Artmagazin 37
Kereskedőből igazgató
Január 11-én felszállt a füst a Los Angeles-i Kortárs Művészeti Múzeumban (MOCA), a bizottság döntött, az új igazgató: Jeffrey Deitch. A művészvilágot sokkolta a hír, hiszen Deitch jól ismert New York-i galériatulajdonos. Eddig még az amerikai múzeumokkal sem fordult elő, hogy a műkereskedelem területéről válasszanak maguknak igazgatót. „Tökéletesen megfelel. Jeffrey éli, eszi, alussza és lélegzi a művészetet” – lelkendezett Maria Bell, a MOCA vezetőségének egyik tagja.
Munch Múzeum?
Oslo vezetése új épületet álmodott a Munch Múzeumnak a norvég főváros dinamikusan fejlődő vízparti negyedében, a szűkössé vált hatvanas évekbeli lapos üveghasáb helyett. A nemzetközi pályázatot a spanyol építészeti iroda, a Herreros Arquitectos nyerte meg tavaly márciusban, a fjord belső csatornájára néző üvegtornyos tervével.
Caravaggio hullája
Caravaggiótól, aki hullaházi pontossággal festett meg minden egyes mikroszkopikus részletet a halott szenteken, nem lenne idegen az ötlet: a ravennai és a bolognai egyetem örökségvédő tanszékének kutatói fejükbe vették, hogy megkeresik a 16–17. század fordulóján élt úttörő barokk művész holttestét és kiderítik halálának okát.
A pannon Botticelli – Interjú az esztergomi studiolo restaurátorával, Wierdl Zsuzsannával
2007. június 8-án bombaként robbant a hír: az esztergomi studiolo reneszánsz falképeit Sandro Botticelli készítette. A szenzációs felfedezés mögött a restaurálásokat tíz éve vezető Wierdl Zsuzsanna és az ELTE művészettörténeti tanszék professzora, dr. Prokopp Mária kutatásai álltak. A Firenzében bejelentett új attribúciót felkarolta a politika és felkapta a média – csak a szakma fogadta hűvös elutasítással. Művészettörténész-körökben sokan csóválták a fejüket, de a nyilvánosság előtt kevesen vállalták fel véleményüket. Dolgozhatott-e egy sztárfestő az esztergomi várhegyen? Miről árulkodnak az átfestések alól előkerült eredeti ecsetvonások? Működhet-e a stíluskritika a nedves vakolatra készült alárajzolás és alászínezés alapján, ha a freskó felső rétege, maga a „festmény” lekopott? És főként: mekkora művészeti piacot jelentett a quattrocento Magyarország? Az Artmagazin a falkép restaurátorát faggatta az elmúlt évtized legnagyobb vihart kavart hazai régészeti felfedezéséről, a lekapart rétegekről, a Botticelli-attribúción ülő átokról és a legújabb hipotézisekről.
Ez a kisfiú már értelemszerűen halott, de most mégis itt kering velünk...
Glenn Brown negyvenes évei közepén járó, csendes, nehezen oldódó férfi. Budapesten a Ludwig Múzeumban, az életművét bemutató kiállításon találkozunk. Finom szürke gyapjúzakóban érkezik, rövidre vágott ősz haja van és szemüveget hord – olyan, mintha az oxfordi egyetem könyvtárába menet zavarnám meg. Nem szeret interjút adni, fényképezni, filmezni egyáltalán nem is engedi magát. Többször elmondja, hogyha valami nem tetszik neki, arra nem fog válaszolni, biztosítom, hogy ez szíve joga, mialatt ő kurátorára néz, aki folyamatosan nyugtató pillantásokban füröszti.
Kritikusi önvizsgálat
A debreceni Modemnek többször főhetett már a feje a kritikától, legutóbb a Gerhesféle Kósa Lajos műanyag büszt váltott ki heves össztüzet a napi sajtóból – miközben a szinte a semmiből létrejött intézményben egymást érik a hatalmas tömegeket vonzó tárlatok. Kezdve a nyitó szenzációval, Az igazi da Vincivel, ami bebizonyította, hogy egy vidéki város vadonatúj kulturális intézménye is bevonzhat több mint százötvenezer látogatót. Ez az imponáló start folytatódott az olyan hiánypótló életműtárlatokkal, mint a nagy sikerű Aba-Novák Vilmos-bemutató vagy a Bukta Imre-retrospektív.
A pannon Botticelli - Interjú az esztergomi studiolo restaurátorával, Wierdl Zsuzsanával
2007. június 8-án bombaként robbant a hír: az esztergomi studiolo reneszánsz falképeit Sandro Botticelli készítette. A szenzációs felfedezés mögött
a restaurálásokat tíz éve vezető Wierdl Zsuzsanna és az ELTE művészettörténész
professzora, Dr. Prokopp Mária kutatásai álltak. A Firenzében bejelentett új attribúciót felkarolta a politika és felkapta a média – csak a szakma fogadta
hűvös elutasítással. Művészettörténész körökben sokan csóválták a fejüket, de
a nyilvánosság előtt kevesen vállalták fel véleményüket. Dolgozhatott-e egy sztárfestő az esztergomi várhegyen? Miről árulkodnak az átfestések alól előkerült eredeti rétegek? Működhet-e a stíluskritika a nedves vakolatra készült
alárajzolás és alászínezés alapján, ha a freskó felső rétege, maga a” festmény”,
lekopott? És főként: mekkora művészeti piacot jelentett a quattrocento Magyarország? Az Artmagazin a falkép restaurátorát faggatta az elmúlt
évtized legnagyobb vihart kavart hazai régészeti felfedezéséről, a lekapart rétegekről, Botticelli-attribúción ülő átokról és a legújabb hipotézisekről.