Modern magyar művészet. A Fővárosi Képtár a Vaszary Galériában
A balatonfüredi Vaszary Galériában látható válogatás a Fővárosi Képtár anyagából tulajdonképpen végigvezet a modern magyar művészet történetén, és mint minden hasonló ambíciójú kiállítás, ez is felvet megvitatásra érdemes kérdéseket. A kurátorok a napokban megjelenő 138. lapszámunkban ismertetik a képtár történetét, illetve beszélnek arról, mik voltak a válogatás és rendezés szempontjai. Itt pedig, az esetleges reflexióknak is helyet adva majd, Tatai Erzsébet felvetései olvashatók a kánonépítéssel, a kánonban bekövetkező elmozdulással kapcsolatban, de kritikai észrevételei is a megvalósítás egy-két eleméről, némely kurátori döntésről. Hogy mely észrevétel jogos és miként működnek a kurátorok megoldásai, azt a legjobb a helyszínen megvizsgálni, a Rippl-Rónai Józseftől Maurer Dóráig. Válogatás a Fővárosi Képtár modern gyűjteményéből című kiállítás ugyanis még 2023. január 8-ig látogatható.
Megújulás
A Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatói 2022-ben is meghívást kaptak a Pannonhalmi Bencés Főapátság minden évben egy adott hívószó köré szerveződő kortárs művészeti fesztiváljára, az Arcus Temporumra. Bár a fesztivál elsősorban komolyzenei és irodalmi fókuszú (2022-es kiemelt vendégei Nádas Péter, és Lera Auerbach orosz-amerikai zeneszerző voltak), az Apátság kulturális programjával összhangban a kortárs vizuális művészet jelenléte is egyre erősebb a háromnapos rendezvényen. A Képzőművészeti Egyetem hallgatói mellett ebben az évben a résztvevők között volt a rigai és a drezdai művészeti egyetemek három diákja is. A nemzetközi csapat munkáját segítette a Színház és Filmművészeti Egyetem két koreográfus-rendező hallgatója.
Ulysses falra mászik
Idén huszonnyolcadik alkalommal rendezték meg Szombathelyen a James Joyce Ulysses című regényét ünneplő Bloomsdayt. Az idei fesztivál alkalmával újabb két falfestmény készült el – a fesztivál történetéről és idei fejleményeiről Bordács Andrea cikkét közöljük, amit Csonka Dorina, Harcsás Eszter és Kiss Virág az egyik most avatott falkép alkotójával, Aideen Barry-vel készített interjúja követ.
Megnyitóbeszéd – „A természetből csak kiindulni…” – Válogatás a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Vaszary János (1867–1939) gyűjteményéből
Kezdjük a Vaszary János festészetét megidéző szolnoki kiállítás megnyitóját a festő felesége, Rosenbach Mária feljegyzéseiből idézett sorokkal.
Bolyongás a tudatalatti körül
Misztikus élményben lehetett része annak, aki a Bánkitó Fesztivál utolsó napján a tóparton heverészést megszakítva inkább a tábor felé vette az irányt, ahol egy meredek erdei ösvény előtt Szabó Veronika, a Szirének című előadás rendezője várta az érdeklődőket. Mielőtt bebocsátást nyertem volna a szirének világába, Szabó a gyógyító erejű fehér zsálya füstjével tisztította meg körülöttem a levegőt, bátorságot kívánt az útra, és felhívta a figyelmemet arra, hogy odabent már nem lehet beszélni. Lélegzet-visszafojtva indultam neki tehát az erdőnek, ahol hamarosan földöntúli hangra lettem figyelmes. Háromrészes cikksorozatunkban az idei Bánkitó Fesztivál színházi programjairól mesélünk.
Az anyaság nem one-size-fits-all
Nemrég jött velem szembe az amerikai komikus, Sarah Hartshorne egyik tweetje, ami tömören, ugyanakkor lényegre tapintóan vázolta fel a gyermekvállalás egyik legaktuálisabb ambivalenciáját: „A kora harmincas éveinkben terhesnek lenni New York Cityben szürreális élmény. Az összes barátom szerint gyerekfeleség vagyok, az orvosom szerint meg gyakorlatilag időskorú kismama.”
