MEMENTO BUDAPEST

A Nem mi voltunk! Crew köztéri projektje és kísérő kiállítása a Chimera-Projectben

Színtér

Kertész László

Ismeretlen eredetű brit hányás – olvashatja magyarul és angolul a gyanútlan kíváncsiskodó a Király utca 36. kapuja melletti házfalon, az általa felfedezett emléktáblán. A műfaj emelkedettebb formáinak is megfelelő módon, a szöveges megemlékezést tárgyának ábrázolása teszi szemléletesebbé. A patinázott bronz hatását keltő tábla akkurátusan elkészített csapda: az avatatlan szem számára elsőre tiszteletet parancsoló és tekintélyt sugárzó emléktáblának tűnik, amivel azonban a rajta látható felirat és „ábrázolás” sehogy sem egyeztethető össze. A kortárs művészetben járatlan járókelő zavarban.
 

Gallery hopping 2014. 18-21.

Heti programajánló

Ajánljuk

Valószínűleg nemcsak egy ember tanulta meg a legnagyobb télben, hogy legyőzhetetlen nyár lakozik benne. Kontinentális éghajlaton a meleg évszak egyfajta ünnep: a hosszú nappaloknak, a langyos tóvizeknek és a koponyaszorongató random zuhéknak – szinte – mindenki örül. Ilyen körülmények közt kimondottan nehéz a napszemüveghez szokott szemeket valami vizes kékség helyett műtárgyakra vetni. A kulturális programok szervezői sem véletlenül költöznek a szabadba ilyentájt. Július van, fesztiválszezon: ON.

„Végre valaki megmutatta, hogy mit tud ez az Internet!”

Beszélgetés Erdély Dániellel

Hálózat

Seres Szilvia

Seres Szilvia beszélgetése Erdély Dániel tervezőművésszel, feltalálóval, aki cégével az aDamStudióval, később az Option.hu Kft-vel 1996-tól rendezte az Internet.galaxis programsorozatot.

Terra Nova és Szatellit-módszer

Jövőkép vagy utópia?

Színtér

Gadó Flóra

Idén teljesen eltérő megközelítésből, mégis alapvetően hasonló kérdésekre reflektáltak az MKE Képzőművészet-elmélet Tanszék mester szakos diplomaprojektjei: mindkét kiállításon megjelent az utópia és a fiktív jövő fogalma. Azonban míg a Terra Nova „megoldási javaslatai” – gyakorlati elemei mellett is – abszolút értelemben vett utópiák, addig a Szatellit-módszer avagy a Magyar Guggenheim a címéből is sejthető módon olyan felvetéssel él, ami legfeljebb Magyarországon minősül valóságidegen fikciónak.

Közlemény

a MODEM Modern Debreceni Nonprofit Kft megszüntetéséről, illetve a MODEM ’beolvasztásáról’, a Déri Múzeum tagintézményévé válásáról

Hír

Debrecen MJV Önkormányzatának Közgyűlése 2014. július 10-i ülésén szándéknyilatkozatot fogadott el, amely a MODEM Nonprofit Kft megszüntetését, s ezzel párhuzamosan a Déri Múzeum új tagintézményének létrehozását javasolja. Az előterjesztés szerint, ezzel a lépéssel „a kulturális szolgáltatások ésszerűsítését” érik el, valamint nagyobb mértékű állami támogatáshoz juthat a Déri Múzeum, illetve a Déri Múzeum jelentős modern és kortárs gyűjteménye is megfelelő kiállítóteret kap. Ezt az intézkedéstervet sietősen elhibázottnak, indoklását pedig különösen kétségesnek tartom, mégpedig az alábbiak miatt:
 
Az immár elfogadott szándéknyilatkozatot semmiféle egyeztetés, hatásvizsgálat nem előzte meg.
 
