezt követő évtizedekben a kép különböző magángyűjteményekben lappangott, mígnem 2005 nyarán jelenlegi tulajdonosa behozta a múzeum bírálatára, nem tudván, mi van a birtokában. A festmény, amely viszonylag jó állapotban vészelte át az elmúlt közel egy évszázadot, a flamand mester egyetlen ismert munkája Magyarországon.
 
PIETER QUAST: Hordón üldögélő paraszt , Az amszterdami mester humoros, szatirikus hangvételű életképei révén vált népszerűvé
 
Mintegy fél évszázadon át volt ismeretlen az őrzési helye annak a táblaképnek, amelyet első ízben az 1950-es években regisztráltak a Szépművészeti Múzeum munkatársai. Az amszterdami Pieter Quast (1606 k-1647) hordón üldögélő parasztot ábrázoló festménye néhány évvel ezelőtt került újra elő egy budapesti magángyűjteményben, amelynek tulajdonosa a múzeum segítségét kérte gyűjteményének felméréséhez, meghatározásához. A többszörösen sérült és erősen szennyeződött felületű festményen előbukkant a művész monogramja is, amely nyilván a mű állapota miatt szabad szemmel már az ötvenes években sem volt látható. Quast rövid, ám annál mozgalmasabb élete során többféle műfajban is alkotott, és tekintélyes számú művet hagyott maga után. A festményei mellett rajzokat, sokszorosított grafikákat, sőt domborműveket is készítő mester alkotásai közül, érdekes módon több is került magyar gyűjteményekbe.4 A hordón üldögélő figurát ábrázoló táblakép Quast jellegzetes, gunyoros, szatirikus hangvételű paraszti életképeinek sorába illeszkedik.
 
FRANZ JOSEF DOBYASCHOFSKY: Szent Cecília halála, Sokáig félő volt, hogy a mű a II. világháború során megsemmisült
 
Enteriőr-felvétel Csetényi József gyűjteményéről. A Dobyaschofsky-festmény a kandalló fölött látható
 
Utolsó információink a II. világháború előtti évekből származtak arról a festményről, amely a bécsi születésű Franz Joseph Dobyaschofsky (1818-1867) 1836-ban festett munkája. A Szent Cecília halálát ábrázoló kép az ifjú festő akadémiai évei alatt készült, és 1837-ben szerepelt a bécsi Akademie der Bildenden Künste kiállításán.5 A nazarénus Josef von Führich tanítványaként és hatása alatt dolgozó művész előszeretettel választott képei témájául vallásos tárgyú és történeti jeleneteket. Dobyaschofsky később, 1860-ban Simor János püspök megbízásából Magyarországon, Fertőrákoson és Sopronban is dolgozott. Elképzelhető, hogy a szóban forgó festmény ekkor került Magyarországra. Mindenesetre a két világháború között a képet már Csetényi József remek gyűjteményében találjuk.6 A festmény a háború alatt eltűnt, felmerült annak a lehetősége, hogy a képet esetleg a szovjet csapatok vitték magukkal hadizsákmányként.7 A mű azonban röviddel ezelőtt felbukkant a budapesti műkereskedelemben, a Kieselbach Galéria 28. aukcióján, 2005-ben.8 A Csetényi-gyűjteménybeli kép mellett Dobyaschofsky néhány más, ugyancsak szakrális témájú alkotását ismerjük például a soproni Orsolyiták templomában, a Szent Mihály-templomban, illetve az Esztergomi Keresztény Múzeum gyűjteményében.9
 
HOLLAND FESTŐ: Férfiképmás 17. század közepe, A képet egykor Bartholomeus van der Helst művének tartották, sajnos ez az attribúció ma már nem tartható

