Az Artmagazin izgalmas pódiumbeszélgetésekre invitálta a nagyérdeműt az idei Budapest Art Fair alatt. 2007. november 24-én Einspach Gábor látta vendégül Mihály Máriát, a Szépművészeti Múzeum főigazgató helyettesét, Dr. Soós B. Tibor és Dr. Kelemen András ügyvédeket, valamint Dr. Gereben Katalint, az Equinor Fine Art ügyvezetőjét, aki nemrég a Sotheby’s restitúciós osztályán járt egy ösztöndíjjal. Szóba került a pár sikeresen lezárult magyar restitúciós per, a bíztató külföldi példák, az ügyek elakadásáért felelős hazai jogi környezet, intézményi ellenállás és történelmi sorsszerűség, valamint a nagy testvér, Oroszország hozzáállása a kényes diplomáciai kérdéshez.
Az Artmagazin karácsonyi számában részletesen foglalkozunk az újabb és újabb rekordokat elérő nemzetközi műkereskedelem eredményeivel. Most itt egy újabb tétel: december 5-én a Sotheby's New York-i árverezőtermében elkelt az eddigi legdrágább szobor. Egy alig több mint nyolc centiméter magas mészkő állatfigura. Az új tulajdonos 57,2 millió dollárt fizetett a korábban egy múzeumban kiállított mezopotámiai remekműért. Aminek értékét ugyancsak megnöveli, hogy egyidős a kerék feltalálásával és az első városok kialakulásával.
Az Artmagazin izgalmas pódiumbeszélgetésekre invitálta a nagyérdeműt a Műcsarnokban idén is megrendezett Budapest Art Fairen. 2007. november 23-án Winkler Nóra látta vendégül Földes Andrást, az Index kulturális újságíróját, Csejdi Rékát, a Műcsarnok sajtókapcsolatokért felelős munkatársát, Kozák Gábort, a Godot Galéria egyik vezetőjét és Nemes Attila független kurátort. A résztvevők a művészeti sajtó régimódi frázisaival, a hiányzó párbeszéddel, a kortárs vizuális kultúra minőségével, az állami intézmények nehézkesen döcögő kommunikációjával és a elveszített közönséggel kapcsolatos – nem mindig hízelgő – véleményüket osztották meg a jelenlévőkkel. És most már a weboldalulnk olvasóival is.
A hadizsákmányként eltűnt műkincsek sorsa rendszerint szomorú és unalmas. Ugyanis sosem kerülnek elő. Az ellenpéldák szaporításán egyre több szervezet dolgozik Európa-szerte, megpróbálva érvényt szerezni a második világháború alatt összekuszálódott tulajdoni jogviszonyoknak. Az Ausztriában nemrég előkerült, 800 éves Limoges-i zománcfeszület üdítő kivételként erősíti a szabályt: 1945-ben eltűnt, most mégis előkerült, s várja régi gazdáit.
A világ vezető aukciósháza, a Christie's november végén rendezte meg az – orosz oligarchák luxusigénye miatt – nagy szenzációnak számító Orosz Művészeti Hetet. Az árveréssorozat vitathatatlan csúcsát a november 28-án elkelt Fabergé-tojás jelentette. Az utolsó orosz cárok udvari ékszerésze a kis órával is ellátott méregdrága csecsebecsét a Rothschild bankárdinasztia számára készítette 1902-ben. Egy ismeretlen licitáló 8,9 millió fontért vihette haza a remekművet.
A második világháború és a náci megszállás során eltulajdonított műtárgyak visszaperlésének aranykorát éljük. A leszármazottak egyre gyakrabban élnek a felkínált jogi eszközökkel, hogy visszaszerezzék az ősök elbirtokolt műkincseit. A sikeres perek és az ügyet segítőkészen kezelő kormányok sokak érdeklődését felkeltették, akik már rég lemondtak a nagypapa gyűjteményéről. A holland államon egy évvel ezelőtt Jacques Goudstikker örökösei követelték a zsidó műkereskedő 203 egykori műalkotását. Idén márciusban még hosszabb lista érkezett az illetékes hatóságok asztalára.
Az Artmagazin is szerepelt a november 22-25 között megrendezett Budapest Art Fairen. A tizenhárom évig Antik Enteriőr néven futó műkereskedelmi börze profilján idén is igazítottak a szervezők. Az egyre népszerűbb nemzetközi művészeti vásárokhoz hasonlóan a klasszikus antikvitások, a régi mesterek és a befutott modern művek mellett nagy hangsúlyt kaptak a kortárs művészek és galériák is. A kortárs sátorban izgalmas pódiumbeszélgetések zajlottak délutánonként az Artmagazin szervezésében.
