Artmagazin 56
Honnan szereztek az 1919-es május elseje utcai dekorációjához több kilométernyi vörös vásznat? „Újpesttől Promontorig minden vörösben ússzon” – hangzott el áprilisban az utasítás, és tényleg, a nagyvonalú anyaghasználat rögtön feltűnik első cikkünk akkori fotóit nézegetve. (Egyébként a katonaságtól jött a segítség, tőlük kapott a dekorálással megbízott építészművész csapat hatalmas mennyiségű „papírvásznat”.) Gömb, gúla, henger, obeliszk, hatalmas gipszfejek és a kalapácsos ember – nem lehetett rossz érzés pár hét alatt modern formákat ekkora méretekben megvalósulni látni. (Az főleg érdekes, hogy a dekoráció megálmodója a Nyugat-címlapok tervezőjeként ismert Falus Elek volt.) Az már más kérdés, milyen lenne egy ilyen városban élni, ha esetleg állandósulhatott volna a sok letisztult mértani alakzat. Ha nem a kulisszakészítésbe, hanem más jellegű folyamatokba akarunk belelátni, akkor itt van például a címlapsztori, ami a Szépművészeti Múzeum világszép Bronzinójáról szól. Belőle eddig nem sokat élvezhettünk régebben a bebarnult lakk, aztán pedig az évekig tartó restaurálás miatt. De nemsokára kikerül a falra, és akkor lehet majd elé zarándokolni, Vécsey Axel cikkétől már eleve elgyengülve. Zarándokolni egyébként máshová is lehet, Zágrábba kortárs kiállítóhelyet nézni, vagy Szabadkára például, ahová kiállítás és színház miatt is megéri, a szintén világhíres építészeti emlékek- ről, a Jakab Dezső–Komor Marcell-féle mézeskalács-szecesszióról már nem is beszélve. És ha már mézeskalács: megemlékezünk a Grimm testvérek évfordulójáról is, és ennek kapcsán meseillusztrációkról, a Disney rajzfilmekbe szivárgó európai művészeti előképekről olvashatnak. Cikkeink között megint van mozdulatművészet és designtörténet is, ha David Bowie-t tulajdonképpen saját tervezésű designjelenségként értelmezzük. Egyébként meg Thorma János is elég jól nézett ki, életmű-kiállítását érdemes Artmagazinnal a kézben végigjárni a Nemzeti Galériában, ahová amúgy is menniük kell, ha még akarják ebben az állapotában látni. Jó, azért még van egy-két évük, de hogy azután mi lesz belőle, és a tervek mai állása szerint a képzőművészeti gyűjtemények honnan hová fognak vándorolni (különös tekintettel a szárnyasoltárokra), azt egy nagyon szép, madaras ábra segítségével próbáltuk meg átláthatóvá tenni. Hátsó borítónkon pedig szintén egy különleges madarat láthatnak, egy neuropop aranyfácánt. Forgassák tehát jó szívvel ezt a számot is!
Topor Tünde
4 Artanzix
6 Rieder Gábor: múzeumnegyed újratöltve
8 Révész Emese: A MÚLTAT VÉGKÉPP ELTÖRÖLNI...
– A Tanácsköztársaság május elsejei ünnepségének dekorációi
14 P. Szűcs Julianna: Szép ember volt... – Thorma János a Nemzeti Galériában
18 irány szabadka!
18 Fáy Miklós: minden határon Túl
24 A. Kovács Ágnes, Topor Tünde: NEM MŰGYŰJTŐNEK, HANEM MŰBARÁTNAK TARTOM MAGAM – Dr. Gáspár Ferenc
28 Szikra Renáta, Kis Veronika Edit: Testvértörténet
34 Kovács Réka: Vagánygyűjtemény
38 Balázs Kata: Elena Vedres – Egy táncos Vedres Márk Firenzéjéből
42 Mélyi József: David Bowie is – Ziggy és a kortárs design
44 Vécsey Axel: Vénusz újjászületése
52 Szikra Renáta: Doppelgänger
56 Winkler Nóra: textilparádé
58 Sághy Marianne: pazar torzó
62 Rieder Gábor: barokk kályha, vörös csillag
SZERKESZTŐI BEKÖSZÖNŐ
Honnan szereztek az 1919-es május elseje utcai dekorációjához több kilométernyi vörös vásznat? „Újpesttől Promontorig minden vörösben ússzon” – hangzott el áprilisban az utasítás, és tényleg, a nagyvonalú anyaghasználat rögtön feltűnik első cikkünk akkori fotóit nézegetve.
David Bowie is
Mi a design? – így kezdődik az összes valamirevaló szakkiadvány, valamennyi történeti és elméleti könyv, amelynek témája valamilyen módon a designhoz kapcsolódik. Mostantól lehet, hogy a definícióra vágyóknak elég lesz annyit mondani, láttad-e a David Bowie-kiállítást Londonban?
Barokk kályha, vörös csillag
Somlai Tibor belsőépítész először a világháború előtti modern enteriőrök pompás darabjait gyűjtötte össze egy lenyűgöző képes albumban, szörnyüldözve azon, hogy miként végzik a kiváló Kozma-darabok és Bauhaus-remekek lakásfelújításkor a konténerekben. (A Tér és időről írt recenziónk itt olvasható: Artmagazin 2009/2. 90.) Majd a kötet sikerén felbuzdulva megírta a könyv retró párját, a ’45 utáni modern bútorokat és tereket bemutató Távol és közel című albumot.