A Magyar Stúdió első művészeti aukcióján, 1921-ben tűnt fel egy előkelő férfi képmását ábrázoló táblakép, amelyet akkor a jeles holland portréfestő, Bartholomeus van der Helst (1612-1670) műveként tartottak számon.10 A kiváló érzékkel megfestett képmás ezt követően ismeretlen helyen lappangott, majd az 1970-1980-as években egy a szakemberek előtt ismert, jeles budapesti magángyűjteményben bukkant fel. A tulajdonos halálát követő örökösödési viták során, azonban a tárgynak ismételten nyoma veszett valamikor az 1990-es évek elején. Amikor a festmény 2005-ben megjelent a Nagyházi Galéria árverési anyagában, lehetőség nyílott a tárgy technikai és művészettörténeti vizsgálatára.11 Ennek eredményeként sajnos kizárható, hogy a mű van der Helst munkája lenne, a kép azonban kétség kívül a 17. századi holland portréfestészet egyik kiemelkedő emlékének tekinthető. Alkotójának pontos meghatározása további, részletesebb kutatások függvénye, amelyre a mű előkerülése jó esélyt adhat.
 
ADAM VAN BREEN: Téli táj korcsolyázókkal A mű eredeti állapotában a lopást megelőzően

A festmény lefoglalását követően ezt az állapotot mutatta

Az elmúlt néhány évtized egyik legrejtélyesebb képlopási ügyének szenvedő alanya volt az amszterdami születésű Adam van Breen (1585 k.-1642 u.) egy vidéki magángyűjteményben őrzött festménye. A Téli táj korcsolyázókkal a mester jelzett és datált munkája, utoljára 1981-ben szerepelt a nagyközönség előtt, a Magyar Nemzeti Galériában rendezett, nagysikerű Válogatás magyar magángyűjteményekből című kiállításon.12 1995-ben a festményt a gyűjtemény számos más darabjával együtt egy betörés során ellopták. Néhány hónappal később az eltulajdonított művek közül kettő felbukkant egy neves londoni aukciósház árverési anyagában, majd a magyar rendőrség és az Interpol hathatós közreműködésével a két mű hamarosan visszakerült Magyarországra.13 A hazaszállítás után azonban kiderült, hogy az előkerült Breen-mű nem egyezik meg teljes mértékben az ellopottal. Jól látható, hogy ez utóbbiról hiányzik a jobboldalt álló, fakutyát toló figura, valamint egy másik, térdelő figura is. A festmény infrakamerás vizsgálata azonban kimutatta, hogy az eredeti művet átfestették, és a két kép kétségkívül azonos. A festő szignatúráját és az évszámot viselő részlet lefedésének indokait csak találgatni lehet, mindenesetre a nemzetközi műkereskedelemben igen népszerű, és rendkívül magas árakat elérő Breen-festmények arra engednek következtetni, hogy feltehetően valamilyen ármanipuláció állhatott az átfestés hátterében. A festmény a szakszerű restaurálást követően hamarosan eredeti állapotában kerülhetett vissza tulajdonosához.
 
GODFRIED SCHALKEN: Női képmás

Az ORFK Műkincsvédelmi Alosztályának hatékony munkája révén csupán néhány hónapig lappangtak azok a műtárgyak, amelyeket 2004-ben az egyik legjelentősebb vidéki magángyűjteményből vittek el a tolvajok. A kollekcióból feltehetően véletlenszerűen kiválasztott tárgyak között volt Godfried Schalken (1643-1706) kitűnő Női képmása, amelyet tulajdonosa épp a közelmúltban restauráltatott. A kép eltűnése jelentős vesztesége lehetett volna a magyar műkincsállománynak, hiszen a holland mester hiteles művei közül nagyon kevés jutott Magyarországra.14 Az előkerült festmények között említést érdemel a flamand Jacob de Backer (1560-1590) két allegóriája, a Tapintás és az Ízlelés, amely egy öt érzéket bemutató sorozat két darabja. Az antwerpeni mester sorozatához tartozó másik két festményt (A Száglás és a Látás allegóriája) a Szépművészeti Múzeum Régi Képtára őrzi.15 
 
JACOB DE BACKER: A Tapintás allegóriája (balra) és Az Ízlelés allegóriája (jobbra), A minden bizonnyal öt darabból álló sorozat négy tagja ma is megvan.

