Művészet közelről
Ismeretterjesztő tudományos munkákra szükség van, még ha a hazai kutatók le is nézik a műfajt. Pedig vannak ennek is kiválóságai, például az angolszász világban Robert Cumming, aki a Christie’s tanára és számtalan neves magazinnak ír olvasmányos, de szakmailag feddhetetlen műkritikákat. A Mérték kiadó fordításában most megjelent (a kilencvenes évek közepén írt) képes albuma a laikusokat vezeti be a művészettörténet birodalmába. Egészen pontosan a klasszikus festészet birodalmába.
Giotto
Milyen volt Giotto? Magas vagy alacsony, ingerlékeny, nagyvonalú, kedélyes vagy éppen kiállhatatlan? Nem sok személyes információ maradt fenn róla (bár Boccaccio utal rá, hogy nem volt éppen egy férfiszépség), annál több a bizonytalan vagy éppen biztosan hamis eredetű legenda. Például hogy a vidéket járó Cimabue mester egész véletlenül figyelt fel az ügyesen rajzolgató pásztorfiúra és rögvest magához vette. Nos, ez – ahogy Norbert Wolf, a Taschen-féle kismonográfia szerzője ellentmondást nem tűrően leszögezi – mese.
Föníciától a realizmusig
A nagy művészettörténeti sorozatok szükségszerűen kénytelenek olyan népek kultúrájával is foglalkozni, amelyek nem égtek bele a közös európai tudatalattiba. Például Föníciával, aminek lakói ugyan felfedezték a fonetikus írást és elárasztották telepesekkel (lásd: punok) az egész Földközi-tenger medencéjét, de nem hagytak kitörölhetetlen nyomot vizuális múltunkon.
Hype!
Mi az a hype? A görög hiperbola szóból származó angol kifejezés (jelentése: trükk, felfordulás, médiafelhajtás), ami tökéletesen leírja a műkereskedelem elmúlt éveinek rekordhalmozó virágkorát, az őrült pezsgést és a felfokozott izgalmi állapotot. A német Piroschka Dossi lebilincselően izgalmas elemzését adja ennek a különös jelenségnek – aminek úgy tűnik, napjaink gazdasági mélyrepülése rövid úton véget vetett.
Magánszféra és múzeum
A Budapest Art Fairen – természetesen – 2008-ban is volt Artmagazin Fórum. November 21-én a Műcsarnok mellé tapasztott fóliasátorban, a kortárs galériák közötti pódiumon Geskó Judit (a Szépművészeti Múzeum munkatársa, a múzeum kortárs anyagának kurátora), Bencsik Barnabás (a Ludwig Múzeum igazgatója), Petrányi Zsolt (a Műcsarnok igazgatója), Pados Gábor (az Írokéz Gyűjtemény és az acb Galéria egyik tulajdonosa) valamint Vass László (a veszprémi Vass László Gyűjtemény tulajdonosa) beszélgetett az állami intézmények és a magánszemélyek kapcsolatáról, az Artmagazin főszerkesztőjének, Topor Tündének a vezetésével.
Fazonigazítás Egerben
Az egri Dobó István Vármúzeum 2009. február 26. és április 19. között rendezi meg a „Fazonigazítás” című kiállítást új kiállítótermében, a Dobó-bástyájában. A kiállításra kerülő anyag története izgalmas. 2007 őszén a budapesti Nagyházi Galériába bevittek egy hagyatékot, melynek nagy része régebben vagy újabban készült hamis kép, műkedvelő festő kezétől származó másolat, vagy éppen csak gyenge próbálkozás volt. A galéria első gondolata az volt, hogy megsemmisíti az összes képet, s így csökkenti a műtárgypiacon fel-felbukkanó hamisítványok számát. Néhány papírképet el is égettek a Falk Art Fesztivál keretében. Ezt követően egy művészettörténész, Nagy T. Katalin elhatározta, más megoldást ajánl a megsemmisítésre, mégpedig az újjászületést.
A globális pénzpiaci válság hatása a nemzetközi műtárgypiacra
Összeomlás nem, csak korrekció várható, avagy a nemzetközi helyzet „fokozódik”, de a piaci szereplők bizakodók. Helyzetelemző rövid interjúk Claude Pieninggel, a Sotheby’s londoni 19. századi európai festményekkel foglalkozó osztályának igazgatójával, Karl Schweitzerrel, a UBS svájci központú, nemzetközi befektetési bank Art Banking részlegének vezetőjével és Vologya Tsarenkovval, a Londonban és Moszkvában élő műgyűjtővel az év végi pénzügyi válság műtárgypiaci hatásairól.
