A paplak titka
A kunhegyesi plébániában lógó, Szent Györgyöt és Szent Domonkost ábrázoló oltárképre három évvel ezelőtt csodálkozott rá egy anyaggyűjtés során Zsolnay László művészettörténész. Mindaddig senki nem vizsgálta, hogy ez a gótikus ritkaság miként került a paplakba.
Coming out
1860-ban London még nem kebelezte be az almáskert közepén emelt vörös téglás villát, melyben a frissen nősült William Morris feleségével és preraffaelita festőbarátaival, a Burne-Jones és a Rossetti házaspárral egy középkori tündérmesében élt és alkotott.
A Tiffany lámpák tervezője is nő?
Ha olyan ikonná vált designtárgyról van szó, mint például a Tiffany lámpa, amely keletkezése idején a legmerészebb technikai újításokat és művészi fantáziát egyesítette magában, azt gondoljuk, mára nyilván mindent elolvastak, kikutattak róla.
Voksok
Kicsit se elegáns neveken szellemeskedni, mégis ez az egyik legviccesebb névadás a tematika felől nézve, és tényleg, bárkinek meséltem, hogy a Lábán táncdíj átadójára megyek, senki nem hagyta megjegyzés nélkül. Lábán Rudolf a Monarchia idején született Pozsonyban, és arisztokrata apja révén udvari körökben töltötte gyerekkorát. Eredetileg festőnek készült, építészetet, színházművészetet tanult Párizsban, de később rájött, a mozgó emberi forma és az ezt körülvevő tér érdekli igazán. Egy táncművészeti kolóniát hozott létre Svájcban, ahol a természetbe olvadni vágyva, a szabadban, mezítláb táncoltak. Lábán később koreográfiai intézetet alapított, könyvekben jelentette meg a táncírástanát, és a harmincas évek végére mozdulatkórusainak már Európában többfelé voltak követői. A náci Németországban Göbbels minisztériumának kötelékében szervezett táncfesztiválokat, 1933-ban a berlini színházak igazgatójaként kitette balettcsoportjából a nem árja táncosokat, de ezekre a fodulatokra később sokan mint a túlélés kényszerű technikáira emlékeztek.
A házi gazda: Egri János
„Szerencsés időszakban meghozott jó döntések sorozata.” Egri János így jellemzi azt az időszakot, amikor máig meglévő gyűjteménye összeállt, és amelyben a nagyobb tőke helyett „kis” odafigyeléssel még remekművekhez lehetett jutni. Ma már nem látjuk az árveréseken licittárcsát emelgetve, ám nagy idők tanújaként tudja, milyen csúszdán jutottak le a MOM alsó szintjére a leütött tételek cédulái, hogyan értékelte Barcsay az aukciók előtti kiállításon látott műveket és miért nem voltak színek Vasarely lakásában. Összeszámolta, 29 olyan művésszel készített interjút, akik a művészettörténet nagy alakjai, de már nincsenek közöttünk. Az egykori jégkorongjátékos és televíziós műsorvezető ezúttal mint művészek riportere és a rendszerváltás előtti műgyűjtés tapasztalt alakja áll az olvasók elé.
Egykezes szobrok
2013. június 18-án az egykori Pajor-kúria épületében megnyitotta kapuját az új Ferenczy Múzeum, amelynek elődje Szentendre főterén állott. A régi múzeumra 2010 őszén került lakat, amikor is a megyei önkormányzat visszaadta épületét a szerb ortodox egyháznak. A művek nagy része az elkövetkezendő években a város különböző kismúzeumainak raktárában várta sorsát, míg Ferenczy Károly főművei a Magyar Nemzeti Galéria nagyszabású életmű-kiállításán szerepeltek. Nagy adósságot törlesztett ezzel a hazai művészettörténet, mint ahogy a Ferenczy család művészetét bemutató megújult állandó kiállítással is, amely az új múzeumépület emeleti kiállítótereiben kapott helyet.
A rajzművészet mesterei 1896–1946
Modern magyar rajzok és akvarellek a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből
Az úti cél: Budapest
Budapest nemcsak napjainkban számít trendi úti célnak romkocsmáival és fesztiváljaival, az 1930-as években a „fürdővárost” már népszerűvé tették strandjai, mulatói, csodálatos fekvése és épületei. Egy 1934-es Reklámélet számban(1) arról olvashatunk, hogy míg a gazdasági válság idején Párizs látogatottsága 34 százalékkal, Budapesté csak 6 százalékkal csökkent. Hogy miért? A sikerben kulcsszerepet játszott a nemzetközi mércével mérve kimagasló színvonalú idegenforgalmi propaganda.
„Későn érő típus vagyok”
"Nehéz elkezdeni, összeszedni magam, mert tudom, hogy akkor nagyon sokáig belezuhanok, és minden szabad percemet ezzel töltöm. Minél jobban előrehaladok, annál jobban belevisz, és annál lázasabban akarom tovább rajzolni. Iszonyú jó érzés. Maga a csinálás a fantasztikusan jó benne."
Doktori praxis
1882 januárjában az élettan akkor már neves kutatója, Sigmund Exner előadást tartott a bécsi Osztrák Művészeti és Ipari Múzeumban A repülés és a lebegés fiziológiája a képzőművészetekben címmel. Előadása középpontjában az angyalszárnyak álltak; azt vizsgálta, hogy a klasszikus műalkotásokon, Giotto, Michelangelo vagy Tintoretto festményein ábrázolt szárnyas lények élettanilag lehetségesek-e, illetve hogy az egyes régi művészek mennyire voltak képesek hihetően megjeleníteni az éteri figurákat.
Fluxus vagy márvány?
Vajon mit gondolhat magában Germano Celant, aki két kiállítást is rendezett az 55. Velencei Biennále kísérőrendezvényeként? Mitől függ, melyik mű lesz maradandóbb: amelyiknek a híre marad fenn, vagy amelyiknek az anyaga?
Feltámadás Colmarban
Biciklisták a raktárból
Ha Iparművészeti Múzeum, akkor szecesszió, ha szecesszió, akkor Iparművészeti Múzeum – az intézmény új kiállításaival is azoknak kedvez, akik a századforduló művészete miatt térnek be a lechneri épületbe.
Nemzeti önostor
A Magyar Nemzeti Galériában a jeruzsálemi Izrael Múzeum vendégeskedik. Az ő francia képeik mellé válogattak a Szépművészeti Múzeum francia és a Galéria magyar impresszionista-posztimpresszionista anyagából. A bevallott cél a magyar festészet nemzetközi kontextusba helyezése.