A szexepil kritikája, a kritika szexepilje - Januško Klaudia: Too Hot to Handle
2025. március 6-án nyílt meg az acb Galériában Januško Klaudia legújabb, Too Hot to Handle című egyéni kiállítása. A művész korábbi munkáiban a videójátékok női karaktereinek hiperszexualizált esztétikai kódjait, a neomedievalizmus elemeit és kortárs cyberfeminista elméletek kritikai attitűdjét ötvözte egy olyan határokat és hagyományos kategóriákat összezavaró transzgresszív stratégiává, amely egyszerre reflektál a pusztán látszólagos szabadság és a választások korlátozottságának problémakörei, a szexuálisan tárgyiasított női karakterek és a kapitalizmus által kizsákmányolt természeti világ ökofeminista párhuzamaira, valamint arra az alapvető ambivalenciára és ellentmondásosságra, ami körüllengi ezeket a jelenségeket.
Megtartás és elengedés
El-Hassan Róza beszélgetése Zoltai Beával a 'Megtartás - Elengedés' című kiállítás kapcsán.
WERNER HERZOG EXTATIKUS IGAZSÁGA I. – Werner Herzog életműve, periodizáció és „a németség hiteles képviselete”
Most induló esszésorozatában Gerdesits Pál Werner Herzog filmművészetének két fő jellemzőjére fókuszál. Egyrészt amellett érvel, hogy Herzog alkotásai – műfajtól, formátumtól és költségvetéstől függetlenül – ugyanazokat a hősöket, témákat és motívumokat vonultatják fel, miközben szabadon, mégis szigorúan és következetesen alkalmazza filmnyelvi eszközeit. Másrészt bemutatja, hogy Herzog alkotói hozzáállása – amelyet a rendező saját maga által „extatikus igazságként” definiált fogalom határoz meg – közel hat évtizeden át töretlenül működik, még akkor is, ha ellentmondások és kérdések sorát veti is fel. Elemzéseiben Nietzsche filozófiája a tragédia, míg Merleau-Ponty a képek születése, a fizikai jelenlét és az érzékiség értelmezéséhez nyújt keretet. Gerdesits Pál e filozófiai horizont mentén Herzog művészetét az igazságkoncepció intuitív példázataként mutatja be.
„Furcsán ellentmondásos jelenség a só.”
Tavaly, december 12-én nyílt meg Boruzs Boglárka „Saltpunk” című egyéni kiállítása az egykori Parajdi sópincében. A spekulatív, fikciós világépítés eszközeivel létrehozott tárlat egy disztópikus, elsivatagosodott Budapest vízióját elevenítette meg. Az environment-szerű, totális térbe való belevetettség, valamint a szétszórt tárgyi rekvizitumok töredékessége együttesen hívták életre azt az esztétikai tapasztalatot, amely túlmutat a kortárs művészet gyakran racionalizáló és konceptuális jellegén. A kiállítás által kibontakozó világ háttértörténetét („lore-ját”) Eged Bertalan, a kiállítás kurátora írta.
Modernizmus darabokban – a Liget Center, az egykori Mémosz-székház építészeti karakterei
A Liget Center, azaz az egyikori MÉMOSZ székház a magyar építészet egyik kiemelkedő alkotása, és a kevés széleskörben elfogadott hazai modern építészeti eredmény egyike. Perczel Károly, Perényi Imre, Preisich Gábor, Gádoros Lajos és Szrogh György által tervezett, és 1950-ben átadott épület 1999 óta műemléki védettséget élvez. Kvalitásaival pedig összes eddigi tulajdonosa is tisztában volt, ezért állapota sosem volt olyan lehangoló, mint sok másik modernista épületnek. Ennek ellenére idehaza a modern építészet megítélése nem fényes.
A létezés határa
2022. február 28-án második alkalommal adták át a Rosti Pál-díjat, amelynek nyertesét a zsűri 2020 és 2022 között készült fotókönyvek közül választotta ki. A díjra ezúttal is a szakma felkért képviselői terjeszthették fel jelöléseiket, és az öt jelölt közül Csontó Lajos 'Kutyaév 2020' című alkotása került ki győztesként. A fotókönyv lírai és szubjektív dokumentációként mutatja be egy férfiágon örökletes szívbetegség diagnózisát, az életveszélyes műtétet, amely a kezelést szolgálta, valamint a lassú gyógyulás folyamatát.
INTERTHINKING: MAGYAR MŰVÉSZEK HATÁSA A KORTÁRS GENERATÍV MŰVÉSZETRE
Október 17-én megnyílt az "Interthinking" című kiállítás a Budapest Art Factory-ben, amelyet a svájci székhelyű Kate Vass Galerie szervezett. A tárlat a magyar kulturális örökség és a magyar művészek nemzetközi generatív művészeti színtérre gyakorolt hatását ünnepli.
Kondor Attila: Vertikális táj
Kondor Attila a kortárs magyar képzőművészet kiemelkedő alkotója, egy páratlanul konzekvens és tudatos festészeti gyakorlat épített fel az elmúlt évtizedekben. Mindig lenyűgözött az a következetesség, ahogy lépről-lépésre, fokról-fokra haladva nyitott meg maga előtt újra fejezeteket művészetében. Amikor a mai megnyitóra készülve még a nyár folyamán megnéztem műtermében a már befejezett, elkészült műveket és izgalmas diskurzust folytattunk ezekről, már akkor világos volt, hogy Kondor Attila ezen kiállításával ismét a festészet kontemplatív útjainak keresésére indul: az emberi szemlélődés természetben és épített környezetben való elmélyülésének lehetőségét, azaz a cselekvő vita activa és a meditatív vita contemplativa közötti feszültség feloldását kutatja.
Minden út Rómába… – A virágzó pusztulásra ítélt Örök Város Maarten van Heemskerck szemével
2024. április 16-án nyílt meg az első nagy retrospektív kiállítás a berlini Kupferstichkabinettben a 16. századi Németalföld egyik leginnovatívabb alkotója, Maarten van Heemskerck életművéből. Holland művészként Heemskerck az elsők között jutott el az Örök Városba, ahonnan hazavitte az antikvitás tiszteletét és szeretetét, illetve annak maradandó értékeit és vizuális kultúráját. A római panorámák, városrészek, ókori szobrok, valamint romok után készült tanulmányok és festmények Heemskerck halála után 450 évvel láthatóak először összegyűjtve.
Bill Viola 1951-2024
Hatéves korában beleesett egy tóba, és amíg ki nem húzták a legcsodálatosabb világot látta maga körül. Fények, színek, mozgó növények, mintha az édenkertbe esett volna.