Palackba zárt Wagner

A Palazzo Fortuny ismét elvarázsolja különleges kiállításkölteményeivel látogatóit. Morandi-csendéletek, helyspecifikus installációk és Marco Tirelli geometrikus motívumai a neves divattervező velencei palotájában.

Claude Monet

Párizs őszi szenzációként Claude Monet-t kínálja tálcán. A Grand Palais-ban megrendezett megakiállítás kurátora szerint (aki mellesleg a 19. századra szakosodott Musée d’Orsay vezetője is) a franciák alig ismerik Monet-t. Az impresszionista mester napfényes munkáit az amerikaiak és a japánok adják kézről kézre, szülőhazájában harminc éve nem volt a mostanihoz fogható bemutatója.

Frida

Színorgia fogad a bécsi Kunstforumban, ahol a kiállítótermeket erőteljes vörös, kék, sárga és zöld színekre festették, hogy Frida Kahlo mexikói festőművész burjánzó alkotásai még nagyobb intenzitással érvényesüljenek a kontrasztok vagy épp a harmóniák miatt.

Dekadencia Prágában

Dekadencia, a kicsapongás víziói címmel nyílt kiállítássorozat Csehországban szeptember végén, több helyszínen. Az egy tematikára fölfűzött tárlatok közül a központi helyszín a prágai Rudolfinum, a többi helyszínen társkiállítások és egyéni tárlatok láthatók, olyanok, mint Gilbert & George a DOX-ban vagy Joel-Peter Witkin a Brnói Művészetek Házában. A sztárok természetesen jelen vannak a többi kiállítóhelyen is, sőt.

AVIVA Képzőművészeti Díj 2010

Az AVIVA Képzőművészeti Díj tavaly lépett a hazai kortárs művészeti porondra, de máris annak megkerülhetetlen résztvevőjévé vált. A Műcsarnok és a biztosítótársaság sikeres együttműködéséből egy trendteremtő kiállítás és egy komoly szakmai rangot képviselő új díj született. A tavalyi nyertes a konceptuális szobrász-színtér legismertebb párosa, a Kis Varsó volt.

Rodcsenko és az orosz fotó Budapesten

Törvényt nem tisztelő avantgárd kísérletek és elvtelen szovjet propaganda – a ’20-as, ’30-as évek változatos időszak volt az orosz fényképezés történetében. Ugyanis a fotográfia sem vonhatta ki magát az 1917-es forradalmat követő drámai társadalmi változások alól, a világot átformáló bolsevik jelszó a fiatal művészeti ágat is átalakította.

Artanzix / 41

Reflex

Lost and found: Az eltűnt varrólányok esete

Fordulatos festménysors Kelet-Közép-Európából, amiben szerepet vállal a szigorú műítész Aradi Nóra, a nemkülönben elé9edetlen Erdély Miklós és Csernus Tibor, egy véletlenül erre járó olasz biológus házaspár, az autóstoppos Szentjóby Tamás és a Hitlert hallgató varrónők, sőt feltűnik benne egy pillanatra Van Eyck és Frans Hals is. Történelmi igazságtétel egy római magángyűjteményből előkerült korai Lakner-festménynek, amiről születésekor a kultúrpolitikusok és az avantgárd művészek véleménye egyaránt lesújtó volt.

Festőélet Magyarországon 11.

Ahhoz a festőcsoporthoz tartozik több évfolyamtársával, pl. Fehér Lászlóval, Nyári Istvánnal, akik legnagyobb kedvvel a környező késő kádári társadalom tárgykultúrájának banalitását jelenítették meg vásznaikon. (Idesorolhatom talán Kocsis Imrét, Lengyel Andrást és Barabás Mártont is.) Regős azóta is következetesen alkalmazza ezt a végső soron pop-artos módszert.

Légvárak

Előző számunkban Földes András járta körül a Budavári Palota építészeti átalakításáról szóló pletykákat. Most két építészeti szaklap főszerkesztője osztja meg gondolatait olvasóinkkal. Szégyellt és vallott örökség a funkcióját vesztett hatalmi központban: meddig lehet küzdeni a múlt kísértő szellemével a repedező várfalak és a szocialista díszletek között?

Michelangelo was gay

A címbeli tömör és találó megállapítást a népszerű világutazó, Rick Stevens Róma útikönyvében találtam, és mondanom sem kell, eszemben sincs most az amerikai szerzők vagy olvasók földhözragadtságán élcelődni. Stevens sem akart ezzel mindent megmagyarázni, csak azt gondolta, jobb, ha képben vannak a Rómába látogató honfitársak, mint ha értetlenkedve nézik azt a sok meztelen pasast a templomban. Az Albertinában egy kicsit körülményesebben mondják el ugyanezt, de néha tényleg ugyanezt mondják. Részben technikai okokból, mint minden pepecselős kiállításon, itt is megtörténik: a vendégek a kiállítás elején még frissek, és belemennek a pepecselésbe, így aztán az első firenzei időszak rajzai csak nagy türelem árán tekinthetők meg. Ott vannak a Masaccio-másolatok, de az ember nem szívesen lökdösődik, miért pont ezért harcoljunk, van még annyi szoba előttünk, legfeljebb visszatérünk.

Szecesszió Klimten innen, Klimten túl

Bécs tökéletes szuvenír-nyersanyagot faragott Gustav Klimtből: háromcentis Szecesszió Háza csillámhóeséssel, csókolózó pár narancssárga esernyőn, 135 millió dolláros Adele-portré hűtőmágnesen. De hogyan álljunk a Klimt-brandhez, a romlott kurtizántekintetek, az erotikus nőalakok, a századvégi dekadencia és aranymustrák kisszerű birodalmához? Erről kérdeztük bécsi irodájában az osztrák főváros egyik legsikeresebb múzeuma, az Albertina kurátor asszonyát, Marian Bisanz-Prakkent, aki nemcsak a századfordulós művészet nagy szakértője, de a Szépművészeti Múzeum Nuda Veritas című kiállításának a rendezője is. Ki inspirálta Klimtet, min vesztek össze a szecessziós művészek, mi az a szentélyművészet és mit tartogat a 2012-es esztendő az art nouveau kitartó rajongóinak.

A hiúság vására

A világ egyik legrangosabb fotós vására, a Paris-Photo tekintetét éppen a mi régiónkra, Közép-Európára vetette. Így november közepén, az eddig is rendszeres kiállító Vintage-zsal együtt már három magyar galéria viszi ki áruját a nemzetközi fényképbörzére. Ezen ma már meg se lepődünk, pedig a fotóval való kereskedés nem mindig volt magától értetődő. Egy dörzsölt volt CIA-ügynöknek kellett utat törnie a fotógalériák előtt, előbb az Egyesült Államokban, majd Franciaországban. A 20. századi fotókereskedés története madártávlatból és békaperspektívából egyszerre.