Artmagazin 105
Itt a nyár, az iskolák leveszik kezüket a gyerekekről, akikre most hétköznap délelőttönként is rácsodálkozhat egyegy szerencsésebb családtag. Ha esetleg nem hajlandók kimenni a lakásból (a mobiljuk pedig épp lemerült, és eldugtuk a töltőjét), akkor most nyugodtan kezükbe nyomhatjuk ezt az Artmagazint, mert van benne 8 olyan oldal, amivel talán ellesznek egy darabig. Elképzelhető, hogy e kreatív időszakuk után nápolyit találunk a szőnyegbe taposva, vagy kölesgolyók roppannak a papucs alatt, de a szerencsésebb szülők megúszhatják azzal, hogy gyerekük Malevicset generált vagy indiai istennőkkel kártyázott. Netán szecessziós lett. Mindeközben a felnőttek joggal várhatják, hogy végre ők is hozzájussanak szellemi táplálékukhoz, és olvashassanak például a szlovák cukorgyártás bealkonyulásáról, az erről szóló pozsonyi kiállításról, vagy arról, hogy a kommunákban élő svéd 68-asok gyerekei hogyan élték meg a hagyományos családi keretek hiányát. Aztán, ha még megvannak a Wes Anderson-os oldalak, és senki sem vágta ki belőlük a képeket, akkor ki fog derülni legutóbbi filmje, a bábanimáció Kutyák szigete kapcsán, hogy mi lehet az oka a csak rá jellemző, szerzőnk szerint már-már kényszeres törekvésnek a szimmetriára, rendezettségre, harmonikus látványra.
Arról is olvashatnak hogy ment a felvételiztetés régen a művészettörténet szakon, illetve milyen állás a múzeumigazgatás, milyen feszültségek és milyen örömök járnak vele – most éppen Győrben, az Audi jelenléte által is generált pezsgésben. Aztán egyik interjúnk kapcsán olvasóink elgondolkodhatnak azon, ők mikor szerették meg a nonfiguratív művészetet, vagy hogy iskolásként vitték-e őket múzeumba, és ha igen, emlékeik szerint mit lehetett ott csinálni, milyen teremőrökkel találkoztak, és a helyzet vajon mennyiben változott. Ha már múzeum: megnézzük, száz évvel ezelőtt milyen képek lógtak a művészetet frissen megszerető közönség által is látogatott Műcsarnok falán, illetve ezeken milyen gyerekek szerepeltek. El lehet dönteni, hogy ezeket a képeket jobb-e nézegetni, vagy azokat a szöveg nélküli mesekönyveket, amikben Piroska néha egy virágok között megjelenő piros kör, a farkas pedig egy geometrikus farkasfogminta.
Ha már nincs több lehetőség az otthoni nyugodt olvasásra, mert gondoskodni kell a fiatalabb generáció folyamatos szórakoztatásáról, akkor hiába van nyár, múzeumba is érdemes menni: számtalan múzeum számtalan gyerekprogramot kínál, ezekből mutatunk be mi is néhányat, Esztergomtól Balatonfüredig, Kecskeméttől Szentendréig. Végül, ha már mindenki mindenen túl van, újra elő lehet venni az okos eszközöket, és megnézni harmadik interjúalanyunk designpedagógiai oldalát, a designped.com-ot, és meríteni belőle, amíg csak el nem érkezik a lefekvés ideje, vagy ki nem lehet menni végre a strandra. Mi a szerkesztőségben várjuk a küldeményeket a gyerekektől – lásd az 59. oldal alját!
TARTALOM:
6 - 7
ARTANZIX
8 - 13
Interjú
Winkler Nóra: ÍGY LEHETETT KIKACSINTGATNI VIDÉKRŐL...
Beszélgetés Grászli Bernadett-tel, a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum igazgatójával
14 - 18
Kiállítás
Lépold Zsanett: KELETI CUKORSÜVEG
Németh Ilona kiállítása a pozsonyi Kunsthalléban
20 - 24
Kiállítás
Mucsi Emese: A FORRADALOM GYERMEKEINEK GYERMEKEI IS FORRADALMÁROK?
26 - 30
Film
Kolozsi László: ÁTKELÉS A SZIMMETRIÁN
Kutyák szigete, Wes Anderson filmjeiről
32 - 35
Művész és közönsége
Támba Renátó: KIS FELNŐTTEK, SZÉP ÁRVÁK, KEDVES CSÍNYTEVŐK
Néhány példa a gyermekkor ábrázolására a műcsarnoki festészetben
36 - 40
Interjú
Topor Tünde: A LAIKUSOK ÁLTALÁBAN NEM SZERETIK A NONFIGURATÍV FESTMÉNYEKET
Beszélgetés Illés Anikóval, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Elméleti Intézetének igazgatójával
42 - 48
Körkérdés
NYARALÓK A MÚZEUMBAN
Válaszol: Vereckei András, Hársvölgyi Virág, Kovács Ágnes, Szabadhegyi Zita, Martos Virág, Jalsovitzky Sára, Nyitrai Orsolya, Gergely Gabriella, Kassai Hajnal
50 - 54
Interjú
Szikra Renáta: NEM CSAK A KEZÜNKKEL, A FEJÜNKKEL IS RAJZOLUNK
Beszélgetés Mészáros Zsuzska rajztanár-designpedagógussal
55 - 62
Játék
Szikra Renáta és Szilágyi Róza Tekla: HELLÓ! Melléklet gyerekeknek
64 - 70
(anti) Gutenberg-galaxis
Révész Emese: PIROSKA ÉS A NÉGYZET
Dizájn mesekönyv-sorozatok
A forradalom gyermekeinek gyermekei is forradalmárok?
