Azok a furcsa harmincas évek
Időutazásra hív Firenze. Azonban január végéig nemcsak Michelangelóval és Dantéval, hanem De Chiricóval és Lucio Fontanával is találkozhatunk, ugyanis a Palazzo Strozzi reneszánsz architektúrája mögött megelevenedett az 1930-as évek Itáliája.
Jugoszlávia magyarul
Kegyetlen könyv a Kert Velencében, nem azért, mert annyira durvák vagy metszően élesek lennének a nyolcvanas és kilencvenes évekbeli Jugoszlávia értelmiségi világának leírásai, hanem mert néhány oldalanként vissza-visszatérően döbbenten ismerhetünk saját magyarországi múltunkra, jelenünkre és jövőnkre.
Eugeen Van Mieghem
Talán az operairodalom örökítette meg leghatásosabban azt a betegséget, ami a modern idők előtti korszak emblematikus kórja volt. A Traviatában vagy a Bohéméletben szép fiatal nőket ragad el a szerelemtől a tüdőbaj. És minthogy opera, a tüdőbeteg Marguerite vagy szegény kis Mimi hatalmas hangú és általában tekintélyes termettel és mellbőséggel rendelkező nőként él az emlékezetünkben. De hogy a betegség hogyan eszi meg a testet, azt néhány éve a Szépművészeti Múzeum ferdinand Hodler-kiállításán láthattuk a Valentine Godé haldoklásáról készített megrendítő sorozat rajzai által.
„Az alternatív kultúra nem vonz tömegeket, de megtalálja közönségét”
Minden kornak megvan az emblematikus műfaja. A 80-as évek lazuló Magyarországán az alternatív zenekarok és a koncertjeiket hirdető plakátok azok. Ha valaki zenész volt akkor, és plakátokat is tervezett, amiket a barátaival ő maga ragasztgatott ki, egypárat megőrzött belőlük, és ezeket, noha kiköltözött Los Angelesbe, mégsem dobta ki... nos, ő az interjúalanyunk.
Nonarchitektúra noncolor kivitelben
A festmény szerves anyag, egy idő után elpusztul, kis lények megeszik, vagy csak úgy lebomlik, magától, a levegőtől. A kő szervetlen, elvileg maradandó, épp ezért drámai látni, ahogy lassú alakváltozásokon megy keresztül, majd ugyanúgy elporlad, mint aki egyszer régen kifaragta. De részeredmények, nyomok, hol hosszabb, hol rövidebb ideig fennmaradnak. Kőnig frigyes kiállítása Székesfehérváron.
Dinamikusan lendülő szobrok – leporolva
Nagyon komplex feladat egy teljesen elfeledett, sőt valójában sosem közismert művészeti életút rehabilitálása. Minden egyes esetben meg kell találni a megfelelő módszert arra, hogyan lehet a szakma és a közönség figyelmét a lehető leghatásosabb módon ráirányítani az adott életműre. A kvalitásos munkákon túl elengedhetetlen hozzá a művész élettörténetének elfogulatlan interpretálása, a helyes társadalmi és történeti kontextusba ágyazás. Mindennek alappillére a hitelesség és a feddhetetlen szakmai munka. Kemény Judit (1918–2009) szobrász, grafikusművész művészettörténeti kánonba emelésére koncentrált kísérlet történt – felemás sikerrel. A művész 2009-es halálát követően hagyatékával a Tat Galéria tulajdonosa, Bretus Imre kezdett foglalkozni. Ennek eredményeképpen elkészült egy több mint 200 oldalas hiánypótló monográfia, illetve Bretus szervezésében jelenleg két kiállítás is látható – a Nemzeti Színház előcsarnokában egy kamara jellegű tárlat, a Commerzbank székházában pedig egy Kemény Judit életmű-kiállítás.
Cápaleves
„Gyakran van szó társaságokban – így írt bő száz éve a nagy palóc – a képek túlságos áráról. Azt mondják, abnormis, hogy egy nagy piktor többet kapjon egy képért, mint amennyit egy nagy államférfi, egy lángeszű bíró (vagy akármiféle) egy egész életen át szerezhet működésével. No én ezt nem irigyelem a festőművészektől, de bizonyos kifogásaim és kételyeim nekem is vannak.