Elnyeli az erdő a titkos testeket
Titkos ösvény vezet a Bánkitó Fesztivál rendhagyó színházi helyszíne, a Patakpart felé. Az erdei tisztás vörös fényben izzik, mintha a kiépített útról letérve, a növényzeten átvágva földöntúli világba érkeznénk. Az éjszaka sötétje és a természet közelsége sejtelmes atmoszférát teremt, és az erdőből lassan előbújnak a futurisztikus, tudományos-fantasztikus filmeket idéző univerzum lakói. Háromrészes cikksorozatunkban az idei Bánkitó Fesztivál színházi programjairól mesélünk.
A hajsza fontosabb, mint a zsákmány
Izgatottan gyülekeztek a nézők a Bánkitó Fesztivál színházi sátra előtt péntek este. A fesztivál szervezői a kezdetektől fogva nagy hangsúlyt fektetnek rá, hogy a kultúra és a művészet is helyet kapjon a programban. Háromrészes cikksorozatunkban az idei Bánkitó Fesztivál színházi programjairól mesélünk.
A többi nézet
Kis Róka Csaba legújabb munkái szerves folytatásai 2019-től átalakuló, pontosabban folyamatosan változó pályaszakaszának, amelyet az emberi alak és a narrativitás megmaradt, még felismerhető nyomainak, romjainak fokozatos eltűnése, felbomlása, szétszóródása, emellett az absztrakció, a hard-edge festésmód felbukkanása jellemez, az összetevőkből pedig bonyolult, hibrid képterek, több síkon zajló vizuális történések szerveződnek.
Miskolcról Franciaországba
A művészeknek sem az élete, sem az életműve nem olyan egyöntetű, hogy általános következtetéseket lehetne levonni belőle. A legtöbb művésznek, írónak, gondolkodónak, de a tudósoknak is vannak jobb és rosszabb korszakai. Az azonban szinte bizonyos, hogy egyes művészek emberi tulajdonságai, korszakai nem magyarázhatóak mással, mint a személyiségükben, meggyőződéseikben, magánéletük feltételeiben meglévő különbözőségekkel.
A hiányzó láncszem. Hortobágyi Endre (újra)felfedezése
Három évvel ezelőtt még számomra sem volt más Hortobágyi Endre, mint egy ismeretlen festő, akinek a neve ugyan fel-felbukkant a Zuglói Kör kapcsán született tanulmányokban, de néhány rossz minőségű reprodukción kívül bizony nem sok művét ismertem, és még kevesebbet tudtam festői pályája alakulásáról.
Túl a csillogáson
Yayoi Kusama a Tate Modernben látható Infinity Mirror Rooms (Végtelen tükörszobák) kiállítása nagy mértékben változtatott a művészről és művészetéről kialakított prekoncepciómon. Kusamát leginkább a népszerű Infinity Dots (Végtelen pöttyök) mintáiról, tárgyak és formák velük való beborításáról és úgy általában szemkápráztató felületeiről ismerhetjük. Amellett, hogy világszerte ismert művészeti intézmények szentelnek neki retrospektív vagy egyetlen műtárgyra fókuszáló kiállításokat, a médiumok széles skáláján (munkásságában előfordulnak festmények, szobrok, installációk, fotó- és videódokumentáció, print, papír- és textilmunkák egyaránt, de verseket is ír) alkotó művész művei a műtárgypiacon rendkívül kelendőnek bizonyulnak és csillagászati áron találnak új gazdára.
„… mindig befelé figyeltem.”
Szokták mondani, hogy egy animációs filmben fölöslegesek a jó rajzok, elég, ha a rajzok összessége, a mozdulatsor tökéletes, hiszen ki tudna koncentrálni arra, ami csak egy villanásra tűnik fel, csupán a másodperc töredéke alatt látszik, konkrétan egy-tizenketted, gyakran csak egy-huszonnegyed másodpercig jelenik meg a vásznon vagy a képernyőn?
Soprontól a Velencei Biennáléig – Benkhard Ágost építészeti öröksége
A főváros által februárban védelem alá helyezett épületek közé tartozik a Várfok utca Széll Kálmán térre néző saroktelkein álló épületcsoport is. Miután a második világháborúban megsemmisültek a korábban ott álló bérpaloták, újjáépítésük helyett Benkhard Ágost és Cleve Rudolf terveztek lakóházakat. Azóta a Várfok utca 15. alatt orvosi rendelő, üzlet és kávézó is nyílt, a 16-18. szám homlokzata viszont szinte változatlan maradt. Benkhard Ágost a településkép formálásán túl folytatott tervezői tevékenységének lenyomatai az országhatáron túl is láthatóak.