Az orosz cároktól örökségbe kapott Ermitázs a putyini Oroszország kulturális zászlóshalójaként terjeszkedik külföldön. A szentpétervári mamutmúzeum nyitott már kirendeltséget Amszterdamban, Las Vegasban, Londonban és Ferrarában is. A legszorosabb kapcsolatot éppen azzal a Nagy Britanniával ápolja, akivel a Litvinyenko-ügy óta ugyancsak mélyhűtött a diplomáciai viszony. De a politikának a múzeumokhoz semmi köze – vagy mégis?
Folytatódik a vita a felpörgetett műkereskedelem lehetséges jövőjéről. A specialisták egymásra licitálva ígérnek hol derüt, hol borút. A világ legnagyobb és legbefolyásosabb műgyűjtője, Eli Broad véleményét a New York Post kérte ki. Az amerikai szupergyűjtő, akinek nevét februártól a Los Angeles-i Művészeti Múzeum egyik szárnya is viselni fogja, tele van kételyekkel, de beszámol a közgyűjtemények új prototípusáról, a várható novemberi eseményekről és egy milliárdos kollekció mozgatórugóiról is.
Betörők hatoltak be október közepén a toscanai Pietrasanta városka öntödéjébe. A műhelyben heverő különféle szobrokról tudomást sem vettek, egyből azt a fémszekrényt feszítették fel, ami a népszerű kolumbiai szobrász, Fernando Botero munkáit őrizte. A hét darab, fél méternél magasabb, egyenként 25-30 kilogrammot nyomó, jellegzetesen kövérkés bronzszobornak nyoma veszett. Az olasz csendőrség szerint a betörőket nem a színesfém érdekelte, hanem csak a drága Botero-művek.
Az Artmagazin Wanted rovatában a kurátorok gyakran intéznek felhívást a műértő-műgyűjtő közönséghez, hogy egy-egy csak fotótól ismert mű végre előkerüljön. A Magyar Nemzeti Galéria nagy Vaszary János kiállításán szereplő több festmény is az Artmagazin felhívása nyomán bukkant elő. Köztük az egyik sokat reprodukált korai főmű, a Nők tükörrel. A kiállítás két kurátora (Gergely Mariann és Plesznivy Edit) 2006. október 26-án, a múzeum bezárta után, exkluzív tárlatvezetést tartott az Artmagazin meghívott vendégeinek.
Egy megszállott firenzei műkincsbúvár, Maurizio Seracini a legmodernebb technikát hívja segítségül a régi művészettörténeti rejtélyek megfejtéséhez. Az Uffizi Képtár felkérésére pár éve górcső alá vette Leonardo Három királyok című enigmatikus vázlatát. Diagnosztikai kutatása virtuóz előrajzokat fedett fel a festett felszín alatt. Seracini most újabb dobásra készül. A csak vázlatokról ismert, elveszett Anghiari csata freskójának felfedezésére. Világszenzáció közeleg?
A hajdanvolt újpesti bőrgyár patinás falai között annak idején a MEO próbált meg képzőművészeti központot létrehozni. A pár év alatt kimúlt kezdeményezés után a művészgyár újjászületett, WAX, azaz Winlker Art Xperience néven. A divatos loft kiállítótérben 2007. október 6. és november 18. között a kortárs magyar festőszíntér egyik központi alakja, Szűcs Attila állítja ki fotó alapú, sejtelmes ködbe burkolt, metaforikus vásznait. A Bubble Memory címre keresztelt retrospektív kiállítás fő médiapartnere az Artmagazin. Képriportunk a megnyitón készült.
A prágai Képtár büszkesége, A rózsafüzér ünnepe tavaly nagy kiállítás keretében tartotta ötszázadik születésnapját. Albrecht Dürer remekműve sajnos nem az eredeti formában vészelte át az évszázadokat. A festmény erősen sérült, így a hűséges restauráláshoz nem bizonyultak elégségeseknek a mélyreható természettudományos vizsgálatok. A The Art Newspaper munkatársai most nyomára akadtak a legmegbízhatóbb korai másolatnak. A cseh művészettörténészek izgatottan várják a fejleményeket.
