"plakát"
Plakátok a padlásról
Néhány évvel ezelőtt egy zürichi padlásról, egy rakat régi dobozból került elő az építész, belsőépítész, alkalmazott művész, plakátművész, díszlettervező, illusztrátor, festő és író Emil Pirchan hagyatéka – az évtizedek óta rejtőző anyag több területen is elismert és sikeres művész életművét tárta a megtalálók elé.
HETI POP – Grimes eladósorban lévő lelke, jótékonysági plakátvásár és egy „érintetlen” lelet Rómából
“Nekem az EU…” – Plakátpályázat a megújuló Európáról
„Nekem az EU…” címmel indít plakátpályázatot a Transparency International Magyarország, a legnagyobb korrupcióellenes szervezet.
Budapest Poster Gallery 3. Plakátaukció – Fókuszban a MOZI
A Budapest Poster Gallery idén szeptemberben rendezi következő élő aukcióját. A több mint 100 tételből álló válogatás középpontjában a mozi áll: a kalapács alá kerülő plakátok között felbukkan számos magyar és nemzetközi filmklasszikus magyar bemutatójához készült plakátja, a válogatást pedig tovább színesíti néhány kereskedelmi, propaganda és kiállítási plakát is.
Köszönet a plakátokért!
Részletes bedekkerünk a Nemzeti Galéria új kiállításához: egy grafikus mindennapjai a szocializmusban. Mi a közös a Művelt Nép, Béke és Szabadság, Tavaszi Vásár, IBUSZ vagy A mosatlan gyümölcs betegséget terjeszt című nyomtatványokban? A tervezőjük Gunda Antal, akinek hagyatékát a grafikai kabinetben lehet majd megtekinteni. Cikkünkben róla és a plakátgyűjtés műhelytitkairól olvashatnak.
Irsai István, a modern magyar plakát és a héber betű mestere
A dicsőséges magyar plakát
2012-ben Malagában rendezték meg Modern plakát címmel a plakátművészet hőskorát (1898–1938) bemutató nagyszabású tárlatot.(1) A spanyol kurátor 175 plakátot válogatott össze Európából és Amerikából, köztük 20 magyar darabot is. 175-ből 20? Nem rossz arány, ha a magyar művészet más műfajainak külföldi ismertségével vetjük össze ezt az adatot. A húszas-harmincas évek a magyar plakát aranykora, amelyben a műfaj nemzetközi szinten magasra értékelt alkotókat tud felmutatni. Bottlik József egy plakátja 2004-ben hatvankétezer dollárért kelt el, neve mégis ismeretlenül cseng itthon.
Plakáthistória
Bakos Katalin, a Magyar Nemzeti Galéria grafikai osztályának főmuzeológusa komoly plakáttörténeti albummal örvendeztette meg az alkalmazott grafika és az elmúlt évszázad reklámtörténete iránt fogékony olvasókat. Bakos Katalin fiatal művészettörténészként fedezte fel a plakátművészet különös világát, mikor 1986-ban részt vett a Műcsarnok 100+1 éves a magyar plakát címet viselő kiállításának megrendezésében. Ez a tárlat a műfaj feldolgozásában azóta is mérföldkőnek számít, de a ’86 óta eltelt bő két évtized rengeteg új eredménnyel és adattal gazdagított az akkoriban még meglehetősen gyerekcipőben járó hazai plakátkutatást.
Ismét közös játékot hirdetünk a Magyar Nemzeti Galériával
A kiállítás különleges plakátokat, bútorokat, öltözékeket, filmeket, városi tereket bemutatva nyújt átfogó képet a két világháború közötti korszak jellegzetes vizuális kultúrájáról. Középpontjában a magyar art deco művészet, kiemelten a plakátművészet és a modern nagyvárosi élet áll. A több mint kétszázötven kiállított műtárgy zöme nagyon ritkán szerepel tárlaton, vagy olyan, amit még soha nem láthatott közönség.
Sztálintól Piedonéig
A gyűjtés, bár nem a nagyközönség szeme előtt zajlik és nem látványos, mégis minden múzeumi tevékenység alapja. Egy plakátgyűjteményt művészi szempontból kiemelkedő alkotásokkal gyarapítani nem is olyan egyszerű feladat. Gyakran érzem úgy, hogy versenyt futok az idővel. Ez az utolsó pillanat, amikor még sokan velünk vannak a magyar plakát utolsó nagy virágkorának főszereplői közül. Kovács Vilmossal, aki december végén hunyt el életének 88. évében, az utóbbi két évben lettem nagyon jóban, és a személyes beszélgetések emléke mellett – nagyvonalú ajándéka révén – sikerült újabb szeletet megőrizni az utókornak az említett időszak plakátterméséből.
Zunki Jóska, Kulcsár Márton
Mi köti össze azokat a holland művésztelepen zajló táncesteket, amiken még Mondrian is magyar cigányzenére mulatott, a perzsaszőnyegekkel?
Kiállítási mozaik
Ha technikai eszközöktől sújtott életünk, vagyis a modernitás gyökereit keressük, látogassunk el az Iparművészeti Múzeum plakátkiállítására. Ami nem is egyszerűen plakátkiállítás, hiszen amennyire a történelem és az anyagfáradás engedi, a hirdetések mellett megnézhetjük igazi, tárgyi valójukban azokat a termékeket, amiket a két háború között szinte szárnyaló modern reklámipar hirdetett.
Nők a prés alól
A Magyar Képzőművészeti Egyetem egyik kiállítóhelyiségében az elmúlt hónapokban az intézmény egyik legizgalmasabb gyűjteménye kapott helyet: a Barcsay Termet a 19–20. század fordulóján készült litografált plakátok foglalták el.
Az úti cél: Budapest
Budapest nemcsak napjainkban számít trendi úti célnak romkocsmáival és fesztiváljaival, az 1930-as években a „fürdővárost” már népszerűvé tették strandjai, mulatói, csodálatos fekvése és épületei. Egy 1934-es Reklámélet számban(1) arról olvashatunk, hogy míg a gazdasági válság idején Párizs látogatottsága 34 százalékkal, Budapesté csak 6 százalékkal csökkent. Hogy miért? A sikerben kulcsszerepet játszott a nemzetközi mércével mérve kimagasló színvonalú idegenforgalmi propaganda.
