Bolyongás a tudatalatti körül
Misztikus élményben lehetett része annak, aki a Bánkitó Fesztivál utolsó napján a tóparton heverészést megszakítva inkább a tábor felé vette az irányt, ahol egy meredek erdei ösvény előtt Szabó Veronika, a Szirének című előadás rendezője várta az érdeklődőket. Mielőtt bebocsátást nyertem volna a szirének világába, Szabó a gyógyító erejű fehér zsálya füstjével tisztította meg körülöttem a levegőt, bátorságot kívánt az útra, és felhívta a figyelmemet arra, hogy odabent már nem lehet beszélni. Lélegzet-visszafojtva indultam neki tehát az erdőnek, ahol hamarosan földöntúli hangra lettem figyelmes. Háromrészes cikksorozatunkban az idei Bánkitó Fesztivál színházi programjairól mesélünk.
Az anyaság nem one-size-fits-all
Nemrég jött velem szembe az amerikai komikus, Sarah Hartshorne egyik tweetje, ami tömören, ugyanakkor lényegre tapintóan vázolta fel a gyermekvállalás egyik legaktuálisabb ambivalenciáját: „A kora harmincas éveinkben terhesnek lenni New York Cityben szürreális élmény. Az összes barátom szerint gyerekfeleség vagyok, az orvosom szerint meg gyakorlatilag időskorú kismama.”
Elnyeli az erdő a titkos testeket
Titkos ösvény vezet a Bánkitó Fesztivál rendhagyó színházi helyszíne, a Patakpart felé. Az erdei tisztás vörös fényben izzik, mintha a kiépített útról letérve, a növényzeten átvágva földöntúli világba érkeznénk. Az éjszaka sötétje és a természet közelsége sejtelmes atmoszférát teremt, és az erdőből lassan előbújnak a futurisztikus, tudományos-fantasztikus filmeket idéző univerzum lakói. Háromrészes cikksorozatunkban az idei Bánkitó Fesztivál színházi programjairól mesélünk.
A hajsza fontosabb, mint a zsákmány
Izgatottan gyülekeztek a nézők a Bánkitó Fesztivál színházi sátra előtt péntek este. A fesztivál szervezői a kezdetektől fogva nagy hangsúlyt fektetnek rá, hogy a kultúra és a művészet is helyet kapjon a programban. Háromrészes cikksorozatunkban az idei Bánkitó Fesztivál színházi programjairól mesélünk.
A többi nézet
Kis Róka Csaba legújabb munkái szerves folytatásai 2019-től átalakuló, pontosabban folyamatosan változó pályaszakaszának, amelyet az emberi alak és a narrativitás megmaradt, még felismerhető nyomainak, romjainak fokozatos eltűnése, felbomlása, szétszóródása, emellett az absztrakció, a hard-edge festésmód felbukkanása jellemez, az összetevőkből pedig bonyolult, hibrid képterek, több síkon zajló vizuális történések szerveződnek.
Miskolcról Franciaországba
A művészeknek sem az élete, sem az életműve nem olyan egyöntetű, hogy általános következtetéseket lehetne levonni belőle. A legtöbb művésznek, írónak, gondolkodónak, de a tudósoknak is vannak jobb és rosszabb korszakai. Az azonban szinte bizonyos, hogy egyes művészek emberi tulajdonságai, korszakai nem magyarázhatóak mással, mint a személyiségükben, meggyőződéseikben, magánéletük feltételeiben meglévő különbözőségekkel.
A hiányzó láncszem. Hortobágyi Endre (újra)felfedezése
Három évvel ezelőtt még számomra sem volt más Hortobágyi Endre, mint egy ismeretlen festő, akinek a neve ugyan fel-felbukkant a Zuglói Kör kapcsán született tanulmányokban, de néhány rossz minőségű reprodukción kívül bizony nem sok művét ismertem, és még kevesebbet tudtam festői pályája alakulásáról.
