Artmagazin
full_004575.jpg

Artmagazin 83

Címlapunkon alma, drapéria, kancsó és egy tájkép sarka: egyszerű csendélet-téma, leegyszerűsítésen alapuló technikával festve. Nyomdai raszterpontok felnagyítása, és szinte csak az alapszínek használata, a minimálisnál is kevesebb festőiség – mégis hat. Sőt pop.  

E számunk cikkeit olvasva be lehet járni olyan utakat, amiket a 20. században a hagyományos festőiség kiváltása miatt választottak művészek. Ellentétes utakat is, mert mondjuk a pop-artot, amelynek különleges és különös bemutatása zajlik épp a Ludwig Múzeumban, nyugodtan szembeállíthatjuk a bioromantikával, amelynek legklasszikusabb magyar megvalósulásával a Pécsen most látható Gyarmathy Tihamér-kiállításon találkozhatunk. Megtapasztalhatjuk azt is, milyen amikor a két ellentétes törekvés egyesül, például Braun András túl korán lezárult életművében, amelyben sokszor fogyasztási cikkek nyomtatott plakátokból kivágott részletei kavarognak magasabb összefüggések vagy épp a tudat szempontjából mélyebb állapotok ábrázolását megcélozva. Láthatjuk azt is, hogy a művészi munka hagyományos formációiként továbbélő művésztelepek egyikén, Gernyeszegen milyen munka zajlik, a természet közelsége milyen erős inspirációt jelent a művészi tevékenység eredetének, legkézenfekvőbb funkcióinak kutatásához. 

Persze ehhez nem is kell feltétlenül vidék. A várost is lehet olyan rengetegként kezelni, ami mitikus elképzelések táptalaja, ahol ki lehet alakítani saját rítusokat ésami biztosítja az alapanyagot a túlélést mentálisan megkönnyítő civilizációs terméktörmelékek gyűjtögetéséhez. A Nemzeti Galéria-beli El Kazovszkij-kiállításon ezek a labirintusában bolyonghatunk, és itt szembesülünk minden kérdések kérdésével: elszáll-e a lélek?

A kiállításokat nézve, a cikkeket olvasva pedig ezzel: valamennyire visszaidézhető-e? 

 

Topor Tünde

Artmagazin főszerkesztő

 

Tartalom:

 

  4   ARTANZIX 
  6   Adél Thüroff: A MODERN FOTOGRÁFIA ELFELEDETT HŐSNŐJE
      – Germaine Krull (1897 – 1985) retrospektív kiállítása Berlinben
10  P. Szűcs Julianna: KÁR – A Ludwig Múzeum pop-art kiállításáról
14  Német Szilvi: A VÁSÁR LEGSZEBBJÉNEK – Interjú Natalija 
      
Vujosevic-csel, a montenegrói Kortárs Művészeti Intézet alapítójával
      és Jelena Stanovnikkal, a Trema kiadó vezetőjével
18  Mélyi József: HÉTKÖZNAPI NACIONALIZMUS
22  Keserü Katalin: GERNYESZEGI KÉPEK
30  Reichart Dóra: FELHŐKARCOLÓTÓL A KOMBINÁLT BÚTORIG
      – Feuer Gusztáv és Kurz Auguszta pályaképe
36  Hornyik Sándor: MÉRÉSI PROBLÉMÁK AZ ABSZTRAKT
      
MŰVÉSZET KÖRÜL – Gyarmathy Tihamér művészetének helye
42  Muskovics Gyula: ELSZÁLL-E A LÉLEK
      – El Kazovszkij életmű-kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában
50  Topor Tünde: INTERJÚ BRAUN ANDRÁSSAL
58  Zombori Mónika: STÚDIÓ KIÁLLÍTÁSOK A KORABELI DOKUMENTUMOK
      TÜKRÉBEN – 2. rész: A hetvenes évek