Artmagazin 55
Nem a farsang miatt rázza tolldíszeit Deli Rózsi és Deli Jancsi (vagyis a Dolly Sisters) a címlapon, hanem mert 10 éves lett az Artmagazin. És nem csak hogy 10 éves lett, de idén már 10 számmal fogunk jelentkezni, vagyis az augusztust kivéve minden hónapban jövünk. Kicsit felfrissített külsővel, és a régi tűzzel. E számunkban tömegkultúra és magas művészet viszonyának meglepő fordulatairól olvashatnak, vagyis hogy hogyan került a huszas évek legnépszerűbb táncospárja, a Dolly Sisters Balassagyarmatról egy Moholy-Nagy montázsra, vagy hogy miért használt Cézanne egy pezsgőspalack címkéjén látható aktot modellként. Kocsikról is lesz szó: például egy olyan BMW-modellről, amit csak múzeumban lehet megnézni, speciális hőmérsékleti körülmények között, mert valójában jégpáncél borítja, viszont belülről folyamatosan dereng. És jönnek majd a Babyk, Ducik, Annik és Mucyk: a magyar mozdulatművészet történetének hős- és aranykorából, mint ahogy a Pillangókisasszony díszleteinek kor- és közegfüggő változatairól is olvashatnak Díszletnéző rovatunkban. Miért van az, hogy a legújabb Hockney-képek több nézőpontból és több részből állnak össze? Milyen megvilágításba kerül Vermeer Olaszországban? És milyen képeket vásárolt a Fővárosi Képtár egy vasúti tanácsos gyűjteményéből? Megtudhatják kik nyertek kedvenc partnerünk Bring the Art Home pályázatán, és végül olvashatnak egy folyton megújuló, mindig más-más műfajban alkotó művész sajnos már lezárult pályájáról, a Bernáth/y Sándorról nemrég megjelent könyv kapcsán. És egy születésnapi meglepetés: a hátsó borítónk! Ha odalapoznak megtudják miért nevetgélünk szinte valamennyien itt lent, az impresszumban.
Topor Tünde
4 Artanzix
6 Szikra Renáta: A tökéletes arcú
10 Topor Tünde: Az Aix-i hattyú
13 Horváth Olivér: interjú Jean-Claude Lebensztejnnel
16 Markója Csilla: Egy rengetegebb kép – David Hockney Kölnben
24 Mélyi József: A Dolly nővérek két pontban
28 Szikra Renáta, Vincze Gabriella: MOZDULAT-MŰVÉSZET
34 Winkler Nóra: 220 felett – A BMW Art Car sorozat
40 Fáy Miklós: SZÍNRE SZÍNT – Vermeer Rómában
44 Dénes Mirjam: Cio-Cio-San szobái – A japanizmus alakváltozásai a Pillangókisasszony tükrében
50 Farkas Zsuzsa: Görög nő, Arab leány és a szépséges Deák Szidónia – A Fővárosi Képtár vásárlásai a Turóczi-gyűjteményből
58 Szombathy Bálint: Pontot az ipszilonra
62 Winkler Nóra: Kortárs képeket a munkahelyekre!
SZERKESZTŐI BEKÖSZÖNŐ
Nem a farsang miatt rázza tolldíszeit Deli Rózsi és Deli Jancsi (vagyis a Dolly Sisters) a címlapon, hanem mert 10 éves lett az Artmagazin. És nem csak hogy 10 éves lett, de idén már 10 számmal fogunk jelentkezni, vagyis az augusztust kivéve minden hónapban jövünk.
Kortárs képeket a munkahelyekre!
Hogyan hat egy iroda terére, leginkább az ott dolgozókra, ha a falakat kortárs művek töltik meg? A Loffice csapata által idén már másodszor meghirdetett Bring the Art Home program eddigi tapasztalatai szerint jól.
Pontot az ipszilonra
Nemrég készült el és került a boltokba a Bernáth/y-jelenséget feldolgozó könyv. Jelentősége nemcsak abban áll, hogy a monográfia szerzője még épp el tudta kapni az utolsó pillanatokat, hanem abban is, hogy a megjelenés rávilágít arra a könyörtelen tényre: hatalmas elmaradásban van az elmúlt korszak művészetének dokumentálása, a művészek mint élő tanúhegyek kifaggatása.
Görög nő, arab leány és a szépséges Deák Szidónia
Az egyszerű kiállításlátogató nem is tudja, milyen papírmennyiség, illetve most már (jó esetben) adathalmaz áll egy-egy múzeumi műtárgy mögött. Vételi előterjesztések, a szerzeményezés dokumentumai, nyilvántartások, jegyzőkönyvek, védettségi kartonok, leltárjegyek. Képek és intézmények története, amely csak egy halom papír átrágása árán bontakozhat ki. Adalékok a múlt század intézménytörténetéhez, ami közben szerencsére lenge és kevésbé lenge öltözetű delnőket látunk, valamint egy 19. századi terülj, terülj asztalkámat.
Cio-Cio-San szobái
Milyen volt az eredeti Pillangókisasszony-díszlet, amit a darab jogaival együtt meg kellett venniük a Ricordi cégtől az újabb és újabb színreállítóknak? És mi lett belőle Oláh Gusztáv, illetve Moholy-Nagy László keze alatt? Nos, a bambuszminta eltűnt, de a paraván és a lonc maradt. Csak hol mese-, hol árnyképként.