Pazar torzó
Hogyan lehet rekonstruálni valamit, ami mára szinte a földdel lett egyenlővé, vagy éppenséggel eltüzelték? Vigasztalódjon velünk a történelmi veszteségek fölötti bánatában: a földből kiásott cserepek vagy az archívumok fotói alapján legalább valami megjelenhet a szemünk előtt mindabból a gazdagságból, ami elveszett. Két könyv, két rekonstrukció. A magyar reneszánsz angol nyelvű tanulmányok betűi révén bontakozhat ki, a magyar úri élettel könnyebb dolgunk lesz: sok munkával összegyűjtött fotókat és rajzokat kell a megidézéshez nézegetni.
Textilparádé
2009 a futurizmus éve volt, így akkor Regős Anna textilművész tíz olyan mintát tervezett Futurismo sorozatába, amely ezt a stílust idézte meg. Játékosan geometrikus, kicsit kaleidoszkopikus hatású anyagaiból terítők, párnák, szalvéták készültek, a fekete-fehér kollekciót erős almazöld szín egészítette ki.
Doppelgänger
Miért is csináltat valaki másolatot egy műremekről? Pusztán a birtoklás vágya hajtja? Az elérhetetlen (és/vagy megfizethetetlen) műkincs utáni vágy teremt pótlékot magának?
Vénusz újjászületése
A múlt héten három év távollét után végre hazatért a Szépművészeti Múzeum olasz késő reneszánsz gyűjteményének koronája, Agnolo Bronzino Vénusz és Ámorja. A köztes időben hosszúra nyúlt látogatást tett szülővárosában, ahol a világ legpatinásabb restaurátor-műtermében, az 1588-ban alapított Opificio delle Pietre Duréban vették kezelésbe értő kezek. Egyelőre még a raktárban pihen, mert a megváltozott méretéhez kell igazítani a keretét, de nemsokára a közönség is újra megcsodálhatja. Érdemes lesz, mert most nem csak frázis újjászületést emlegetni.
Elena Vedres
„Elena Vedres módszere annak az aranykornak a szellemiségét tükrözi, amelyet a Freudhoz, Mahlerhez és Schönberghez hasonló zsenik fémjeleztek, valamint a bécsi muzikalitással finomított expresszionizmus. A folyamatos szellemi feszültség, a modern tánc és testmozgás minden új formája (különös tekintettel Martha Grahamre) iránti érdeklődés és firenzei tanulmányok hatására a képzőművészet iránti szenvedélye együttesen járultak hozzá egy teljesen eredeti és komplett mozgástechnika kifejlesztéséhez, melynek sajátossága, hogy a nőt egészében és egységben fejleszti, hogy megteremtse a harmóniát és egyensúlyt a fizikai, mentális és esztétikai szükségletek között.” Ez a szöveg olvasható a milánói Vedres Stúdió honlapján. De ki is Elena Vedres, milyen kapcsolatban áll Vedres Márkkal, és egy költői kérdés: vajon jó lehet-e ez a módszer, ha Elena ma 102 éves?
Vagánygyűjtemény
A horvát kortárs képzőművészet tulajdonképpeni színe-java és a kiállítótér progresszív, nemzetközi trendekkel kompatibilis értelmezése egy érdekes black cube-ban látható együtt Zágrábban a Baruna Filipovicán, valamivel több, mint másfél éve.
Nem műgyűjtőnek, hanem műbarátnak tartom magam
Kaposvár a festők városa, és ez az örökség nemcsak múzeumokat, újonnan nyílt kiállítótermet, rendbe hozott emlékházakat jelent, vagy a város legnagyobb szülöttét (Rippl-Rónait) megörökítő bronzszobrot a sétálóutca közepén, hanem magángyűjteményeket és egy olyan orvost, aki nemcsak betegségeket diagnosztizál és gyógyít, hanem a Rippl-Rónai-kutatás fehér foltjait tünteti el az általa feltárt és közreadott tényekkel. dr. Gáspár Ferenc orvos-gyűjtő-kutató portréja.
Szép ember volt...
Jót tesznek-e a magyar festészetről általában kialakítandó képnek a festői életutakat bemutató életműtárlatok? Érdemes-e mindig szembenézni azzal, hogy (az esetleges kivételektől eltekintve) a magyar művészi teljesítmények görbéje az életkor emelkedésével ellentétes irányú? És mik az okok? Nézzük most Thorma Jánost.
A múltat végképp eltörölni - Helyett, legalább gyorsan elfedni
Szimbolikus térfoglalás. A fontos helyek megjelölése. Vörös vonal a város testében. Hogy nézett ki Budapest az első világháború utáni első május elsején, és kik hozták össze rohammunkában a nagy vörös kulisszákat? Nézegesse a mindenkori hatalom szempontjából kiemelt helyek 1919-es verzióját!
Jagellók határok nélkül
A Jagellókról II. Ulászló jut eszünkbe, s noha ő ült Mátyás örökébe Budán és Visegrádon (még Beatrixot is elvette ráadásként), a mindenre rábólintó „dobzse” Lászlót sosem tartottuk olyan formátumú uralkodónak, mint igazságos Mátyás királyunkat.
Halálos koktél
Még négy évünk van a következő documentáig, hogy az alapszintű társalgáson túlmenően a művészeti világban való eligazodáshoz nélkülözhetetlen szókincsre is szert tegyünk.
A Fendi bankjegyeket dobott
Mi az? 1735-ben xII. Kelemen pápa avatja fel, 2013-ban pedig a Fendi divatház költ 2,12 millió eurót a felújítására. Na jó, a filmtörténet legemlékezetesebb jelenetében Anita Ekberg a vizespóló-versenyek előképét teremti meg azzal, hogy megmártózik benne.