A szóban forgó magángyűjteményből eltulajdonított, több mint egy tucat műtárgy egyetlen kivétellel mind előkerült, s a lopás során elszenvedett kisebb-nagyobb sérülések restaurálása után tulajdonosuk visszakaphatta őket. Különösképp örömteli végeredménnyel zárult egy kitűnő kvalitású, 18. századi orosz Szent Miklós-ikon helyreállítása, amelynek már a betörést megelőzően is romos állapota a kényszerű mozgatás és szakszerűtlen tárolás következtében tovább romlott. A szakszerű restaurálásnak köszönhetően a mű ma már eredeti szépségében csodálható.
 
OROSZ IKONFESTŐ: Mürai Szent Miklós 18.század , A sérült ikont mintaszerűen restaurálták.

 
Jegyzetek:
 
1 Jól jellemzi a lappangó műtárgyak folyamatosan változó körét, hogy az eltűnt művekről szóló decemberi írásunkban említett, Pieter Baltennek tulajdonított táblakép a cikk megjelenésével párhuzamosan felbukkant a Kieselbach Galéria karácsonyi aukcióján. Sajnos a mű újbóli vizsgálata egyértelművé tette, hogy nem saját kezű, hanem csupán a mester környezetében készült munkáról van szó.
2 Tornyay-Schossberger Lajos (1861-1928) báró autodidakta műkedvelőként gyűjtött, az elsők között vásárolt például nagyobb mennyiségben Rippl-Rónai festményei közül. Mintegy ötven-hatvan darabból álló gyűjteménye főként olasz és németalföldi festményekből állt. Magnasco, Pittoni, Bronzino, Salvator Rosa egy-egy munkája mellett a kollekció kiemelkedő darabjai közé tartoztak Ostade, Esias van de Velde, Jan van Goyen, Jan Wynants és ifj. Dávid Teniers művei. Gillis van Tilborch A doktornál című festménye, valamint Pieter de Hooch Levelet olvasó leány című műve a Szépművészeti Múzeumba került. Tornyay özvegyének halála után, 1943-ban a gyűjteményt Meller Simon közvetítésével eladták.
3 Régi és mai belga művészet, kiállítási katalógus, Műcsarnok, Budapest 1927,287. tétel. A kiállításon a Tornyay-gyűjtemény mintegy tucat festménnyel képviseltette magát.
4 Quast magyarországi műveiről lásd Kovács Z., A tréfás Pieter Quast. Egy amszterdami mester művei Magyarországon egykor és ma, Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts (2006) (megjelenés alatt).
5 Saur Allgemeines Künstlerlexikon, Bd. 28., München-Leipzig 2001,136-37.
6 A festményt 2004-ben Lengyel László azonosította a Csetényi-gyűjteménybeli darabbal.
7 Vö. Mravik László, The Sacco di Budapest and Depredation of Hungary, 1938-1945, Budapest 2001,173.
8 Kieselbach Galéria, 28. aukció, 2005. május 3., 164. tétel: Jelenet, olaj, vászon, 76 x 100 cm, jelezve jobbra lent: Franz Dobyaschofsky pinxit 1836
9 Magyarország műemléki topográfiája, I.1. (Esztergom), Budapest 1948,114-115; II.1 (Győr-Sopron megye), Budapest, 1956, 224,404.
10 A Magyar Stúdió Első Művészeti Aukciója, Budapest, 1921,133. tétel.
11 Nagyházi Galéria 116. aukciója, 2005. május 24., 71. tétel: Holland festő, 17. század közepe: Előkelő úr képmása, olaj, fa, 122 x 90 cm
12 Válogatás magyar magángyűjteményekből, kiállítási katalógus, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1981,75. tétel.
13 Breen Téli tája mellett a másik előkerült mű, Alexander Adrianssen (1578-1661) jelzett Halas csendélet című kompozíciója volt.
14 A Szépművészeti Múzeum gyűjteményében is csupán egyetlen Schalkennek attribuált művet őriznek, a Krisztus és Nicodemus című táblaképet (Ltsz.: 56.16.). Old Masters' Gallery. Summary Catalogue, Volume 2, Early Netherlandish, Dutch and Flemish Paintings, ed. by Ember I.-Urbach Zs., Budapest, 2000.154.
15 Az Öt Érzéket bemutató sorozathoz lásd Czobor Á., The Five Senses by the Antwerp Artist Jacob de Backer, Nederlands Kunsthistorisch Jaarboek 23 (1972), 317-327; Tátrai J., Jacob de Backer invenit' - A szaglás allegóriája. A Szépművészeti Múzeum új szerzeményű képéről, Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts 98 (2003), 117-124.
 