Színre színt
Róma nyit. Nemzedékek nőttek föl Itália földjén anélkül, hogy látták volna, mit alkottak a hollandok a nagy olasz barokk mesterekkel, Guercinóval, Guido Renivel egy időben. Milyen érzelmek nélküli, csendes élet folyt az északi enteriőrökben, milyen képek születtek arról, ahogy az alakok igyekeznek a szobának abba a sarkába húzódni, ahová esetleg odasüt a nap. A gyökeresen más festői hagyomány megismerése egy rövid időszakra lehetővé vált: a sztárkiállítások római helyszínén, a Scuderie del Quirinale termeiben most néhány Vermeer és más németalföldiek vendégeskedtek.
220 felett
Két dolog izgat – a szépség és a gyorsaság. Ezt Hervé Poulain mondta, őszintén. A francia árverésvezető ’69 óta vezet aukciókat, szakterülete a dizájn és a ritka autók. Ha nem kalapáccsal kezében szórakoztatja a világ felső párezrét, akkor sportkocsikban hasít, versenyeken vagy onnan hazafelé. 1975-ben pattant ki fejéből, hogy e két világot házasítani is lehetne, és rávette barátját, Alexander Caldert, tervezzen műtárgyat egy versenyautóból, amit az 1923 óta létező legendás futamon, a Le Mans-i 24 órás versenyen fel is avatott.
Mozdulat-művészet
1902. április 19-én lépett fel Isadora Duncan, a modern táncművészet királynője a budapesti Uránia színpadán. Ez volt a kályha, a kiindulópont, ahonnan aztán a divatőrületté váló mozdulatművészet számos irányzata kibontakozott.
A Dolly nővérek két pontban
A húszas évek különös divatja (fiús vagy sisakszerű frizura, a ruhák kiegyenesítő, azaz a nőies domborulatokat leszorító vonala) néha már nem is a fiússág, hanem inkább a tyúkság (hatalmas tollak, hátul és a fejen) felé mozgatta a korszak nőképét. Ha ehhez még hozzávesszük a reprodukálhatóság akkoriban kezdődő élményét, nem csodálkozhatunk egy erre folyamatosan rájátszó iker táncosnőpár hatalmas sikerein. És azon sem, hogy a korabeli éles szem milyen folyamatokat lát meg a tollboák, a maszkszerű arcok és a lábak édes lógatása mögött. Egy Moholy-Nagy-fotómontázs mint kegyetlen jóslat.
Egy rengetegebb kép – David Hockney Kölnben
A következő oldalakon vonalak, fák, nézőpontok, élmények és gondolatok rengetegébe kerül az olvasó, ahol feltűnik egy-egy pillanatra Mednyánszky, Csontváry, Berény, majd egy kis ideig Alexandre Hollan is, de a szerző kedvenc útitársa egyelőre még David Hockney.
Interjú Jean-Claude Lebensztejnnel
"A Cézanne-könyvemben leírom a folyamatot, ahogy a pezsgőscímkéből két kis rajz születik. Az elsőn a nőalak pezsgőspoharat tart, ez nagyon hasonlít a címkére, pontos és végleges, mintha csak másolni akarta volna. És aztán ott a második, amelyen már nincs pohár, a háttérben viszont halványan feltűnik egy hattyú alakja. Hogy miért lesz a pezsgőből Léda hattyúja, Nanából pedig Léda?"
Az Aix-i hattyú
53. számunk megjelenése után sokan kérdezték: ha már Cézanne-t akartunk a címlapra, miért pont ezt az aktot? Az arcjátékból mindig kiderült, ezt úgy kell érteni, miért nem valami rendes Cézanne-t. Ha meg akarnám indokolni a választásunkat: nemcsak azért, mert nő, sőt meztelen nő, vagy mert az előző címlapunk tükörképe, hanem azért is, mert a Cézanne-kutatás egyik legérdekesebb epizódja köthető ahhoz a Léda-sorozathoz, amelynek tavaly októberi címlapképünk az utolsó darabja.
A tökéletes arcú
Az első Nefertiti-ábrázolást gyerekkoromban, barátnőmék lakásában láttam: rézdomborított falidíszként emelte az étkező fényét. Később, talán profilja világos kontúrja miatt, drótból hajlított virágtartóként találkoztam vele egy hétvégi házban a Balatonnál, a tanító néni nyakában függő medálként és a tankönyveim kevéssé színhelyes repróin.
biomuseo
Frank Gehry először épít Latin-Amerikában, s talán nem véletlen, hogy Panamának sikerült megnyernie egy újabb ikonikus épület tervezésére, mivel felesége is panamai születésű. A Biodiverzitás Múzeuma már majdnem tíz éve épül a Panama-csatorna bejárata közelében és az idei nyárra tervezik az átadást.
Moona Lisa
2009 közepe óta kering a NASA Lunar Reconnaissance Orbiter nevű műholdja a Hold körül, pontosan 31 mérföld távolságban. A műhold elsősorban információkat gyűjt a szomszédos égitestről: gravitációs térképet készít és dokumentálja az ember által a bolygó felszínén hagyott szemetet.