Nem műgyűjtőnek, hanem műbarátnak tartom magam
Kaposvár a festők városa, és ez az örökség nemcsak múzeumokat, újonnan nyílt kiállítótermet, rendbe hozott emlékházakat jelent, vagy a város legnagyobb szülöttét (Rippl-Rónait) megörökítő bronzszobrot a sétálóutca közepén, hanem magángyűjteményeket és egy olyan orvost, aki nemcsak betegségeket diagnosztizál és gyógyít, hanem a Rippl-Rónai-kutatás fehér foltjait tünteti el az általa feltárt és közreadott tényekkel. dr. Gáspár Ferenc orvos-gyűjtő-kutató portréja.
Szép ember volt...
Jót tesznek-e a magyar festészetről általában kialakítandó képnek a festői életutakat bemutató életműtárlatok? Érdemes-e mindig szembenézni azzal, hogy (az esetleges kivételektől eltekintve) a magyar művészi teljesítmények görbéje az életkor emelkedésével ellentétes irányú? És mik az okok? Nézzük most Thorma Jánost.
A múltat végképp eltörölni - Helyett, legalább gyorsan elfedni
Szimbolikus térfoglalás. A fontos helyek megjelölése. Vörös vonal a város testében. Hogy nézett ki Budapest az első világháború utáni első május elsején, és kik hozták össze rohammunkában a nagy vörös kulisszákat? Nézegesse a mindenkori hatalom szempontjából kiemelt helyek 1919-es verzióját!
Jagellók határok nélkül
A Jagellókról II. Ulászló jut eszünkbe, s noha ő ült Mátyás örökébe Budán és Visegrádon (még Beatrixot is elvette ráadásként), a mindenre rábólintó „dobzse” Lászlót sosem tartottuk olyan formátumú uralkodónak, mint igazságos Mátyás királyunkat.
Halálos koktél
Még négy évünk van a következő documentáig, hogy az alapszintű társalgáson túlmenően a művészeti világban való eligazodáshoz nélkülözhetetlen szókincsre is szert tegyünk.
A Fendi bankjegyeket dobott
Mi az? 1735-ben xII. Kelemen pápa avatja fel, 2013-ban pedig a Fendi divatház költ 2,12 millió eurót a felújítására. Na jó, a filmtörténet legemlékezetesebb jelenetében Anita Ekberg a vizespóló-versenyek előképét teremti meg azzal, hogy megmártózik benne.
Színes istenek
Mindig is tudtuk – az antik szerzők művei és a 19. századi ásatásokkor talált felületi festékmaradványok alapján –, hogy az ókori görög és római épületek, illetve szobrok színesek voltak. de ennyire? – merül fel a kérdés a bécsi Kunsthistorisches Museum Bunte Götter (Színes istenek) című kiállítása láttán.
Pollen a kiállítótérben
A MoMA-ba megérkezett a tavasz! A második emeleti átrium ragyogó, irizáló sárga derengése Wolfgang Laib eddigi legnagyobb, közel 6x7 méteres virágpor szőnyege.
Kortárs képeket a munkahelyekre!
Hogyan hat egy iroda terére, leginkább az ott dolgozókra, ha a falakat kortárs művek töltik meg? A Loffice csapata által idén már másodszor meghirdetett Bring the Art Home program eddigi tapasztalatai szerint jól.
Pontot az ipszilonra
Nemrég készült el és került a boltokba a Bernáth/y-jelenséget feldolgozó könyv. Jelentősége nemcsak abban áll, hogy a monográfia szerzője még épp el tudta kapni az utolsó pillanatokat, hanem abban is, hogy a megjelenés rávilágít arra a könyörtelen tényre: hatalmas elmaradásban van az elmúlt korszak művészetének dokumentálása, a művészek mint élő tanúhegyek kifaggatása.
Görög nő, arab leány és a szépséges Deák Szidónia
Az egyszerű kiállításlátogató nem is tudja, milyen papírmennyiség, illetve most már (jó esetben) adathalmaz áll egy-egy múzeumi műtárgy mögött. Vételi előterjesztések, a szerzeményezés dokumentumai, nyilvántartások, jegyzőkönyvek, védettségi kartonok, leltárjegyek. Képek és intézmények története, amely csak egy halom papír átrágása árán bontakozhat ki. Adalékok a múlt század intézménytörténetéhez, ami közben szerencsére lenge és kevésbé lenge öltözetű delnőket látunk, valamint egy 19. századi terülj, terülj asztalkámat.
Cio-Cio-San szobái
Milyen volt az eredeti Pillangókisasszony-díszlet, amit a darab jogaival együtt meg kellett venniük a Ricordi cégtől az újabb és újabb színreállítóknak? És mi lett belőle Oláh Gusztáv, illetve Moholy-Nagy László keze alatt? Nos, a bambuszminta eltűnt, de a paraván és a lonc maradt. Csak hol mese-, hol árnyképként.
Színre színt
Róma nyit. Nemzedékek nőttek föl Itália földjén anélkül, hogy látták volna, mit alkottak a hollandok a nagy olasz barokk mesterekkel, Guercinóval, Guido Renivel egy időben. Milyen érzelmek nélküli, csendes élet folyt az északi enteriőrökben, milyen képek születtek arról, ahogy az alakok igyekeznek a szobának abba a sarkába húzódni, ahová esetleg odasüt a nap. A gyökeresen más festői hagyomány megismerése egy rövid időszakra lehetővé vált: a sztárkiállítások római helyszínén, a Scuderie del Quirinale termeiben most néhány Vermeer és más németalföldiek vendégeskedtek.
220 felett
Két dolog izgat – a szépség és a gyorsaság. Ezt Hervé Poulain mondta, őszintén. A francia árverésvezető ’69 óta vezet aukciókat, szakterülete a dizájn és a ritka autók. Ha nem kalapáccsal kezében szórakoztatja a világ felső párezrét, akkor sportkocsikban hasít, versenyeken vagy onnan hazafelé. 1975-ben pattant ki fejéből, hogy e két világot házasítani is lehetne, és rávette barátját, Alexander Caldert, tervezzen műtárgyat egy versenyautóból, amit az 1923 óta létező legendás futamon, a Le Mans-i 24 órás versenyen fel is avatott.
A Dolly nővérek két pontban
A húszas évek különös divatja (fiús vagy sisakszerű frizura, a ruhák kiegyenesítő, azaz a nőies domborulatokat leszorító vonala) néha már nem is a fiússág, hanem inkább a tyúkság (hatalmas tollak, hátul és a fejen) felé mozgatta a korszak nőképét. Ha ehhez még hozzávesszük a reprodukálhatóság akkoriban kezdődő élményét, nem csodálkozhatunk egy erre folyamatosan rájátszó iker táncosnőpár hatalmas sikerein. És azon sem, hogy a korabeli éles szem milyen folyamatokat lát meg a tollboák, a maszkszerű arcok és a lábak édes lógatása mögött. Egy Moholy-Nagy-fotómontázs mint kegyetlen jóslat.