A MODEM a legjelentősebb vidéki kortárs képzőművészeti kiállítóhely, váltakozó kiállítások tereként, gazdag programkínálattal működő kulturális központ, számottevő és folyamatosan bővülő nemzetközi kapcsolatrendszerrel. Az intézmény munkájának az alapja és értelme eddig az autonómia volt. A MODEM az elmúlt három évben 27 nagyszabású kiállítást rendezett, hiánypótló hazai és fontos nemzetközi tárlatokat, amelyeknek erőteljes, szakmai és sajtóvisszhangjuk volt. Társművészeti programkínálatunk, kimagasló múzeumpedagógiai tevékenységünk, egyetemi gyakornoki programunk egyaránt a magyarországi kulturális decentralizáció fontos gyakorlati példájává tették intézményünket. Mindezt hasonló intézményekhez mérten kis létszámú, de országos viszonylatban is kvalifikált szakmai stábbal értük el. Véleményem szerint az önkormányzati szándéknyilatkozatban megfogalmazott cél: a közgyűjteményi státusz, s az ehhez kapcsolható állami támogatások elérése önerőből, összevonás nélkül, más úton is lehetséges.  
 
A Déri Múzeumnak elismerten csupán a számadatokat tekintve van terjedelmes kortárs és modern anyaga. 
 
A két intézmény profilja nyilvánvalóan különböző: a Déri Múzeum valóban fontos néprajzi és pl. egyiptomi gyűjteménnyel rendelkezik, kortárs és modern művészeti gyűjteménye azonban semmiképpen sem nevezhető kimagaslónak. Ugyanakkor a két intézmény eddigi együttműködése zavartalan és intenzív volt, egymás közelsége kölcsönös előnyökkel járt. A MODEM „betagozódásával” az eltérő nézőpontok izgalma, a sokszínűség tűnne el a városi kulturális kínálatból.  Ezen kívül a Déri Múzeum maga is számtalan, jól ismert gonddal küzd: a 2012-es újranyitás óta nem sikerült az állandó kiállításukat megnyitni, a problematikus felújítás kérdései máig rendezetlenek, nem készült még el az irodalmi állandó gyűjtemény a Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum telephelyén sem, a legújabb hírek alapján pedig a múzeum legnagyobb vonzerejű műve, a Munkácsy-trilógia sem tartható immár egyben. Érdekes adalék a szándéknyilatkozathoz, hogy az intézmény jelenlegi vezetője éppen a nonprofit kft.-szerű működést tartja mintaszerűnek. Noha számos példa akad a hasonló összevont múzeumi szerkezetre országszerte, a MODEM esetében ez egyértelmű visszalépést jelentene. Az indoklásban szereplő modern és kortárs múzeumi gyűjteményről egyébként semmiféle adat vagy leírás sem szerepel az intézmény honlapján.  
 
Az intézkedés gazdasági racionalitása erősen megkérdőjelezhető.
 
A sajtóban megjelenő néhány hírrel ellentétben a MODEM megalakulása óta egyetlen év, a 2007-es volt veszteséges, az összes többi év pozitív eredménnyel zárult. 2012-ben 5 millió 348 ezer, tavaly 18 millió 476 ezer forint volt a mérleg szerinti eredménye a MODEM Modern Debreceni Művészeti Közhasznú Nonprofit Kft.-nek. A csökkenő önkormányzati támogatás mellett minden évben jelentős pályázati forrásokat nyert el az intézmény állami illetve európai uniós forrásokból. Emellett jogutód nélküli megszűnés esetén át kell vizsgálni az összes, a MODEM-ben jelenleg futó, vagy már lezárult, de még utánkövetési szakaszban lévő támogatási szerződést (TÁMOP, ÉAOP, NKA, HU-RO, stb.) abból a szempontból, hogy a szerződéstől való elállás milyen jogkövetkezményekkel jár (visszafizetési kötelezettség, kötbér, stb.). A MODEM gazdálkodását a néhány hete elfogadott 2013-as beszámoló alapján mintaszerűnek minősítette az Önkormányzat. Meggyőződésem, hogy a megcélzott nagyobb mértékű állami támogatást a tervezett összevonás egyáltalán nem garantálja. 
Sokan összefüggésbe hozzák a Közgyűlés döntését az Antal-Lusztig-gyűjteményből eltűnt két műalkotás ügyével. Ez a sajnálatos eset nyilvánvalóan gyengíti a MODEM érdekérvényesítő képességét. Számomra viszont a közvetlen összefüggés azért is elképzelhetetlen, mert a rendőrségi nyomozás még folyik, az eddig lezárult vizsgálatok pedig megfelelőnek tartották a MODEM vagyonbiztonsági rendszerét, s az intézményünk által tett intézkedéseket.
A fentiek alapján reményemet fejezem ki, hogy a közeljövőben elindulhat egy párbeszéd az érintett felek között a MODEM jövőjével kapcsolatban.
 
