„A talált fotók magukba húznak”
Nyugodt művészet. Ilyet az tud létrehozni, aki körül mindig nyüzsögtek, akinek természetes állapot a folyamatos ötfelé figyelés, közben mégsem veszti el a saját szempontjait, aki megtanult viszonyulni a nevéhez, hiszen úgyis annyiféle képzet- és történetréteg rakódott rá, és aki biztos kézzel emeli ki azokat az apró elemeket, tárgyakat, jelenségeket, gesztusokat amik kis, de koncentráltan végrehajtott változtatásokkal univerzálissá tehetők. A művészséget sem izgulja túl.
Művésztelep a város szélén
A Corvina Kiadó Művészcsoportok sorozatának legújabb kötete olyan célpontot választott, amelyről a szerző elöljáróban rögtön megjegyzi, hogy a századfordulón létrejött művésztelepek között mindig is sereghajtónak számított. Nagybányához, Gödöllőhöz, de még Szolnokhoz képest is alig foglalkozott vele a szakirodalom, s ha mégis, akkor gyakran ellentmondásos, sőt pontatlan adatokkal szerepelt még a közelmúltban is.
Schwitters Nagy-Britanniában
A brit képzőművészetnek tetemes hátrányt kellett ledolgoznia a több évszázadnyi lord-, kutya- és lóportré után, hogy utolérje a moderneskedő kontinenst. Ez a kilencvenes években maradéktalanul sikerült, de az előzményeken van még mit csiszolni.
Egy színes mellékalak
„Csak annyi maradjon belőlem, amennyire belőlem neked szükséged van” – írta valaha Jászai Mari sok-sok évvel fiatalabb szeretőjének. De vajon mennyi maradt meg ebből a szeretőből? Hogy ő szerzett ragasztót Velencében Marlene Dietrich letört körméhez? Vagy hogy ő írta elő Einstein diétáját? Vagy annyi, hogy ő könyököl be a feleségét és gyerekeit ábrázoló Max Slevogt-képbe?
Korzózás a Metropolitanben
A legújabb divat (...) nélkülözhetetlen egy festményhez. Sőt, ez a legfontosabb.
„Egészélet szigetén”
Légfürdő, vegetáriánus étrend, reformruha, gyermekkultusz. Ilyen modern elvek szerint éltek a gödöllői művészek száz éve. Számukra az alkotás az életreform része volt. Utópiájuk pedig testet öltött Gödöllőn. Visszatekintésünk apropója a művésztelep egyik alapítója, Körösfői-Kriesch Aladár centenáriumi kiállítása a Gödöllői Városi Múzeumban.
Mesés férfiak kurblival
Talán hatéves lehettem, amikor föltettem édesanyámnak azt a kérdést, ami már egy ideje foglalkoztatott. Ha egyszer nem szabad meztelen nős újságokat nézegetni, és elzárják a tévét, amikor melltartós színésznők közlekednek a képernyőn, akkor hogyan lehetséges, hogy egy tök pucér nőci lóg a falon bekeretezve. Nem tudom, hogy az ilyen kérdésekre felkészülnek-e a szülők, mindenesetre az enyém nem jött zavarba, azt mondta, hogy az egy akt.
Eszik és étetik
A nyelv a természetes kiválasztódás során, a hominidák alkalmazkodó apparátusa révén alakult ki. Még egy olyan hangsúlyos megfogalmazás, mint „a nyelv az emberi lét alapja” sem eléggé hangsúlyos, ha egyszer a nyelv, mint rend, túlmutat a fajon is, aminek evolúciója során egyszer kialakult. A szimbólum megjelenése nemcsak egy olyan újdonság, ami egy bizonyos faj túlélési esélyeit erősítette, hanem a legradikálisabb ismert lépés a fajok fejlődése történetében.
A szívét is kitette – Nádas Péter és a magyar művészet Svájcban
Nádas Péter mint fa. Ez is lehetett volna a címe annak a tárlatnak, amely Svájc egyik kulturális csomópontjában, Zugban töltötte meg az ottani múzeum mindkét szintjét. Az író és fotográfus Nádas képi gyökereit kutató, a „szöveg, a kép és a gondolat közti átjárásként” elgondolt kiállítás a fordító Christina Viragh dialógus-műhelyéből nőtte ki magát a modern magyar festészet, szobrászat és fotográfia több száz alkotását Nádas-művek vonatkozásában felvonultató érzékelés-analízissé.
Közös piac
A nemzetközi műkereskedelem éves összefoglalóját első ízben készítette kínai kollégájával, az Art Market Monitor of Arttronnal (AMMA) az Artprice. Ezzel csupán feltette a pontot az i-re, hiszen jó pár éve az országokra lebontott éves forgalom tekintetében toronymagasan vezet Kína: a tavalyi év 41 százalékos részesedésével a nyugati aukciósházak fellegvárának számító Egyesült Államok és Nagy-Britannia csak együtt tudják tartani az iramot.
Poussin szörnyetege
Különleges csemege várja a Christie’s londoni árverésén idén nyáron a Poussin-rajongókat, adta hírül a Reuters. A hagyományosan történelmi vagy mitológiai történeteket feldolgozó francia klasszikus korai alkotása az Alpokon átkelő Hannibált és seregét ábrázolja.
Kafka a síneken
Két nő Berlinből keletnek tart. Poggyászuk mindössze egy hegedű és Kurtág György Kafka-töredékeinek (op. 24) kottája. Isabel Robson és Susanne Vincenz filminstallációja a berlini Zsidó Múzeumban – mintha csak Kurtág kívánságára tenné, aki mindig szerette volna a darabot a steril koncertteremből kiemelni – egyszerre von hétköznapi és imaginárius teret a zenemű köré.
Nyit a Rijksmuseum
Nagy változásokat hoz az idei április a hollandok életében: nemcsak azért, mert április 30-án trónra lép az új király, Willem-Alexander, aki 1890 óta az első férfi uralkodó lesz Hollandiában, hanem mert tízévnyi felújítás és restaurálás után újra látogatható lesz a Rijksmuseum.
Rubens és Korea
Rubens egyik rejtélyes krétarajza köré szerveződik a J. Paul Getty Museum legújabb kiállítása. Az 1617-ben készült rajzon ábrázolt férfi a magas rangú koreai tisztviselők hagyományos, dúsan redőzött, áthajtós selyemöltözékét viseli. Az eredetileg lószőrből készített áttetsző csúcsos süveg a mai ember számára leginkább a császári udvar intrikáit több száz részben tárgyaló koreai tévésorozatokból lehet ismerős, ám Rubens kortársai még nem láthattak ilyet.
Fényes vagy ékes?
Kismartonig kell utaznia annak, aki bepillantást szeretne nyerni az Esterházy család hölgytagjainak ékszerdobozába. A ritkaságszámba menő barokk ékszergyűjteményt nemrégiben restaurálták a fraknói vár ősgalériájának családi portréi és a Budapesti Levéltár gyűjteményében található ékszerekről készített tusrajzok alapján.