Artmagazin 47
Nagy esemény volt, hogy Budapesten járt William Kentridge, akinek műveivel eddig itthon csak az Illy számára tervezett anamorfikus kávéscsészék formájában találkozhatott a magyar közönség. Tükörezüst csésze, amin megjelenik mondjuk egy orrszarvú, ha rátesszük a tányérra. Orosz István grafikusművész egyik kedvenc műfaja épp ez, az anamorfikus kompozíciók. És mindketten hűek a papírhoz, bár Kentridge a rajzolás nyújtotta szabadságot szereti, Orosz István meg a metszetszerű rajzokat létrehozó munka aprólékosságát. Viszont mindketten meg is mozdítják amit lerajzoltak, lelket lehelnek belé, akárcsak az Artmagazin különdíját elnyert Szabó András a diplomafilmje alapját képező rengeteg montázsba. Kentridge operát is rendez, díszleteket tervez, gyakorlatilag jó színházi emberként mindenhez ért: épp ez volt az alapelve Medgyes Lászlónak, a méltatlanul elfeledett magyarnak, akinek Párizsban szcenikai iskolája volt a húszas években, és aki aztán formatervezőként működött Amerikában. A Szépművészeti Múzeumban lehetett látni néhány Kentridge-filmet, pont azokat, amelyek a Metropolitan-beli operarendezésében felvetett problémákat boncolgatják. Így hát olvasóink kapnak egy kis cikket az Operaház új díszleteiről, amelyek a Don Giovannihoz készülnek, és a vicenzai Teatro Olimpicót idézik, éppúgy, mint Joseph Losey operafilmjében, aminek a látványtervezője egy híressé vált magyar, Trauner Sándor volt, aki ugyanúgy vonzódott a képi trükkökhöz, mint Orosz István. És újra az elejéről... A Viltin Galéria egyik célkitűzése a papírra készült művek egyenjogúsítása, amiért az egyik legtöbbet épp William Kentridge tette, az a Kentridge, aki címlapunkon egy kávéscsészén át nézi a világot. A magyar származású Yona Friedman épp így nézett a jövőbe, és így láthatta meg a lebegő várost, amit a Ludwig Múzeum új kiállításán mi is megnézhetünk. Ezekkel a témákkal találkozhat a Pulszky Károly vásárlásait és az orvos gyűjtőket tárgyaló sorozataink aktuális részei mellett mostani számunkban a kedves olvasó – és közben az is kiderül, mi az az anamorfikus.
TARTALOM:
4 ARTANZIX
6 Fáy Miklós: NAGY ADAG HÜLYESÉG
12 KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ
14 Kováts Gergely: EGY POLIHISZTOR PERSPEKTÍVÁI – Orosz István
20 Buzogány Anna: SZÍNHÁZ A SZÍNHÁZBAN: AVAGY A TEATRO OLIMPICO AZ OPERÁBAN
22 Galácz Judit: AKINEK SZÍNHÁZMŰVÉSZETI ISKOLÁJA VOLT PÁRIZSBAN: MEDGYES LÁSZLÓ
28 Rieder Gábor: MISSZIONÁRIUSOK PÁRIZSTÓL DUBAJIG – Interjú Dián Krisztinával és iski Kocsis Tiborral
33 KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ
36 Orosz Anna Ida: A LÁTVÁNY KÉSZ, A TÖRTÉNET JÖHET – ARTMAGAZIN-KÜLÖNDÍJ – Szabó András: Henry Waltz (animációs teaser)
40 KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ
44 Fehér Ildikó: PULSZKY KÁROLY – Verrocchio és az itáliai falfestészet vonzásában – 2. rész
54 Fáy Miklós: CAN’T BUY ME LOVE
62 Rieder Gábor: DOCTOR MED. COLL. – A műgyűjtő doktorok évszázada III.
68 GUTENBERG-GALAXIS
CAN’T BUY ME LOVE
Vajon mindenki tudja, mi is az a hívságok máglyája? Hogy Savonarola prédikációinak hatására a pokoltól rettegő gazdag fi renzeiek tonnaszámra vetették tűzre azokat a javakat, amik, ha úgy vesszük, túlhabzottak volna már a városfalakon? Még jó, hogy az épületek vagy a nehezen mozdítható műtárgyak megúszták...
Az esztétikai mozgalom
A hűvös Nagy-Britanniában különleges művészeti irányzat bontakozott ki a 19. század második felében.
Ugyanaz a Vénusz
Nem kell különösképp hangsúlyozni Drozdik Orshi ismertségét a hazai és nemzetközi szakmai berkekben, de van-e ez olyan jelentős, hogy tíz éven belül két neves hazai kortárs művészeti múzeum is életmű-kiállítást rendezzen neki?
