Új Nő és Új Építészet
Fény és levegő, napozás és testmozgás: ezek a huszadik századi modern életvitel hívószavai. építészeti megjelenésük pedig az uszoda és a tetőteraszos, benapozott lakás. Az ideális tetőteraszon betonkád is van, amit persze az építész saját magának tervezett, a fotózáshoz bele is ült a kádba, mellette a kislányát látjuk napozóban. éljen tehát tovább a modern építészet, tetőteraszt mindenkinek!
Vonzások és taszítások
A szerethető 19. század. Kevesebb pátosz, cserébe több értelem és érzelem. A magyar festészet ártatlanságának kora magángyűjteményekben maradt remekekkel illusztrálva.
Szirénhangok a MODEMből
Azt hiszem, a másodikos olvasókönyvben volt az az olvasmány, amelyikben egy kislánynak kanyarója van, ezért piros cédulát tesznek a lakás ajtajára, hogy vigyázat, fertőző beteg, látogatni tilos. Emlékszem, mennyire nem értettem, hogy amikor én voltam kanyarós, ránk miért nem ragasztottak ki ilyet. Ezek szerint van egy másik világ, hiszen az olvasókönyvír róla, de nálunk nem az a világ van.
Meztelenül és szabadon
Egy nő a szürrealisták között. éppen idén lenne 100 éves a svájci hegyek közt nevelkedett, majd Párizsban sikereket arató Meret Oppenheim.
Kurtizánok Velencében
Édouard Manet életében kétszer járt Velencében, ahhoz képest eléggé megbecsülik. Olympiája kedvéért idehozták Tiziano Urbinói Vénuszát Firenzéből, hogy a biennále közönsége számára is nyilvánvaló legyen: Manet festészetére nemcsak a spanyol, hanem a velencei elődök is nagy hatással voltak.
Vérrel festett tetőkert
Vérrel festett tetőkert – ilyen és ehhez hasonló, botrányízű szalagcímek kísérik Imran Qureshi a Metropolitan Museum számára készített új alkotását.
Felhőszakadás a MoMA-ban
Az esőhöz számtalan misztikus jelentéstartalmat és kevésbé poétikus asszociációt párosított már az emberiség: az indiánok termékenységi esőtáncától kezdve Gene Kelly klasszikusán, az Ének az esőben-en át a rajzfilmek azon momentumáig, amikor csak a pórul járt szereplő feje felett esik az eső.
Stockholmi metró
A budapesti metróbővítés és átalakítás végét mi már nem érjük meg, de szomorú, hogy unokáink fantáziátlanul steril, egyencsempével borított állomások közt ingáznak majd, pedig lehetne másként is.
Nap szimfónia
Anish Kapoor. Az indiai születésű brit szobrász nevéhez sokáig a geometrikus alakzatokba rendezett ragyogó festékpigmentekből épített szobrok különleges látványát kapcsoltuk, holott nincs anyag, méret és helyszín, amelyet ne használt volna még szobrászi életművében.
Mikro-éden
A New York-i kerttervező-konceptművész Paula Hayes a kilencvenes évek óta építi hordozható vagy szobakertjeit, de igazán híressé szappanbuborék finomságú, fújt üvegbe telepített miniatűr édenkertjei tették.
Állami áruház
A retróhullám egykori apostola, Poós Zoltán költő, író és zsurnaliszta újabb könyvvel kínálja meg a szocialista tárgykultúra szerelmeseit. Hasonló tárgykatalógusról van szó, mint amilyen a Szivárvány Áruház címen futó bestsellere volt, csak most szépirodalmi emlékfüzérrel kiegészítve.
Dürertől Megyik Jánosig
Miért hiányoztak egy darabig a női akttanulmányok a Bécsi Képzőművészeti Akadémia gyűjteményéből? Miért van viszont rengeteg vázlat az alpesi vidékről és növényzetről? És bár számtalan magyar hallgatója volt az intézménynek, hová tűntek az ő műveik? Gyűjteménytörténet még szinte monarchikus alapon.
Családi kiállítóhely
Az Art Market Budapest kiállítóit idén háromtagú bizottságunk szemlézte, hogy kiadhassuk a legjobb standnak (ami, művészeti eseményről lévén szó, rögtön a legszebbnek is minősül) járó Artmagazin-díjat. Topor Tünde, Winkler Nóra és Einspach Gábor lapalapítók választása egyhangúlag a 2B Galériára esett, így a kiírásnak megfelelően most bemutatjuk a 2B-t, aminek neve arra utal, hogy egy testvérpár hozta létre és működteti. A „nagy” Böröcz: Böröcz András, New Yorkban élő képzőművész és öccse, Böröcz László, aki az operaénekesi karriert hagyta ott a galéria és a benne futó rendkívül sokféle képzőművészeti program miatt. Standjukat a régóta létező Waldsee projekt képeslapjaihoz alakították ki, még egy vásár ideje alatt is lehetővé téve a látogatók számára a téma megkívánta elmélyülést, megrendülést. Mi is csak a stand külső falaira ragasztgattuk a legszebbnek járó Artmagazin-matricákat.
A modern képtár születése a Szépműben
A címlapra kitett Giovanni Segantini allegóriája jelzi, hogy a szerző, a Szépművészeti Múzeum művészettörténésze nem a gyűjtemény legfrekventáltabb szeletét dolgozta fel.