Artanzix / 69

Szerkesztői beköszöntő

Derkovits – újratervezve

Bölcs gondolatot olvastam a katalógus egyik remek tanulmányában Standeisky Évától. Minden korszaknak „megvan a maga Derkovitsa, Derkovits-interpretációja, illetve nem-Derkovitsa, azaz Derkovits-felejtése…

Az új Budapest Galéria avagy a partra vetett bálna

Budapest egyik legizgalmasabb, formabontó high-tech épületét tervezte meg a holland Kas Oosterhuis a pesti Dunaparton. A régi közraktárak épületrészeit is hasznosítva gigantikus üvegbuborékot álmodott a fővárosnak, amelyben rendezvényközpontot és egyéb kulturális létesítményeket képzeltek el a megbízók.

Kínai valóságok Berlinben

Mára nyilvánvalóvá vált: Kína kortárs képzőművészete olyan átláthatatlan, homályos és komplex univerzum – melyre maximálisan áll a minden és mindennek az ellenkezője is igaz közhely –, hogy csak szeleteket, befutott hírességeket vagy esetlegesen kiválasztott művészeket mutathat be egy-egy önálló kiállítás. Az alkotói nézőpontok, módszerek vagy akár a földrajzi tájegységek sokasága szédületbe ejti a Kína iránt érdeklődőt, az egyes tárlatok csak résnyi bepillantást tudnak adni e bonyolult valóságba.

Bukaresti szafari

A román kortárs képzőművészet nagyon jól szerepel a nemzetközi elit porondokon. Megnéztük Bukarestben, hogy mi a helyzet az alapokkal. Félbalkáni állapotok, jó perspektívával.

Kiállítási mozaik

Ha technikai eszközöktől sújtott életünk, vagyis a modernitás gyökereit keressük, látogassunk el az Iparművészeti Múzeum plakátkiállítására. Ami nem is egyszerűen plakátkiállítás, hiszen amennyire a történelem és az anyagfáradás engedi, a hirdetések mellett megnézhetjük igazi, tárgyi valójukban azokat a termékeket, amiket a két háború között szinte szárnyaló modern reklámipar hirdetett.

160 centiméternyi vonal négy emberre tetoválva

2012-ben a Louvre egyik szárnyában egy félmeztelen férfi várta a látogatókat. Üldögélt. Hátán rózsacsokorral övezett mexikói koponya, sárga dicsfényben ragyogó fekete-fehér madonna, sarlósfecskék és egy pár koi ponty. Nyilvánvaló volt, hogy Tim Steiner nem egy exhibicionista látogató, aki csak gondolt egyet, a világ legforgalmasabb múzeumában ledobta az ingét és kifeszítette a gerincét, hogy megmutassa klasszikus motívumokból építkező tetoválásait. Tim egy műtárgy, aki a szó szoros értelmében vitte vásárra a bőrét, mígnem az 2008-ban 150 000 euróért el is kelt, a Budapesten 2008-ban kiállító Wim Delvoye számlaegyenlegét javítva.

André Kertész (1894-1985) és a magyar mozdulatművészet

Meztelen alakok ugrálnak a mezőn vagy hajolnak természetes vizek fölé: a fiatal Kertész Andor mozgástanulmányai a Magyarországon is terjedőben lévő szabad testkultúra kezdeteit is dokumentálják, illetve néhány évvel később megörökítik majd a különböző iskolákba szerveződött szabadtánc-, illetve mozdulatművészeti törekvések különös gyakorlatait a halugrástól a mozgáshumoreszkekig.

Felebarátod házastársa

Hozzánk hasonlóan Velence, illetve Velencében a Palazzo Fortuny kurátorai is a nőket futtatják: egy-egy művésznő egyéni kiállítása mellett a fotográfia amazonjait állítják csatasorba, de a fő szenzáció a Dora Maar-kiállítás, ami nők ide, nők oda, mégiscsak a talán szörnyeteg Picassóhoz képest határozza meg, ki is volt Dora Maar. Hisz a kiállítás címe: Dora Maar. Picasso ellenében.

Hruscsov erre azt mondta Nixonnak: mi meg nem zárjuk a nőket a konyhába

Juliet Kinchin angol művészettörténész a MoMA vezető kurátora, számos sikeres, nagy kiállítás rendezője, melyek közül egyet az Artmagazin olvasói is alaposan ismerhetnek 2012/4-es számunkból. Rövid budapesti útján találkoztunk, és beszélgetésünk helyszínéül az Iparművészeti Múzeumot választottuk. Ahogy leültünk a kávézóban, egyre több múzeumi ismerőse húzta mellénk a székét, és közös barátokról, családról, Márkus Liliről, pirogránitról és szőnyegekről beszélgettek hosszasan.

„Remélem, egyszer gyönyörű pillangóként repdesek majd a nőművészet virágos mezején…”

Augustus júliusban Párizsban

Jó nyári program! De vigyázat! Csak július 13-áig látható a párizsi Grand Palais-ban az Augustus halálának kétezredik évfordulójára rendezett nagyszabású, olasz–francia koprodukcióban rendezett tárlat, melyet idén február elejéig a római Scuderie del Quirinaléban lehetett megcsodálni.