 
 

VILÁGOT JÁRT MŰKINCSEINK - VÁLOGATÁS  TIZENÖT  ÉV FELDERÍTETT  BŰNESETEIBŐL

A műkincslopás, illetve -csempészet ma világszerte a szervezett bűnözés - a fegyver- és a kábítószer-kereskedelem utáni - harmadik legjövedelmezőbb ága. Ma Magyarországon - a statisztikai adatok szerint - a kulturális javak (műtárgyak) kárára elkövetett lopás évente hét-nyolcszáz esetben fordul elő, összesen mintegy egymilliárd forintos kárt okozva. Emellett elsősorban a napvilágra került esetekből következtethetünk arra, hogy milyen hatalmas károkat okoznak a régészeti lelőhelyek fosztogatói. Ugyancsak nagy jelentőségű a vámszervek által felderített jogellenes műtárgybehozatal és -kivitel. Ezekből az esetekből a szervezett műtárgycsempészet útvonalai is kirajzolódnak: hazánk éppen a déli és kelet-nyugati „főútvonalak" mentén fekszik.
 
 
A kiállítás a „sikertörténeteket" mutatja be, azokat a műkincseket és alvilági történetüket, amelyek a sikeres hatósági munka és együttműködés eredményeként végül megkerültek. A rendezők a legfrissebb esetekből, azaz elsősorban az elmúlt két-három év anyagából válogattak, de a képet - mivel hasonló kiállítást még sosem rendeztek - a kilencvenes évek elejéig visszanyúlva, néhány nemzetközi mércével is kiemelkedőnek számító hazai „fogással" is kiegészítették.
 
A viharos utakat megjárt több száz kiállított tárgy között látható a Vizsolyi Biblia, a szentendrei Czóbel Múzeum vagy a budapesti Kiscelli Múzeum ellopott és megkerült modern magyar képanyaga mellett magángyűjteményekből származó több igen értékes régi és újabb festmény (id. Markó Károly, Egry, Czóbel, Márffy és régi külföldi mesterek alkotásai), a Zsidó Múzeum 1993-ban ellopott kétszázötven tárgyából készült válogatás, templomi betörések ezüsttárgyai, faszobrai, a nagy mennyiségben csempészett ikonok pár szép darabja, valamint a több ezer régészeti lelőhely kifosztása nyomán ellopott és csempészett leletek néhány válogatott sorozata is.
 
 
ÖRÖKSÉG GALÉRIA, 2006. március 23.-május 28. - Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, 1014 Budapest, Táncsics M. u. 1. |  hétfő-vasárnap, 9.00-17.00 óra
 
 
full_000234.jpg
Wanted - Kernstok Károly elfeledett képei

Szemben a műkereskedelemben manapság tapasztalható érdektelenséggel, Kernstok Károly egyike volt azon művészeknek, akinek nevét és műveit jól ismerte a művelt közönség, képeit pedig szívesen vásárolták a tehetősebb polgárok és a haladó szellemű értelmiségiek. Jól példázza Kernstok kelendőségét, hogy 1911-es nagy, egész pályáját felölelő retrospektív tárlatának megnyitó napján összesen 9 képét kínálták eladásra, a többi már magánkézből, illetve múzeumokból került a tárlatra, az érdeklődő közönség pedig már másnap hiába kereste a megvásárolható műveket, hiszen azok mindegyike elkelt az első napon.

full_000909.jpg
Wanted - Lopott műtárgyak - mit tehetünk, mit tehetnek a hatóságok?

