Vasarely Madridban, magyar dizájnerek Bukarestben, Gerhard Richter adománya és digitalizált Kahlo-művek – HETI POP
Az Artmagazin Online felületén ezentúl hetente egyszer, minden pénteken szemezgetünk az elmúlt időszak legmeghatározóbb, legpoposabb és legszínesebb képzőművészeti, dizájn- és társművészeti híreiből. Előtérbe kerülnek a divat, az építészet, a formatervezés, az urbanisztika vagy az aukciók eredményei, legfrissebb történései mind nemzetközi, mind hazai fronton.
Santopalato
Két helyszínes, nemzetközi csoportos kiállítás mutatja be május végétől Budapesten, hogy milyen szuper projektek vannak az étkezés és a képzőművészet közös halmazában.
Két tűz között
A Kétfejű gyufa cím egy többfunkciós tárgy képzetét kelti. Mircea Cantor munkája, a két oldalán égethető gyufa a kétszeres teljesítmény ígéretével kecsegtet, a fapálcika rövidsége és a balesetveszélyes másik gyufavég fenyegetése azonban még a normál „egyoldalas” használatot is ellehetetleníti. A „kényszerű takarékosság abszurd tárgyai” (1) a romániai Szamosújvári Gyufagyárban készültek, húszezres példányszámban, egy nagyobb projekt részeként még 2002 és 2003 között. Ezt a szimbolikus tárgyat vagy tárgyegyüttest műként is rengetegféleképpen lehet értelmezni, ezért az sem egyértelmű, hogy most, az Új Budapest Galériában rendezett, román művészek munkáit tömörítő magánygyűjteményeket bemutató csoportos kiállítás címeként pontosan mire is utal. Még akkor sem, ha erre ad valamilyen szintű megoldást a bevezető szöveg, amely szerint a gyufa pálcikája a román művészet történetének rövidke idővonala, amit javasolt a kezdő- és a végpontja felől is végigböngészni. Ha a böngészés nem a meggyújtást és végigégetést jelenti, akkor ez a kép végül is megállja a helyét, bár a rendezés nem kronologikus, és a tárgyban megjelenő alapvető konfliktus sincs kijátszva így. A tendenciák szerint rendezett kiállítási anyag kínál egy másik, a magyar közönség számára különösképp érdekes és kevésbé általános megközelítésmódot is. A művek Mircea Pinte, Ovidiu Şandor, Răzvan Bănescu és a Plan B Alapítvány magángyűjteményéből származnak, amelyek három romániai városban találhatók: Kolozsváron, Temesváron és Bukarestben.
A K.A.S. Galériában mutatják be vizsgamunkáikat a Budai Rajziskola Művészeti és médiafotográfus szakának hallgatói
A VIZSGA című kiállításon a szakon idén végzős hallgatók munkáit nézhetjük meg.
Ezt nézd! – Pest, Pest, Pest
A hét első felében beszélgetéseken, a második felében pedig főként tárlatvezetéseken vehetünk részt. Lesz lehetőségünk megismerkedni a fiatal korosztállyal, valamint áttekinteni már lezárt életműveket is.
Az év múzeuma, új Rembrandt-festmény, repülő taxi és anyák napi kérdések – ez a HETI POP
Az Artmagazin Online felületén ezentúl hetente egyszer, minden pénteken szemezgetünk az elmúlt időszak legmeghatározóbb, legpoposabb és legszínesebb képzőművészeti, dizájn- és társművészeti híreiből. Előtérbe kerülnek a divat, az építészet, a formatervezés, az urbanisztika vagy az aukciók eredményei, legfrissebb történései mind nemzetközi, mind hazai fronton.
Beke László díszdoktori előadása
A Magyar Képzőművészeti Egyetem Szenátusa az MKE Doktori Tanácsa javaslatára Dr. Beke László professzornak a Doctor et Professor Honoris Causa címet adományozta. 2018. május 24-én 17 órakor kerül sor a díszdoktori címátadó ünnepségére, amelyet Dr. Beke László Fejezetcímek (listacímek) a „Meg Nem Írt Műveim” című projektből nyilvános előadása kísér.
Metszéspontok: Eszkimó asszony fázik I.
