Isztambuli kortárs színtér
A szeptemberi Art Newspaperben Necmi Sönmez elemezte a kortárs török művészet virágkorát. A Düsseldorfban dolgozó kurátor – ahogy azt szokás – ostorozta a kereskedelmi szemléletet és a dekorativitásra fogékony gyűjtőket.
A szeptemberi Art Newspaperben Necmi Sönmez elemezte a kortárs török művészet virágkorát. A Düsseldorfban dolgozó kurátor – ahogy azt szokás – ostorozta a kereskedelmi szemléletet és a dekorativitásra fogékony gyűjtőket.
A kortárs művészet ismét meghódította a csodálatos Versailles-i Kastélyt: a manga stílusban dolgozó japán szupersztár telerakta műanyag szobraival a Napkirály rezidenciáját.
Firenze polgármestere kénytelen megküzdeni a több mint száz éve a város tulajdonát képező emblematikus műalkotásért, Michelangelo Dávidjáért, ugyanis a Kulturális Minisztérium kijelentette, hogy a márványszobor a központi kormányzathoz, azaz Rómához tartozik. Az Artdaily jelenti.
Az Artprice összegyűjtötte az elmúlt évek nemzetközi műkereskedelmének legdrágább szobrait. Meglepő trend: az első tízből négyet idén adtak el rekordáron!
A római Vatikán Múzeumban új terem nyílik, ahol a nagyközönség számára eddig ismeretlen, kései Matisse-alkotásokat állítanak ki. A vence-i Rózsafüzér Kápolna díszítéséhez készült három, nagyméretű, előkészítő vázlaton kívül több, Matisse-tervezte liturgikus berendezési tárgy is bemutatásra kerül – az Art Newspaper riportja szerint.
Pont kerülhet a régóta húzódó restitúciós ügy végére. Az Egyesült Államokban rostokoló Schiele-portré – több mint tíz év után – hazatérhet Bécsbe. 19 millió dolláros „váltságdíjért” cserébe.
Ebben a számunkban lerántjuk a leplet a magyar fotózsurnalizmus legnagyobb sztárjáról, Robert Capáról. Mórocz Csaba esszéjében cáfolja a gondosan megépített Capa-image alapjait. CIA, kommunisták, csaló tudósok és a média. A címlapon Yves Saint Laurent hatvanas évekből való női ruhácskája, Mondrian absztrakt négyzeteivel, hiszen kielemezzük a nemzetközi divatvilág és a kortárs művészet furcsa egymásra találását.
A híres, hírhedt galériás Charles Saatchi legújabb húzásával igencsak felkavarta a művészeti színtér állóvizét. Ugyanis a 6 és félezer négyzetméteres, londoni magángalériáját, 200 műtárgyával együtt (melyek összértéke meghaladja a 25 millió fontot) a brit államnak ajándékozta. Így a Saatchi Galéria ezentúl a Londoni Kortárs Művészeti Múzeum nevet viseli.
Ha a kortársak és a modernek bajban vannak, a Régi mesterek mindig segítenek. A nyári londoni aukciós szezon utolsó felvonása megnyugtatta az aggódó műkereskedőket.
Akárcsak az impresszionista és modern aukciók, a kortárs aukciós hét is vegyes végeredménnyel zárult Londonban. Míg Sotheby’s június 28-án megrendezett vásárán lapos, de megbízható teljesítménnyel kezdett, addig a Christie’s két nappal később Andy Warhol Liz Taylorról készült szitanyomatának több, mint 10 millió dollárért történő eladásával megkoronázta a londoni aukciós hetet.
A sikeres bázeli vásár után még egy kicsit Európán maradt a nemzetközi műkereskedelem szeme. A két piacvezető aukciósház mogul a héten tartotta Londonban nagy impresszionista és modern árverését. Az eredmény felemás: az összforgalom impozáns, volt pár nagy siker, de az árak nem szárnyaltak. A szakértők azt találgatják, hogy véget ért-e az év eleje óta tartó pozitív hangulat, ami ismét visszahozott valamit a válság előtti csillogó rekordkorszakból.
A héten, június 16–20. között tartják Bázelben a képzőművészeti vásárok koronázatlan királyát, az Art Baselt. A negyvenegyedszerre megrendezett svájci börzén az érdeklődés meggyőző, az üzlet megindult, bár a piac itt-ott átrendeződött: visszatért a hetvenes–nyolcvanas évek és hódít az intellektus. „Nagyszerű” – lelkendezett egy amerikai galériás az Artinfo.com újságírójának – „Olyan, mint 2006-ban. A piac nem lángol, de duruzsol.” Rövid beszámoló az Art Newspaper cikke alapján:
Világszerte napirenden van a sikeres múzeumok bővítése. Itthon a Szépművészeti Múzeum után most a Nemzeti Múzeum került terítékre, Londonban a Tate kezdett újabb növekedésbe. Az Art Newspaper májusi számában két cikk (itt és itt) is megjelent a Tate Modern, a londoni kortárs művészeti múzeum leendő átalakításával kapcsolatban, mivel idén januárban elkezdődtek a földmunkák a már évek óta tervezett átalakítás első lépéseként.
Minden nyári múzeumjáró ismeri azt a kellemetlen fázós érzést, ami elkapja, ha belép a légkondicionált kiállítóterembe. Hűvös levegő, tüsszögés, megfázás. A nemzetközi szabványoknak megfelelően a páratartalom 40–50% között mozog, a hőmérséklet pedig 18–25ºC között – ami a kánikulából beesve nem épp kellemes. A nagy nemzetközi múzeumok restaurátorai és igazgatói most készülnek felrúgni ezt a szabályozást: hadat üzentek a hideg kiállítótereknek, a fenntartható fejlődés és persze a felborult költségvetések megfékezése végett.
Az Artmagazin május 26-án ismét tárlatvezetést tartott hűséges előfizetőinek. Ez alkalommal – rendhagyó módon – nem egy nagy országos múzeum megakiállítására látogattunk el, hanem az egyik kereskedelmi kisgaléria aktuális bemutatójára. A két évvel ezelőtt indult Viltin Galéria tulajdonosa röviden beszélt a pénzügyi kilátásokról, a művészeti vezető pedig a profil kialakításáról. Végül a kiállító művész, Chilf Mária – munkatársunk kérdéseire válaszolva – végigvezette a nagyérdeműt a művésztársak által kiegészített hatalmas csoportportrék és a terápiás ülést idéző installáció között. Néhány fotó a hangulatos estéről.