Az alábbiakban tájékoztatást adunk egy, a kortárs mûvészetet ért újabb szomorú eseményrôl. Veress Pál (Budapest, 1920 – Budapest, 1999) festô és grafikus ismert salakreliefjeinek egy szép sorozatát, valamint további három mûvét, összesen 16 alkotását vitték el ismeretlen tettesek 2006. szeptember 26-án. Az esemény több szempontból is tanulságos. Ugyanis azt a hazai aukciós és galériás mûkereskedelemben egyaránt tükrözôdô folyamatot mutatja, hogy a kereskedôk és gyûjtôk érdeklôdése egyre inkább a (klasszikus) kortársak felé fordul. E növekvô érdeklôdés – jogellenes és sajnálatos – mérföldköve a fenti eset. Emellett azért is fájó veszteség, mert a mûvész eddig egyben ôrzött hagyatékát fosztották meg több kiemelkedôen értékes darabjától.

full_000238.jpg
Wanted - Maga a mű "kerestetik"

A művészettörténet-kutatás, bár tudományos tevékenység, gyakran mégis a bűnügyi regények világára emlékeztet. Nyomozásaink kiindulópontjául rendszerint maguk a műalkotások szolgálnak, s ilyenkor ¬ mint a krimikben általában ¬ a „tettes” kilétét kell felderítenünk. Most induló cikksorozatunkban éppen fordított a helyzet. Olyan műalkotások reprodukcióit igyekszünk bemutatni, amelyekről már meglehetősen sokat tudunk. Ismerjük az alkotót, gyakran a mű keletkezésének évszáma, mérete, technikája és egyéb adatai is rendelkezésünkre állnak, nem ritka, hogy az egykori tulajdonosok kiléte is ismert, csupán egyetlen, ám a legfontosabb láncszem hiányzik: MAGA A MŰ „KERESTETIK”.

full_000279.jpg
Wanted - Zichy Mihály

2007. december 14. és 2008. március 26. között Zichy Mihály műveinek nagyszabású bemutatójára készül a Magyar Nemzeti Galéria. A kiállítás apropóját a szentpétervári Ermitázzsal való együttműködés adja, melynek köszönhetően a világ egyik legnagyobb múzeuma mintegy száz darab grafikát kölcsönöz a gyűjteményében őrzött Zichy-anyagból. A Magyar Nemzeti Galéria és az Ermitázs Zichy-grafikáin és -festményein kívül – mely a bázisát adja a tárlatnak – szeretnénk hazai köz- és magángyűjtemények anyagát is bemutatni. A hagyatékból, mely a mai napig a leszármazottak tulajdonában van, számos fontos mű lesz látható, és több gyűjtő is jelezte már együttműködési szándékát. Azonban van néhány kulcsfontosságú alkotás, melynek eddig nem sikerült nyomára bukkanni, ebben kérjük olvasóink segítségét.

full_003532.jpg
Wanted – Az ismeretlen Balla Béla avagy az elmaradt siker anatómiája

"Rendszeresen nem végzett iskolákat. A négy elemi után kereskedő inas, majd nyomdász, üveges, pék, kőmíves és végül szabó lett. Azonban valamennyi foglalkozását hamarosan otthagyva, minden idejét önművelésre fordította. Festeni tizennyolcz éves korában kezdett s néhány évvel utóbb több aradi műbarát támogatásával Nagybányára ment..." - olvasható a pályakezdés művészregényt sejtető beharangozója a Szendrei-Szentiványi Lexikon megjelent első kötetében 1915-ben.

full_005762.png
Wanted – Balázs János

Előkészületben a Balázs János életmű-katalógus, ami a Kálmán Makláry Fine Arts gondozásában fog megjelenni.