2017. október 6-a és november 19-e között a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban volt látható a Metszéspontok – Film, képzőművészet, zene: esettanulmányok a nyolcvanas évek filmjeinek köréből című kiállítás. A tárlat egy interjúkból álló film köré épült, amely három, a nyolcvanas években készült film (Eszkimó asszony fázik, 1983, rendezte: Xantus János; Meteo, 1989, rendezte: Monory Mész András; Az emberevő szerelme, 1985, rendezte: Cantu Mari, Pázmándy Katalin) egyes alkotóival készült. Az installációs formában feldolgozott és kiállított interjúfilmhez dokumentációs anyagok kapcsolódtak: fotók, plakátok, lemezborítók, forgatókönyvek, valamint Méhes Lóránt a new wave emblematikus alkotásaiként számon tartott napszemüveg-sorozatának egyes darabjai, és az azokat viselő modelleket ábrázoló printek is. Az interjúkból kirajzolódó, hol párhuzamosan haladó, egymást erősítő, máskor ellenpontozó narratívák nyomán megismerhetők a korszak vizuális világának és zenéjének kapcsolódásai a film alkalmazott művészeti környezetében, miközben olyan fogalmak újragondolására is sarkallnak, mint a tömegkultúra és a pop, az underground, az alternatív és a mainstream a késő Kádár-korban. A filmekben elhangzó interjúk szerkesztett formában jelennek meg az Artmagazin Online felületén az elkövetkező időszakban, kutatásra, a beszélgetések folytatására, a témák bővítésére sarkallva minden olvasót.
Ezt nézd! – Kiállítótér, műterem, kisbolt és díszterem
A héten látogatható művészeti események helyszínei igencsak széles skálán mozognak – köszönhetően a héten is folytatódó Küszöb Fesztiválnak, valamint az előadást szervező oktatási intézményeknek, a kortárs videóinstallációt Budapestre invitáló tranzit.hu-nak és a többi képzőművészeti kiállítótérnek.
74 millió forinttal támogatták a műkedvelők a Bátor Tábort
Immár 14. alkalommal rendezték meg a Bátor Tábor kortárs művészeti aukcióját, amelynek helyszíne a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeum épülete volt. A körülbelül 90 alkotást magába foglaló aukciós anyagnak köszönhetően74 millió forint támogatás folyt be.
Kaffka Margit halálának 100 évfordulójára hirdet pályázatot a Spanyolnátha művészeti folyóirat
Idén 100 éve, hogy Kaffka Margit 38 évesen, spanyolnáthában elhunyt. A Spanyolnátha művészeti folyóirat (spanyolnatha.hu) pályázatot hirdet, mellyel a Miskolchoz kötődő írónőnek kíván emléket állítani. Kaffka és a város kapcsolata ellentmondásos, hiszen az írónő magát a várost nem kedvelte, viszont a miskolci emberekről mindig pozitívan szólt. A pályázat egyik fontos célja lehet az ellentmondás alátámasztása, vagy épp feloldása, cáfolata ─ kinek-kinek a saját véleménye, benyomásai, élményei és kutatásai alapján.
„A divat nem művészet. De a divatnak szüksége van a művészre“
Ahogyan a marrákesi medina okker falai mögött az Atlasz-hegység havas csúcsai a vörös földből a kék égbe törnek, páratlan színvilágával rögtön lenyűgözte Yves Saint Laurent-t. A francia divattervező 1966-ban vásárolta meg első itteni házát élet- és későbbi üzlettársával, Pierre Bergével. A sivatagi város ezután nemcsak második otthona lett, de a következő évtizedekben itt tervezte kollekcióit, majd itt lelt megnyugvásra a párizsi bemutatók után. Tíz évvel a tervező halálát követően, tavaly októberben megnyitotta kapuit az Yves Saint Laurent Múzeum Marrákes, amely Afrika első divatmúzeumaként egyaránt tiszteleg az alkotó munkássága és a város előtt, amely színt adott egyedülálló vízióinak.
Életlabirintus az Állami Bábszínházban
A nagyszabású Magyar Nemzeti Galéria-beli kiállítást követően 2017 őszén Ország Lili Stúdióvá keresztelte kamaratermét a Budapest Bábszínház (az Állami Bábszínház jogutódja). Gergye Krisztián ez alkalomból befalazva – in memorian Ország Lili címmel rendezett előadást a festőművész képeiből inspirálódva, személye és művészete előtt tisztelegve.
Ezt nézd! – Hét a Küszöb Fesztivál jegyében
Szinte az egész hét a pályakezdő alkotókról, az ő projektjeik és kiállításaik debütálásáról szól – ami nem véletlen, hiszen második hetéhez érkezik a Küszöb Fesztivál.