A jó ideje tomboló Klimt-láz sem tudta elérni, hogy a bécsi szecesszió legnagyobb mesterének műterméből zarándokhely legyen. Sőt! Az épület mostoha sorsán az orosz befektetők sem tudtak változtatni. Végül egy hónappal ezelőtt, a bécsi Belvedere elhatározta, hogy kárpótolja magát a sikeresen visszaperelt és a tengerentúlra hurcolt Klimt-festményekért és helyreállítja a festő egykori műtermét, az osztrák főváros nyugati kertvárosában.
A tengerentúli kortárs képzőművészet nem okozott csalódást. A novemberi árverések nem igazolták a vészbaglyok nyári huhogását. A két nagy árverezőház tovább duzzasztja a műkereskedelmi piacot. Az összforgalom ismét növekedett, bár a tavalyi zajos csúcsrekordoknál egy hajszállal szerényebb eredmények születtek. De a még így is sokmilliós középmezőny rendületlenül arat. Az Artnet kritikusainak segítségével foglaljuk össze a novemberi árverések eseményeit:
Elkészült a világ talán legnagyobb digitális fotográfiája: egy 16 gigapixeles felbontású óriásfelvétel Leonardo Utolsó vacsorájáról. Az évente maximum 320 ezer látogatót befogadó milánói kolostor-refektórium falképét a HAL9000 informatikai cég jóvoltából most az egész világ megcsodálhatja. Ingyen, tetszőleges időpontban, az interneten. A nagy felbontás miatt akár pár centméteres közelségből is szemlélhetjük a repedéseket.
Az orosz cároktól örökségbe kapott Ermitázs a putyini Oroszország kulturális zászlóshalójaként terjeszkedik külföldön. A szentpétervári mamutmúzeum nyitott már kirendeltséget Amszterdamban, Las Vegasban, Londonban és Ferrarában is. A legszorosabb kapcsolatot éppen azzal a Nagy Britanniával ápolja, akivel a Litvinyenko-ügy óta ugyancsak mélyhűtött a diplomáciai viszony. De a politikának a múzeumokhoz semmi köze – vagy mégis?
Folytatódik a vita a felpörgetett műkereskedelem lehetséges jövőjéről. A specialisták egymásra licitálva ígérnek hol derüt, hol borút. A világ legnagyobb és legbefolyásosabb műgyűjtője, Eli Broad véleményét a New York Post kérte ki. Az amerikai szupergyűjtő, akinek nevét februártól a Los Angeles-i Művészeti Múzeum egyik szárnya is viselni fogja, tele van kételyekkel, de beszámol a közgyűjtemények új prototípusáról, a várható novemberi eseményekről és egy milliárdos kollekció mozgatórugóiról is.
Betörők hatoltak be október közepén a toscanai Pietrasanta városka öntödéjébe. A műhelyben heverő különféle szobrokról tudomást sem vettek, egyből azt a fémszekrényt feszítették fel, ami a népszerű kolumbiai szobrász, Fernando Botero munkáit őrizte. A hét darab, fél méternél magasabb, egyenként 25-30 kilogrammot nyomó, jellegzetesen kövérkés bronzszobornak nyoma veszett. Az olasz csendőrség szerint a betörőket nem a színesfém érdekelte, hanem csak a drága Botero-művek.
Az Artmagazin Wanted rovatában a kurátorok gyakran intéznek felhívást a műértő-műgyűjtő közönséghez, hogy egy-egy csak fotótól ismert mű végre előkerüljön. A Magyar Nemzeti Galéria nagy Vaszary János kiállításán szereplő több festmény is az Artmagazin felhívása nyomán bukkant elő. Köztük az egyik sokat reprodukált korai főmű, a Nők tükörrel. A kiállítás két kurátora (Gergely Mariann és Plesznivy Edit) 2006. október 26-án, a múzeum bezárta után, exkluzív tárlatvezetést tartott az Artmagazin meghívott vendégeinek.
Egy megszállott firenzei műkincsbúvár, Maurizio Seracini a legmodernebb technikát hívja segítségül a régi művészettörténeti rejtélyek megfejtéséhez. Az Uffizi Képtár felkérésére pár éve górcső alá vette Leonardo Három királyok című enigmatikus vázlatát. Diagnosztikai kutatása virtuóz előrajzokat fedett fel a festett felszín alatt. Seracini most újabb dobásra készül. A csak vázlatokról ismert, elveszett Anghiari csata freskójának felfedezésére. Világszenzáció közeleg?
