A nemzetközi műkereskedelem kapaszkodik. A nagy vásárok rezzenéstelen arccal kínálják portékáikat, az aukciósházak diszkrét karcsúsítás közepette próbálják fenntartani a normál ügyvitel látszatát. Mindenki bizakodó és várja a pangás végét. A számok viszont kegyetlenek: a tőzsdén jegyzett Sotheby's részvényesei ismét esést könyvelhettek el a harmadik negyedévben. De rögtön érkezett a jó hír is. Az árverezőház november eleji impresszionista és modern aukciója hatalmas sikert aratott. A kritikusok az árverés kapcsán már azt is leírták: „a recessziónak vége”.
A fotográfia sokáig azonos volt a meg nem kérdőjelezhető realitással, a valósággal magával. Majd az utóbbi egy-két évtizedben – főként a manipuláló médiának és a digitális fényképezőgépeknek köszönhetően – már a fotónak sem hiszünk. A Pécsi Galéria Kiterjesztett Valóságok címmel olyan fotósokat gyűjtött össze, akik szabadon élnek a fénykép új lehetőségeivel.
Az Artmagazin új arculattal büszkélkedő számban olvashat Joseph Duveenról, a műkereskedelem amerikai fejedelméről, aki kitömte klasszikus alkotásokkal az olajbárókat. Kiderül az igazság a budapesti Szépművészeti Múzeum féltett kincséről, Leonardo sokat vitatott bronz lovasszobráról. És bemutatkoznak a hazai kortárs geometrikus festők árveréseken kínált hamisítványai is.
A lopott régészeti tárgyak forgalmazása évtizedekig bombaüzlet volt. A nagy nyugat-európai és amerikai múzeumok százszámra vásárolták az illegálisan kitermelt leleteket. Az olasz és a görög kormány mind erősebb tiltakozása mára radikálisan visszaszorította a feketekereskedelmet. Az utóbbi időben – az energikus Zahi Hawass vezetésével – Egyiptom is egyre határozottabb lépésekre szánta el magát. A világsajtót a napokban járta be a hír: Kairó szakít a Louvre-ral.
Miként a könyveknek, a képeknek is megvan a maguk sorsa. Némelyiké egész kacifántos. Egy 17. századi holland zsánerképről például jó fél évszázaddal ezelőtt kiderítették, hogy hamisítvány. Ráadásul a hamisítók fejedelme, Van Meegeren mester készítette, aki csőbe húzta az egész művészettörténész szakmát, a fő Vermeer-szakértőktől kezdve a náci birodalmi kancellár tanácsadójáig. A kérdéses képről már rég lemondott a szaktudomány, de most a kutatók azt állítják: eredeti.
Hatodik alkalommal rendezi meg 2009. október 2-11. között a Design Hét Budapest című eseménysorozatot, aktuálisan a Kreativitás és Innováció Európai Éve programjának hivatalos részeként. Az idei év központi témája – a kreatív energiák – az alkotói kreativitásra a tudás alapú termékekre, szolgáltatásokra, valamint az újgenerációs anyagokra és technológiákra fókuszál. A ma már országos jelentőségű fesztivál ismét a főváros egész területén zajlik. Több mint 60 különböző rendezvény, kiállítás, divatbemutató, előadás és workshop során ismerhetik meg a hazai és nemzetközi formatervezés újdonságait, legfrissebb eredményeit az érdeklődők.
Egy hirtelen ötletrohamtól vezérelve a kulturális minisztérium 2004 májusától ingyenessé tett 24 budapesti (és Pest környéki) állami múzeumot. A népszerűsítő beavatkozás mérsékelt sikereket ért el, végül egy EU-s szabályozásra hivatkozva 2008. január 1-jétől meg is szüntették. Az ingyenesség ugyanis csak a magyar állampolgárokra vonatkozott, ami ellentétes volt az uniós Római szerződéssel. A hamar elhalt magyar kezdeményezés után az ingyenmúzeum ötletét adó brit rendszer is válságba került. A londoni polgármester új lehetőségeken töri a fejét.
A számítógépes világháló rohamos fejlődése nagyon megnehezítette az illegális műkereskedők dolgát. Eddig elegendő volt egy másik kontinenst beiktatni a provenienciába, hogy a kétes eredetű műtárgy múltja kinyomozhatatlan legyen. Az internet miatt a világ összezsugorodott. A biztosítók által létrehozott Art Loss Register weboldalán a műkereskedő vagy a vevő ellenőrizheti a Föld bármelyik pontján megvásárolt műtárgyat. A nemzetközi bűnüldözésre szakosodott, nagy múltú Interpol is halad a korral: felpakolta a világhálóra a sok ezer tételes műkincs adatbázisát.