Széthulló kulisszák
A térképzés mindig világkép kérdése. Frederick Kiesler demokratikus színházterét, amiben a mobil színpadot, vagy színpadokat a mobil nézőtér minden üléséről egyformán jól lehet látni, mindenki értékelni tudja, aki nézett már színielőadást valaha oszlop mögül vagy kakasülőről. Semmi sincs bebetonozva, a viszonyok állandóan változnak – nem konzervatív társadalomfelfogás szülte ezeket a térkísérleteket, amikből máig alig valósult meg valami.
Áthallás, feszültség, metafora
„A magyar pavilonban ennek a munkának egész különös akusztikája lesz. A „fel nem robbant bomba” képzete egész Magyarországra, ugyanakkor Kelet-Európára is ráhúzható – a frusztrációra, a bennünk élő feszültségre utal.”– mondta a Velencei Biennálén idén bemutatott installációjáról Asztalos Zsolt.
A Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán 2000-ben végzett sokoldalú művész installációja, a Kilőtték, de nem robbant fel című munka képviseli Magyarországot június 1. és november 24. között az 55. Velencei Képzőművészeti Biennálén. A nyertes pályamű kurátora Uhl Gabriella.
A MEO-tól ismét a falk miksa utcáig
A magyar múzeumalapítók csekély létszámú táborába az újpesti Bőrgyár kiürült és pusztulóban lévő épületeiből kialakított MEO-val lépett, 2001-ben. Miért nem lett végül múzeum abból a kezdeményezésből, ami eredetileg futott a 4M név alatt? És miért szűnt meg olyan hamar, üresen hagyva a kortárs művészet számára nagyvonalú megoldásokkal átalakított, üveghidakkal összekötött 19. századi ipari épületeket, kültéri szoborparkot, éjszaka színes fényekben úszó fogadóépületet? A karmikus adósságok története.
Kleopátra a hátoldalon
Mi köze Michelangelo mesteri Kleopátra-rajzának egy hanyagul felskiccelt, ügyetlenül groteszk nőalakhoz? Hogyan kerülhetett egyáltalán az utóbbi a bostoni Museum of Fine Arts mesterműveket felvonultató kiállítására? Csak fordítanunk kell egyet a rosszul sikerült krétaskiccen, és máris egy bizalmasan intim történet közepén találjuk magunkat, válaszra lelve egyúttal a fenti kérdésekre is.
Kubista ajándékcsomag
33 Picasso, 17 Braque, 14 Gris, 14 Léger – ennyi kubista festményre már önálló múzeumi szárnyat lehet alapozni, pedig ez még nem is a teljes Leonard A. Lauder-kollekció, amely áprilistól az Estée Lauder kozmetikai konszern örökösének nagyvonalú adományaként a Metropolitan Museum of Art enciklopédikus gyűjteményét gyarapítja.
Ghost Army
Az idén 90. születésnapját ünneplő Ellsworth Kellyről a colour-field, hard-edge vagy a formázott, keretből kilépő képobjektek, a shaped canvas fogalmai ugranak be.
Csomagoljam?
Kisbetűs, félkövér „tibi” felirat, piros-kék Pók logó, mielőtt még Aranypók lett, népi varrottast idéző Pick csomagolópapír-minták: ikonikus logók és jellegzetes motívumok, amelyek a Kiscelli Múzeum a hazai papírcsomagolás történetét a 19. század második felétől napjainkig bemutató kiállításán is felbukkannak. A tárlat azon kivételes alkalmak egyike, amikor bátran mustrálhatjuk a külcsínt, azaz a csomagolást, mivel a hangsúly nem a belbecsen, a terméken van.
A furcsa véletlenek angyala
Az ember rettegés iránti vágya, a rejtélyes, sötét és hátborzongató helyek, illetve dolgok iránti vonzódása végigkíséri a művészet történetét, végső soron a mai, cukormázzal leöntött tinivámpírok is ennek a hagyománynak a vadhajtásai.