Nem lehet könnyű forradalmár-gyereknek lenni. Mert nehéz elképzelni, hogy azok az aktív baloldali figurák, akik egész életüket képesek egy ügynek áldozni, mindeközben el tudnak látni olyan felelősségteljes feladatot is, mint a gyereknevelés. Más szempontból viszont kiállásuk mindig egy jobb, igazságosabb élethelyzet eléréséért történik, így a gyerekvállalás nemcsak hogy belefér, hanem egyenesen hajtóerőként munkálhat az utópikus elképzelések megvalósításáért folytatott küzdelemben.
Nyaralók a múzeumban
Mivel érik el múzeumaink, hogy a gyerekek + szüleik a strandolás és fagyizás között nyáron is beugorjanak egy múzeumlátogatásra és még élvezzék is azt? Avagy lehet-e játszótér vagy a játszva tanulás terepe a múzeum? Körkérdésünkben fővárosi és vidéki kiállítóhelyeket, köztük egy kifejezetten gyerekeknek létrehozott múzeumot kérdeztünk tapasztalataikról és a nyári hónapok – nemcsak – esős napjain aktuális gyerekprogramjaikról.
Keleti cukorsüveg
Akik ismerik Németh Ilona munkásságát, azoknak nem okoz nagy meglepetést, hogy sokszínű, több jelentésréteget magába sűrítő, interaktív elemekkel tűzdelt kiállítással találkoznak a pozsonyi Kunsthalléban. Az Eastern Sugar fő tematikája, a cukor(ipar) személyes kötődésen alapszik, amely a művész szülőhelye, Dunaszerdahely egykori gyárának üresen tátongó helyszínéből és annak történetéből indult ki, arra vállalkozva, hogy feltárja a lokális ipar gazdasági, politikai (és hatalmi), valamint társadalmi hátterét.
Nem csak a kezünkkel, a fejünkkel is rajzolunk
Ha nem találkoztunk még élőben olyan rajztanárral, akinél nápolyiból vagy gumicukorból lehet lakótelepet és toronyházat építeni vagy Dalí-festményből szobrot csinálni, akkor sincs veszve semmi. Van egy feladatbank, a Designpedagógia, ahonnan leleményes és vicces ötleteket kölcsönözhet tanár kolléga és szülő, hogy a gyerekek térkultúráját és vizuális műveltségét az ehető épületmaketteken túl, például szubjektív térképrajzolással vagy véletlengenerátor bevetésével fejleszthesse akár a nyári szünetben is.
A laikusok általában nem szeretik a nonfiguratív festményeket
Milyen mozgásokat végez a szemünk, amikor először lát egy képet, és ebből mire következtethetünk? Miből áll össze a tetszés-faktor? Hogyan hasznosulhatnak a megőrzésre összegyűjtött tárgyak, az egyes országok iskolásait hogyan fogadják a múzeumokban? Mi jelent új kihívásokat a művészeti oktatásban, miért nem szeretnek múzeumba járni az egyetemisták, illetve kiktől félnek a legjobban a magyar gyerekek? Kutatások, felmérések, vizsgálódások a művészet körül.
Így lehetett kikacsintgatni vidékről...
Egy soproni kislány, aki minden magyarázat nélkül folyton múzeumba akar menni. Elkötelezett rajztanárnők, cinkos háziorvos, megengedő anyuka és egy kávékedvelő horoszkóp-specialista. Ezekről az alapokról indul Grászli Bernadett múzeumigazgató története. Interjúnkból kiderül, miként hasznosította a Gorenje-korszak ingyenes bevásárlóbuszait, hogy kitanulja a bécsi múzeumok anyagát, hogyan kaphatott ötöst a Művészettörténet Tanszék rettegett professzorától, tizenegy intézmény vezetőjeként hogy dolgozik Győr gazdag polgárvárosi múltjával, a régió magángyűjtő köreivel, illetve milyen közönségekben gondolkodva állítja fel programját. Topor Tündével hármasban ültünk és beszélgettünk egy budai teraszon.
Piroska és a négyzet
Gobelinhímzés, piktogram, folyamatábra, kollázs, papírszínház vagy babszemek: ugyanaz a mese más képpel – másképpen.
Kis felnőttek, szép árvák, kedves csínytevők
Miközben a magát jó ízlésűnek tartó közönség ma már nem értékeli a valaha népszerű, édeskésen derűs vagy édeskésen szomorú zsánerképeket, nézhetjük ezeket más szempontból is, azt vizsgálva, mit árulnak el koruk sztereotípiáiból. Például arról, milyennek látta, vagy inkább milyennek akarta látni a gyerekeket a dualizmus korának feltörekvő polgársága, és a festők hogyan igyekeztek megfelelni ezeknek a vásárlói elvárásoknak.
Átkelés a szimmetrián
Milyen mintázatok ismerhetők fel az egyik legkedveltebb hollywoodi rendező filmjeiben, milyen traumát dolgoz fel ezekben, avagy mire jó, ha lelép az apuka?