Dr. Kukla Krisztián
a MODEM ügyvezető igazgatója 
 

Gallery hopping 2014. 07. 09-13.

Heti programajánló

Ajánljuk

Július a kiállításmegnyitók szempontjából nem túl sűrű időszak, idén mégis nagyon erősen indul. A hónap harmadik napjától látható Péli Barna Fraktális tévedés című egyéni kiállítása Higgs Field Művészeti Galériában, ahol a bemutatott szoborcsoportot egészen augusztus 16-ig járhatja körbe a kávétól felpörgött közönség. Július 4-re Kaszás Tamás Kassák tervei nyomán konstruált kioszkja is elkészült a Kassák Múzeum kertjében. Kaszás a „mégsem olyan mély az árok mint / ahogy a mérnök kiszámította” című kiállításában avantgárd utópiák kortárs értelmezésével foglalkozik, az elképzelések és azok megvalósítása közötti feszültségre kérdez rá, ahogy azt nem is olyan rég a Terra Nova című projekt esetében is tette. Augusztus 31-ig a kioszk és a kiállítás is áll, többszöri alkalmat adva a múzeum állandó kiállításának újraértelmezésére.


A test bemegy a házba - 7/1 - Tértisztítás - Bakos Ildikó egy karikás ostorral megtisztítja az FKSE galériájának terét
 

At the Edge

Mladen Miljanović bemutatkozik az acb Galériában

Videó

„Arccal az internet felé!”

Beszélgetés Szakadát Istvánnal

Hálózat

Seres Szilvia

Seres Szilvia beszélgetése Szakadát Istvánnal, a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszékének docensével.

 

Szatellit-módszer, avagy a Magyar Guggenheim

Megnyitóbeszéd

Színtér

Spengler Katalin

Ma a magyar Múzeumi Negyed koncepciójának elfogadása utáni időszakban élünk. Bár a világ különböző pontjain lévő bizonyos országok és városok a budapesti igyekezettel egyidejűleg hasonló projektek kivitelezésén dolgoznak, a múzeumi boom időszaka Nyugat Európában már elmúlt. Itthon az európai múzeumi trend ellenében, az abu dzabii és a kínai igyekezettel összhangban nagyszabású beruházások kezdődnek.1 Részben erre a helyzetre reflektált a Szatellit–módszer, avagy a Magyar Guggenheim című kiállítás, ahol a bemutatott - építész, formatervező, képzőművész, tervezőgrafikus és menedzser hallgatókból álló munkacsoportok által létrehozott - projekteket vizsgálva lehetséges válaszokat kaptunk arra a kérdésre, hogy hogyan manifesztálódhat Budapesten egy ideális Guggenheim-szatellit. Spengler Katalin a Guggenheim-jelenségről, a múzeumi beruházásokról és a múzeumok megváltozott szerepéről is beszélt a kiállítás elé mondott megnyitóbeszédében.

Halálugrás egy sámliról

Az univerzum titkát kereső kiállítás a Trafó Galériában

Videó


Halálugrás egy sámliról