Túl a csillogáson
Yayoi Kusama a Tate Modernben látható Infinity Mirror Rooms (Végtelen tükörszobák) kiállítása nagy mértékben változtatott a művészről és művészetéről kialakított prekoncepciómon. Kusamát leginkább a népszerű Infinity Dots (Végtelen pöttyök) mintáiról, tárgyak és formák velük való beborításáról és úgy általában szemkápráztató felületeiről ismerhetjük. Amellett, hogy világszerte ismert művészeti intézmények szentelnek neki retrospektív vagy egyetlen műtárgyra fókuszáló kiállításokat, a médiumok széles skáláján (munkásságában előfordulnak festmények, szobrok, installációk, fotó- és videódokumentáció, print, papír- és textilmunkák egyaránt, de verseket is ír) alkotó művész művei a műtárgypiacon rendkívül kelendőnek bizonyulnak és csillagászati áron találnak új gazdára.
„… mindig befelé figyeltem.”
Szokták mondani, hogy egy animációs filmben fölöslegesek a jó rajzok, elég, ha a rajzok összessége, a mozdulatsor tökéletes, hiszen ki tudna koncentrálni arra, ami csak egy villanásra tűnik fel, csupán a másodperc töredéke alatt látszik, konkrétan egy-tizenketted, gyakran csak egy-huszonnegyed másodpercig jelenik meg a vásznon vagy a képernyőn?
Soprontól a Velencei Biennáléig – Benkhard Ágost építészeti öröksége
A főváros által februárban védelem alá helyezett épületek közé tartozik a Várfok utca Széll Kálmán térre néző saroktelkein álló épületcsoport is. Miután a második világháborúban megsemmisültek a korábban ott álló bérpaloták, újjáépítésük helyett Benkhard Ágost és Cleve Rudolf terveztek lakóházakat. Azóta a Várfok utca 15. alatt orvosi rendelő, üzlet és kávézó is nyílt, a 16-18. szám homlokzata viszont szinte változatlan maradt. Benkhard Ágost a településkép formálásán túl folytatott tervezői tevékenységének lenyomatai az országhatáron túl is láthatóak.
Művészetelmélet jogi értelemben
Mindenki művész, aki valamit létrehoz – gyakorlatilag ez a felfogás él a mai köztudatban, viszont az erről szóló vita folyamatosan zajlik, és még mindig aktuális a kérdés: mi a művészet? Hogyan keletkezik a (mű?)alkotás? Ki számít ténylegesen művésznek és legfőképp: ki dönt erről? – Jogilag.*
FreyFreyFreyFreyFreyÍrÍrÍrÍrÍr
A Budapesten született Frey Krisztiánt itthon a magyar neoavantgárd művészet, valamint az Iparterv-nemzedék alkotójaként, nemzetközi viszonylatban pedig a korai computer art pionírjaként tartják számon. 1970-es Zürichbe költözéséig a külső, nyugati hatások hiányában önállóan, a szkriptuális- és gesztusfestészet keretein belül alakította ki festői eszköztárát, de elmozdult a monokromitás irányába is.
A hazai Christo, útban Eldorado felé, avagy a belvárosi aranygyapjú nyomában
Gyermeki örömről, kíváncsiságról és környezeti változásokra éhes budapesti lakókról tesz tanúbizonyságot a négy aranyba burkolt belvárosi épület. Az elmúlt hetekben történt akció a budapesti szóbeszéd és a közösségi média állandó témájává vált. Az érdeklődés pedig a projektet körüllengő misztikumnak köszönhető: ki csinálja az arany bevonatokat és miért?
Szabó Dezső sorai Copy című kiállításához
Képnek nevezhetünk-e egy véletlenszerűen keletkezett festék- vagy tintafoltot? Mi az az állapot, helyzet vagy kontextus, amikor egy ilyen típusú látványt, ingert képként definiálunk?