full_000415.jpg
Wanted – Borsos József

A Magyar Nemzeti Galéria Borsos József (1821–1883) biedermeier festő és fényképész munkásságát a jövő évben tervezi bemutatni. A szakma egyik nagy adósságát kívánjuk ezzel törleszteni, mert mind ez idáig nem volt olyan kiállítás, amely az œuvre-t – a lehetőségek szerint – teljes egészében bemutatta volna.

full_000475.jpg
Wanted – Csók István

Önámítás azt gondolni, hogy egy életmű az utókor számára a maga teljességében megismerhető. Ami távolról monolit tömbnek tűnik, az a figyelmes szemlélő számára feltárja valódi formáját, egy folytonos változásban lévő organizmust. Ilyen lélegző, pulzáló szerveződés minden festői életmű, térben, időben alakváltó tünemény. Alkotóelemei, maguk a művek, olykor rejtélyes és beláthatatlan utakat járnak be felragyogva, majd kihunyva. Némelyek folyvást láthatók, nemzedékek közös tudatát meghatározó ikonok, mások halvaszületett teremtmények, amelyek sosem lépik át a műterem küszöbét. Nagyobb részük azonban a jelenlét szürke mezőjében lebeg, leírások vagy reprodukciók raszterhálójában öltve testet, időszakos tárlatok gyorsan szétfoszló emlékképeiben bolyongva. 

full_000485.jpg
Wanted – Márffy Ödön festményei a Nyolcak időszakából

Idestova hét esztendeje, hogy Passuth Krisztina vezetésével megkezdődött a modern magyar festészet fauve-os gyökereinek feltárását célzó kutatás, amely a 2006 márciusában a Nemzeti Galéria Magyar Vadak kiállításához, majd 2008-200-ben e tárlat helyszínekhez adaptált változatainak egyéves franciaországi körútjához vezetett. Mindeközben magyar, angol és francia nyelvű tanulmánykötetek születtek, hazai és külhoni, magyar és nemzetközi konferenciák tűzték napirendjükre a kérdést. A munka szerves folytatásaként a kutatócsoport jelenleg a Nyolcak centenáriumi kiállításán dolgozik – amelynek Pécs ad majd otthont 2010 végén – abban a reményben, hogy az első magyar avantgárd csoport történetének újszerű feldolgozása hasonló érdeklődést fog kiváltani, mint a magyar Vadak bemutatása.

full_001088.jpg
Wanted – Nemes Marcell személyére, illetve egykori műgyűjteményére vonatkozó adatok, dokumentumok, információk

A Szépművészeti Múzeum egy – eredetileg 2011 tavaszára tervezett, de előreláthatólag csak 2011 októberében megnyíló – nagyszabású emlékkiállítás keretében kíván méltó emléket állítani a 20. századi magyar polgári műgyűjtés legendás alakjának, Jánoshalmi Nemes Marcellnek. (A gyűjtőről lásd többek között Németh István „Legendák és tények Nemes Marcellről I–III” címen korábban megjelent cikksorozatát az Artmagazin hasábjain.) (1)

full_000299.jpg
Wanted – Szocreál

A debreceni MODEM 2008 nyarán nagyszabású történeti kiállítás keretei között mutatja be a hazai szocialista realista képzőművészet sok vitára okot adó korszakát. Annak is a legbizarrabb, szocreál periódusát, az 1949 és 1956 közötti tematikus festészetet és szobrászatot.

full_000233.jpg
Wanted – Vaszary János lappangó képei

A Magyar Nemzeti Galéria 2007 őszére tervezi Vaszary János festőművész gyűjteményes kiállításának megrendezését. A művész 1939-ben bekövetkezett halála óta egy alkalommal – immár több mint négy évtizede – találkozhatott a nagyközönség az életmű kiemelkedő darabjaival, a több mint háromszáz műtárgyat felvonultató Vaszary János emlékkiállításon, amely a Magyar Nemzeti Galériában 1961-ben volt látható.