Bécs évtizedek óta építgetett múzeumváros-imidzsét három évvel ezelőtt nagy csapás érte: az egykori tulajdonos leszármazottainak sikerült elperelnie öt világhírű Klimt-festményt a Belvedere gyűjteményéből. A képek ugyanis kétes úton jutottak a zsidó származású magángyűjtőtől az állami intézménybe. Osztrák sajtóértesülések szerint újabb veszély fenyegeti a bécsi múzeumokat: az egykori tulajdonos örökösei bejelentették igényüket a Kunsthistorisches felbecsülhetetlen értékű gyöngyszemére, Vermeer Műterem című festményére.
A nemzetközi szaksajtót évek óta tartja izgalomba a bagdadi múzeumok sorsa, ahonnan remekművek ezrei tűntek el az amerikai csapatok 2003-as érkezése előtt és után. A térség most egy másik művészeti ügy miatt került a média figyelmének középpontjába: az iraki hatóság lefoglalt egy Picasso-festményt, amit tulajdonosa éppen értékesíteni akart. A finoman klasszicizáló akthoz az iraki férfi nem törvényes úton jutott, a dollármilliókat érő remekmű egykor a kuvaiti Nemzeti Múzeum gyűjteményét gazdagította. Az első sajtóhírek szerint. A magyar média – szokásához híven – nem követte tovább az eseményeket...
A műkereskedelmi szaklapok hasábjain már a válság kezdetén terjedt a jó tanács: vásároljon klasszikus műtárgyat! A számok igazolni látszanak a veterán piaci résztvevők bölcsességét. A két nagy árverezőház nyári árverésein gyönyörűen szerepeltek a régi mesterek. A Sotheby's klasszikusokat felvonultató, nyári londoni aukciósorozatán az összforgalom 45 millió fontra esett csak vissza – a tavalyi 59 millióról. A ház szakértője a jó szereplést a bejáratott és szilárd gyűjtőközönségnek és az új vevők megjelenésének tudta be!
Az ezredfordulós múzeumboom végigsöpört az egész világon Bilbaótól Abu-Dzabiig. A nemzetközi divathullám Magyarországon is talált követőkre, ennek köszönhető a debreceni Modem felépítése és a Szépművészeti Múzeum folyamatosan zajló bővítése. A múzeumboom az Egyesült Államokból indult el, ahol most már azt elemzik, minek volt köszönhető a feleslegesen felpumpált divat. Az artnet.com szerkesztője, Ben Davis szerint mindenért a gazdag bizottsági tagok a felelősek, akik csak befektetést láttak a kulturális intézményekben.
Az Európai Unió 2009. szeptember 1-jétől betiltja a száz wattos hagyományos izzólámpák forgalmazását. A cél a takarékos égők használata. A tiltott wattok száma évről évre araszol lefelé, 2010-ben hetvenöt watt lesz a határ, 2011-ben hatvan, 2012-ben pedig lekerülnek a polcról a negyven és huszonöt wattos, régimódi villanykörték is. A vásárlók a hír hallatán megrohamozták a boltokat, hogy bespájzoljanak a hagyományos lámpakellékekből. A muzeológusoknak is el kell gondolkodniuk azon, hogyan biztosítsák a kortárs installációkba az összképhez hozzátartozó égőket.
Hiába bukkannak fel a válság enyhülésére utaló kedvező jelek, a nemzetközi műtárgypiac állapota nem rózsás. Egy londoni tanácskozáson összegyűltek a téma szakértői, hogy kibeszéljék magukból a keserű élményeiket, az idős rókák pedig megosszák a többiekkel a korábbi recessziók során szerzett tapasztalataikat. Elbocsátás, ügyeskedés, kivárás, kreativitás és pozitív gondolkodás. No meg vér, szenvedés és könnyek. Az eseményről a The Art Newspaper újságírója, Cristina Ruiz számolt be.
Az idei Múzeumok éjszakáján is volt Artmagazin tárlatvezetés, ahol olyan kérdésekre kerestük a választ, hogy mit kereshet vajon Ferenczy Károly Hegyibeszédén a fűben üldögélő hallgatóság között egy páncélos lovag, Kontuly Béla Barátnők című képén a nőalakok mellett miért tűnik fel három nyúl, miért áll egymás mellett egy felöltözött és egy meztelen férfi Szőnyi István Hegytetőn című festményén, vagy milyen sírfeliratokat olvashatunk Mokry Mészáros Dezső Temetőjében. Vagyis klasszikus magyar festményeket néztünk végig friss szemmel, még ha megnyugtató válaszokat nem is adtunk mindenre.
