A dicsőséges magyar plakát
2012-ben Malagában rendezték meg Modern plakát címmel a plakátművészet hőskorát (1898–1938) bemutató nagyszabású tárlatot.(1) A spanyol kurátor 175 plakátot válogatott össze Európából és Amerikából, köztük 20 magyar darabot is. 175-ből 20? Nem rossz arány, ha a magyar művészet más műfajainak külföldi ismertségével vetjük össze ezt az adatot. A húszas-harmincas évek a magyar plakát aranykora, amelyben a műfaj nemzetközi szinten magasra értékelt alkotókat tud felmutatni. Bottlik József egy plakátja 2004-ben hatvankétezer dollárért kelt el, neve mégis ismeretlenül cseng itthon.
„A talált fotók magukba húznak”
Nyugodt művészet. Ilyet az tud létrehozni, aki körül mindig nyüzsögtek, akinek természetes állapot a folyamatos ötfelé figyelés, közben mégsem veszti el a saját szempontjait, aki megtanult viszonyulni a nevéhez, hiszen úgyis annyiféle képzet- és történetréteg rakódott rá, és aki biztos kézzel emeli ki azokat az apró elemeket, tárgyakat, jelenségeket, gesztusokat amik kis, de koncentráltan végrehajtott változtatásokkal univerzálissá tehetők. A művészséget sem izgulja túl.
Művésztelep a város szélén
A Corvina Kiadó Művészcsoportok sorozatának legújabb kötete olyan célpontot választott, amelyről a szerző elöljáróban rögtön megjegyzi, hogy a századfordulón létrejött művésztelepek között mindig is sereghajtónak számított. Nagybányához, Gödöllőhöz, de még Szolnokhoz képest is alig foglalkozott vele a szakirodalom, s ha mégis, akkor gyakran ellentmondásos, sőt pontatlan adatokkal szerepelt még a közelmúltban is.
Schwitters Nagy-Britanniában
A brit képzőművészetnek tetemes hátrányt kellett ledolgoznia a több évszázadnyi lord-, kutya- és lóportré után, hogy utolérje a moderneskedő kontinenst. Ez a kilencvenes években maradéktalanul sikerült, de az előzményeken van még mit csiszolni.
Egy színes mellékalak
„Csak annyi maradjon belőlem, amennyire belőlem neked szükséged van” – írta valaha Jászai Mari sok-sok évvel fiatalabb szeretőjének. De vajon mennyi maradt meg ebből a szeretőből? Hogy ő szerzett ragasztót Velencében Marlene Dietrich letört körméhez? Vagy hogy ő írta elő Einstein diétáját? Vagy annyi, hogy ő könyököl be a feleségét és gyerekeit ábrázoló Max Slevogt-képbe?
Korzózás a Metropolitanben
A legújabb divat (...) nélkülözhetetlen egy festményhez. Sőt, ez a legfontosabb.
„Egészélet szigetén”
Légfürdő, vegetáriánus étrend, reformruha, gyermekkultusz. Ilyen modern elvek szerint éltek a gödöllői művészek száz éve. Számukra az alkotás az életreform része volt. Utópiájuk pedig testet öltött Gödöllőn. Visszatekintésünk apropója a művésztelep egyik alapítója, Körösfői-Kriesch Aladár centenáriumi kiállítása a Gödöllői Városi Múzeumban.
Mesés férfiak kurblival
Talán hatéves lehettem, amikor föltettem édesanyámnak azt a kérdést, ami már egy ideje foglalkoztatott. Ha egyszer nem szabad meztelen nős újságokat nézegetni, és elzárják a tévét, amikor melltartós színésznők közlekednek a képernyőn, akkor hogyan lehetséges, hogy egy tök pucér nőci lóg a falon bekeretezve. Nem tudom, hogy az ilyen kérdésekre felkészülnek-e a szülők, mindenesetre az enyém nem jött zavarba, azt mondta, hogy az egy akt.
Eszik és étetik
A nyelv a természetes kiválasztódás során, a hominidák alkalmazkodó apparátusa révén alakult ki. Még egy olyan hangsúlyos megfogalmazás, mint „a nyelv az emberi lét alapja” sem eléggé hangsúlyos, ha egyszer a nyelv, mint rend, túlmutat a fajon is, aminek evolúciója során egyszer kialakult. A szimbólum megjelenése nemcsak egy olyan újdonság, ami egy bizonyos faj túlélési esélyeit erősítette, hanem a legradikálisabb ismert lépés a fajok fejlődése történetében.
A szívét is kitette – Nádas Péter és a magyar művészet Svájcban
Nádas Péter mint fa. Ez is lehetett volna a címe annak a tárlatnak, amely Svájc egyik kulturális csomópontjában, Zugban töltötte meg az ottani múzeum mindkét szintjét. Az író és fotográfus Nádas képi gyökereit kutató, a „szöveg, a kép és a gondolat közti átjárásként” elgondolt kiállítás a fordító Christina Viragh dialógus-műhelyéből nőtte ki magát a modern magyar festészet, szobrászat és fotográfia több száz alkotását Nádas-művek vonatkozásában felvonultató érzékelés-analízissé.
Közös piac
A nemzetközi műkereskedelem éves összefoglalóját első ízben készítette kínai kollégájával, az Art Market Monitor of Arttronnal (AMMA) az Artprice. Ezzel csupán feltette a pontot az i-re, hiszen jó pár éve az országokra lebontott éves forgalom tekintetében toronymagasan vezet Kína: a tavalyi év 41 százalékos részesedésével a nyugati aukciósházak fellegvárának számító Egyesült Államok és Nagy-Britannia csak együtt tudják tartani az iramot.
Poussin szörnyetege
Különleges csemege várja a Christie’s londoni árverésén idén nyáron a Poussin-rajongókat, adta hírül a Reuters. A hagyományosan történelmi vagy mitológiai történeteket feldolgozó francia klasszikus korai alkotása az Alpokon átkelő Hannibált és seregét ábrázolja.
Kafka a síneken
Két nő Berlinből keletnek tart. Poggyászuk mindössze egy hegedű és Kurtág György Kafka-töredékeinek (op. 24) kottája. Isabel Robson és Susanne Vincenz filminstallációja a berlini Zsidó Múzeumban – mintha csak Kurtág kívánságára tenné, aki mindig szerette volna a darabot a steril koncertteremből kiemelni – egyszerre von hétköznapi és imaginárius teret a zenemű köré.
Nyit a Rijksmuseum
Nagy változásokat hoz az idei április a hollandok életében: nemcsak azért, mert április 30-án trónra lép az új király, Willem-Alexander, aki 1890 óta az első férfi uralkodó lesz Hollandiában, hanem mert tízévnyi felújítás és restaurálás után újra látogatható lesz a Rijksmuseum.
Rubens és Korea
Rubens egyik rejtélyes krétarajza köré szerveződik a J. Paul Getty Museum legújabb kiállítása. Az 1617-ben készült rajzon ábrázolt férfi a magas rangú koreai tisztviselők hagyományos, dúsan redőzött, áthajtós selyemöltözékét viseli. Az eredetileg lószőrből készített áttetsző csúcsos süveg a mai ember számára leginkább a császári udvar intrikáit több száz részben tárgyaló koreai tévésorozatokból lehet ismerős, ám Rubens kortársai még nem láthattak ilyet.