Saxon Szász János és az elveszett idő megtalálása
A 2021-es esztendő végén szokatlan meghívó érkezett Saxon Szász Jánostól. Nem a nyúlánk formájú és jellegzetesen színezett karcsú meghívókártya volt szokatlan, mert ilyen dizájnú nyomtatványokat már korábban is adott postára, hanem, úgy tűnt, hogy maga a szóban forgó kiállítás, amire invitált, váltott át valami eddig ismeretlen és idegen pályára.
Ahol még nem olvadnak Ikarosz szárnyai
Tavaly januárban jelent meg Schmied Andi könyve, a manhattani luxusfelhőkarcolókból nyíló kilátást bemutató Private Views: A High-Rise Panorama of Manhattan (Privát kilátások: magaslati körkép Manhattanről), amely gyorsan magára vonta mind a média, mind a művészeti élet figyelmét. Schmied projektjéről többek között a New Yorker, az Artnet News, a Vice vagy az Artchitectural Digest cikkezett. A könyv már a negyedik ezerpéldányos kiadását éli meg.
Ki legyen mozdulatlan?
Kevesen tudnak jól piccselni. Piccselni (vagy pitchelni) azt jelenti, hogy pár szóban eladni a filmtervünket. Spielberg szerint az nem lehet jó film, aminek a lényegét nem lehet huszonnégy szóban elmondani. Persze. A borostyánban talált szúnyog DNS-éből kinyert dinókat egy szigetre telepítik.
Gondoskodás, mint társadalmi munka és a hétköznapi élet performansza
Fajgerné Dudás Andrea Godot Galériában bemutatott legújabb festményeinek konceptuális kiindulópontja a GONDOSKODÁS és a LÁTHATATLAN MUNKA, amelynek nemcsak társadalmi rétegei kerültek felszínre, hanem annak feminista művészeti hagyományára is reflektált. Feloldható-e a művész-lét és az anyaság, az alkotói és gondoskodói munka, a magasztos és az alantas tevékenységek között feszülő ellentét? Belefér-e a művészről alkotott (eszmény)képbe az otthonka vagy a konyharuha? Mi történik, ha az ecsetet felmosóval helyettesítjük?
Körültekintő – Új képzőművészeti terek Budapesten, 2. rész
Másodjára intéztünk körkérdést a budapesti kulturális térképen az elmúlt hónapokban, hetekben felbukkanó új és visszatérő helyek alapítóihoz és koordinátoraihoz, hogy megismerjük terveiket, illetve röviden bemutathassuk őket. Íme a második Körültekintő, újabb négy budapesti térrel.
Körültekintő – Új képzőművészeti terek Budapesten, 1. rész
Körkérdést intéztünk a budapesti kulturális térképen az elmúlt hónapokban, hetekben és éppen a mai nap folyamán első megnyitójával felbukkanó új helyek alapítóihoz és koordinátoraihoz, hogy megismerjük terveiket, illetve röviden bemutathassuk őket.
“Down by the Water”: egy festmény utóélete a posztmodern utókorban – Millais-től Nick Cave-ig, illetve PJ Harvey-ig
A posztmodern különös jelenség, amire igaziból csak most, a 2020-as éraváltó fordulat után kínálkozik tényleges rálátás. E fordulat egyik izgalmas velejárója, hogy a “jövőbéli kutatók”, akikről annak idején beszéltünk / gondolkodtunk (lásd Bódy Gábor és Bódy Vera Axis című videó antológia művét a két modern “videó régésszel” a sivatagban, illetve Sugár János rendszeresen felbukkanó gondolatait a jövőbéli kutatókról), immár mi magunk vagyunk. Itt és most.
A művész hűlt helye
Orbán Előd kiállításán jártam, illetve jártam is, meg nem is, a Viltin Galériában. Ott voltam, de a kiállítótérbe nem jutottam be.
A természet lágy fenyegetése: Ökoművészeti artefaktumok Rózsa Luca Sára Heavy Chains of Sentimentalism című kiállításán
Az ökológiai válság és az antropocén olyan új természetkulturális keretet jelent életünknek, amelyre a kortárs képzőművészet is sokrétűen reagál. Az ökológiai válság elkerülhetetlenné teszi, hogy figyelmünk a bolygó felé forduljon, de ez az összpontosítás meghökkentő és zavarba ejtő a különböző perspektívák versengése okán.
Poszthumán csokoládé
A test ördöge címmel nyílt Kis Róka Csaba, Szöllősi Géza és Győrffy László munkáit bemutató csoportos kiállítás a Gallery MAX-ban. A tárlat egészen augusztus végéig látogatható, Nemes Z. Márió megnyitóbeszéde pedig most az Artmagazin Online felületén olvasható.
POGÁNY MADONNÁK 3.
Menjünk kicsit vissza az időben, nézzük meg, hogy a Presztízs-ügyben szereplő betörőhálózatok tagjai vajon mikor mutatkoztak meg először jelentős bűnügyek szereplőiként, műtárgyak eltulajdonítóiként? Bő egy évtizeddel a Presztízs-ügy előtt, a BRFK 885/1969. bűnügyi nyilvántartási számán a Zöldi János és társai által elkövetett betöréssorozat ügyében folytatott nyomozásban merült fel először az egyik, később jelentőssé váló betörő neve. Mindazonáltal ez az eljárás önmagában is lehetőséget ad egy rendkívül szövevényes bűnözői hálózat feltérképezésére.