INTRO
Igazából nem lehet okunk panaszra. Egyrészt tombol a szezon, megnyitó megnyitót, aukció aukciót követ, mindenki találhat kedvére való kiállítást: van építészet hónapja, van múzeumok őszi fesztiválja, hamarosan megnyílik az átrendezett Ludwig, lesz Budapest Art Fair, és lesz benne Artmagazin Fórum, minden nap beszélgetésekkel, vitákkal például a vágyott és az ehhez képest létező művészeti sajtóról, a galériás rendszer kialakulásáról, a mai helyzet esetleges
anomáliáiról, a galériások és a művészek, illetve az egyes galériák kapcsolatáról, és egy kényes témáról (ha ez eddigiek esetleg nem bizonyultak volna annak), a műtárgy-visszaszolgáltatás kérdéséről, és a most is folyó perek állásáról.
A borúlátó nyári jóslatok ellenére a műtárgypiacot nem döntötte össze a tengerentúli másodlagos jelzálogpiac válsága. Az idénynyitó londoni árverések rendületlen növekedést mutatnak. A Sotheby's október 12-én megháromszorozta a rekordnak számító, egy estés, tavalyi kortárs művészeti összforgalmát (majdnem 35 millió font). A Christie's válasza csattanós volt: október 14-én, Londonban, a második világháború utáni anyag árverésén kis híján 40 millió fontot forgatott meg, megjavítva saját európai rekordját. Mit várhatunk a továbbiakban?
Az Art Review a londoni művészvilág legnyüzsgőbb fesztiváljára, a Frieze Művészeti Vásárra időzítette az idei 100-as lista megjelentetését. A művészeti folyóirat 100-as névsora a nemzetközi kortárs művészet legbefolyásosabb szereplőit gyűjti csokorba, a befektető nagyragadozóktól kezdve, a koronás gyűjtőkön keresztül, a botrányvadász sztárművészekig. Hitelessége olyan, mint minden hasonló újságíró sűrítménnyé: objektív számok és szubjektív vélemények összefésülése. Érdemes rá vetni egy pillantást.
Négy évvel ezelőtt egy derűs augusztusi napon két turista jelentkezett be a skóciai Drumlanrig-kastélyba. Az idegenvezető előadását figyelve közel negyedóráig nézegették a dúsgazdag hercegek patinás gyűjteményét. A tölgyfaburkolatú nagyterembe érve, nekimentek az idegenvezetőnek, ártalmatlanná tették, majd leemelték Leonardo da Vinci festményét a falról. A riasztóval nem törődve – hanyag eleganciával – távoztak az ablakon keresztül.
Az elmúlt kétszáz esztendő legnagyobb szabású átalakításán esett túl a spanyolországi múzeumok zászlóshajója, a Prado. A világ múzeumainak elitklubjába tartozó Museo del Pradót a 19. század elején építtette III. Károly a királyi gyűjtemény számára. A nagyszabású klasszicista épület régóta akkut helyhiánnyal küszködik. Az időszakos kiállításoknak csak az állandó anyag kirakodásával tudtak helyet teremteni. Egészen eddig.
Az impresszionizmus brit előfutára, Turner, állítólag azt találta egyszer mondani, hogy képei nem azért vannak, hogy érthetővé tegyék a tájat, hanem hogy megmutassák miként is néz ki valójában. Vagyis festményei rögzítik a valóságot, mint egy fényképezőgép. A romlatlan, objektív szemben nem nagyon hívő művészettörténészektől függetlenül a festmények sokszor fontos kordokumentumokká válnak. Most például az Athéni Nemzeti Obszervatórium éghajlatkutató tudósai számára.
A Lauder család furcsa helyzetbe került. A híres Estée Lauder kozmetikai vállalat alapítójának egyik fia, Ronald Lauder nemrég vásárolt meg 135 millió dollárért egy Klimt festményt. Adele Bloch-Bauer elképzelhetetlenül drága portréja egy zsidó restitúciós per során került vissza a tulajdonos leszármazottaihoz, majd onnan tovább, Ronald Lauder New York-i galériájába. Most viszont bátyja, Leonard Lauder egyik festményét, szintén egy Klimtet igényelnek vissza a korábbi, zsidó származású tulajdonos unokái.
A Medici név köré a legszebb művészettörténeti asszociációkat szőtték a derék firenzei mecénások. Egy huszadik századi Medici viszont jócskán visszaélt a jól csengő vezetéknév adta előnyökkel. Giacomo Medicit 2004-ben ítélte el a Római bíróság műkincscsempészésért. A nagyszabású illegális hálózatot üzemeltető műkereskedő kezén átfutott csempészáruk a legmagasabb körökig jutottak el. Vásárolt belőlük bőségesen a Getty Intézet, de a New York-i Metropolitan Múzeum is.