Ornamentika ától cettig
A magyar konstruktív-geometrikus művészet nagyjai azzal a céllal hozták létre a Nyílt Struktúrák Művészeti Egyesületet (Open Structures Art Society, OSAS), hogy a stílus népszerűsítése és továbbörökítése mellett párbeszédet kezdeményezzenek a hasonló irányultságú nemzetközi művészekkel.
Doctor med. coll. – A műgyűjtő doktorok évszázada III.
A második világháború utáni műgyűjtés fő figurái orvosdoktorok voltak. Többségük a klasszikusokat kereste, de akadt két különc, aki a kortárs modernekkel esett szerelembe: Gegesi Kiss Pál és Levendel László. Egyikük az Európai Iskola motorja és propagátora volt, másikuk a művészcsoport pszichiátere. Modern művészek a kanapé fölött és a kanapén.
Contemporary art
„A kortárs művészeti élet szereplői nem kedvelik a toplistákat, mégis kénytelenek elszenvedni” – indítja a Contemporary Art in Hungary című kötetet a szerkesztő Spengler Katalin, az ismert művészeti újságíró és műgyűjtő.
Pulszky Károly – 2. rész | Verrocchio és az itáliai falfestészet vonzásában
Úgy tűnik, a műkereskedők és a múzeumok viszonya sohasem volt problémamentes. Szakértők és ellenérdekelt felek, csereajánlatok, minisztériumi döntés, egy kép, aminek „múltja” van: Pulszky Károly egyik vásárlásának érdekfeszítő és sok tanulsággal bíró története. Emellett arra is fény derül, hogyan került Budapestre temérdek itáliai reneszánsz freskó.
Misszionáriusok Párizstól Dubajig
A Viltin Galéria még csak hároméves, de már rangos helyet vívott ki magának a pesti galériaszíntér – nemzetközi ligában versenyző – legjobbjai között. A kereskedelmi galéria vezetőit kérdeztük a sikerhez vezető út nehézségeiről. Veszik-e a papíralapú műveket, mit diktál a nemzetközi art fairek kegyetlen logikája, kik vevők a posztszocialista ízekre és hol kegyeskedik megállni őfelsége, a dubaji emír?
Egy polihisztor perspektívái – Orosz István
Védjegyévé vált, régi könyvek metszeteit idéző rajztechnikáját még a főiskolán alakította ki, és hű maradt hozzá a pop szirénhangjai ellenére is. Meglepő módon a legnagyobb sikert egy politikai plakáttal aratta. Ma már inkább az anamorfikus megoldások, a képtalányok és az animáció mesterét tiszteljük benne.
Színház a színházban: avagy a Teatro Olimpico az Operában
Andrea Palladio Vicenzában látható Teatro Olimpicója a reneszánsz építészet legtermékenyítőbb hatású mesterének utolsó munkája – egyben a modern kori fedett színház első példája is. Legkülönlegesebb vonása, hogy bár fedett, minden tekintetben a görög színház formai követelményeinek felel meg, állandó, faragott kődíszletei pedig soha nem mozdulnak el a helyükről – egészen zavarba ejtő világ ez színház és valóság határán.
A látvány kész, a történet jöhet
Steampunk, Verne, Hollywood. Egy frissen végzett MOME-diák meghódítani készül a nagy filmes álomgyárat. Névjegyként egy vizuális ízelítőt tett le az asztalra. Acélvázas bolygó füstös metropoliszokkal, kézi vezérlésű légbiciklikkel, evezős repülőszerkezetekkel, szkafandersisakokkal és gigászi óriáshüllőkkel. Az Artmagazin idei nyertes diplomamunkája több, mint egy hétköznapi diplomamunka.
Az égen egy különös színt vettem észre... – A 121 legszebb Mednyánszy
A képzőművészeti könyvpiac lassan tökéletesen leáll. Még szerencse, hogy a vezető aukciósházak nem hagytak fel teljesen a színes-szagos művészeti albumok kiadásával. Most Virág Judit örvendeztette meg a műértő közönséget egy parádés Mednyánszky-kötettel. A festő 121 legszebb festménye, Virág Judit és Törő István válogatásában.
Akinek színházművészeti iskolája volt Párizsban: Medgyes László
Az elmúlt években egyre inkább előtérbe kerültek azok a művészettörténeti kutatások, amelyek olyan magyar művészek munkásságával foglalkoznak, akik karrierjüket még Magyarországon kezdték, ám ezt követően külföldön futottak be fényes vagy kevésbé szárnyaló karriert. Némelyikük mind a mai napig ismert és népszerű maradt, itthon és külföldön egyaránt, például Moholy-Nagy László, mások viszont idővel eltűntek a köztudatból, életművük pedig feledésbe merült. Ezen művészek egyike Medgyes László is.