Kádár Emese: Distillation of Hope
Szokatlan és különleges helyszínen vagyunk: a Fekete Sas Patikamúzeum 1971-ig működött gyógyszertárként, 1975-től pedig már múzeum, ahol most is tökéletes állapotban megtekinthető a jezsuita szerzetesek által a 18. században létrehozott barokk bútorzat és berendezés. Ez a tér, noha az intézményesített orvostudomány színhelye, tegyük fel, hogy a kiállítás erejéig egyben liminálisi tér is, ahol a felvilágosodás tudományos világnézete mellett a népi gyógyászat, az alternatív gyógymódok lenyomatai is felsejlenek.
„Mit tehet tehát, a valóssal szemben, mely visszautasítja a megragadást?”
A kiállítás megnyitója Korodi Lucával folytatott személyes beszélgetéseink mozzanatait használja fel. Tulajdonképp a személyes beszéd közbeszéddé tétele ez, vagy ha úgy tetszik, akkor talán az eltudományosítás kifejezést is használhatnánk. Ezért is térek ki itt röviden a beszéd és a műalkotás viszonyára.