Nóra jelenti: Összefüggő kertek
Londontól kétórányi és elég szép autókázással lehet eljutni Goodwoodba, a Cass Sculpture Foundation szoborparkjához. Wilfred Cass, az alapító, Berlinben született, egyik nagybátyja Paul Cassirer, Európa legfontosabb impresszionista kereskedője volt, de találni a családfán kiadót, iparost és filozófust és egy agysebész nagypapát is. Fiával, Markkal harminc éve indított vállalkozásukat az Image Bank UK-t, amely az angol reklámipart látta el képekkel és filmekkel 2001-ben vette meg a Getty Images. Emellett többek közt vegetáló elektronikai cégeket vásárolt fel és pofozott ki, beszállt, majd eladott egy művészellátó bolthálózatot és segített elindítani a Special Olympics UK-t, ami mentálisan sérült emberek számára szervezett atlétikai programokat és sportolási lehetőségeket. ’92-ben aztán kiszállt a sokféle üzletből és tevékenységből, nyugdíjazta magát és feleségével Londonból Goodwoodba költöztek. Fiatal művészettörténészeket vettek fel, felállítottak egy tanácsadói hátteret és létrehozták a jótékonysági alapítványt, amely a kortárs brit szobrászattal foglalkozik.
Hatvany Ferenc – „Festői fantáziáját elsősorban az asszonyi test izgatja...”
Ötven évvel ezelőtt, 1958-ban a svájci Lausanne egyik klinikáján (Clinique Cecil) meghalt báró Hatvany Ferenc festőművész. A város mellett, a Grandvaux-temetőben helyezték örök nyugalomra. A művészettörténet azóta is adós életműve feldolgozásával és értékelésével. Halála tizedik évfordulóján, 1968-ban Dévényi Iván még megható cikkben emlékezett meg róla, ám 1978-ban, a huszadikon már csak egy rövid méltatást olvashattunk Ember Ervin tollából. Születésének centenáriumán – 1981-ben – csak egy rövid hír szólt az évfordulóról, egy 2006. október 29-i újság pedig már csak azt közli, hogy 1881-ben e napon született Hatvany Ferenc festő, műgyűjtő. Svájci források szerint már a sírja sem található meg.
Művészi aktábrázolás vagy közszeméremsértő meztelenkedés - Aktokról szemlesütve I. rész
Éppen száz éve annak, hogy Budapesten megrendezték az első aktkiállítást az Uránia műkereskedésben a francia „Salon de nu”-k példáját követve. Nagy szükség volt erre akkoriban, hiszen a századfordulón megjelent, a közszemérmet óvó intézkedéseket gyakran a műalkotásokon látható meztelenségre is kiterjesztették. Manapság a meztelenség a médiakultúrán szocializált közönséget nem lepi meg, így nehéz elképzelni, mit jelenthetett ugyanez száz évvel ezelőtt. Egészen a 19. századig aktábrázolásra csakis akkor kerülhetett sor, ha a meztelenség kellőképpen indokolt volt. Ilyenformán azért szép számmal készültek a mitológiai és vallásos köntösbe bújtatott munkák, melyeken aztán a művész szinte korlátok nélkül kifejezhette a női test szépségeit, a mecénás vagy a vásárló pedig fenntartások nélkül helyezhette el azokat szobája falán, és az erkölcsösség látszatába burkolózva szemlélhette nap mint nap a csupasz idomokat.
Yves Saint Laurent hagyatéka
Rég elmúlt már a kulturális forradalom ikonoklaszta hevülete, amikor tűzre került a Mennyei Birodalom számtalan becses kincse. Az egyre inkább kapitalistává váló Kína most már megbecsüli saját kulturális örökségét. Az ázsiai nagyhatalom – most először – beleszólt a nemzetközi árverezőházak ügyleteibe! A kínai kormány a Christie's február végi aukciójáról két bronzszobrot követel magának. A vitatott antik plasztikák Yves Saint Laurent fantasztikus gyűjteményéből valók.
Obamánia
A tengerentúli művészvilág messiásként várja az új demokrata elnököt, bár Barack Obama csak pár konkrét ígérgetett tett nekik a kampányában. A lelkes muzeológusok még ezek beváltását sem tudták kivárni: a washingtoni Nemzeti Arcképcsarnok még a beiktatási ceremónia előtt, januárban megszerezte Obama legendás kampányportréját. Nem sokkal később, február elején az AP hírügynökség pedig beperelte a plakát készítőjét, mert jogdíj nélkül használta fel munkatársuk fotóját. A street art a médiafigyelem középpontjába került.
11. Műgyűjtők éjszakája
Ismét itt a Falk Miksa utca negyedévenként jelentkező ünnepe! Hét új kiállítás harminchat művész alkotásaiból – a 11. alkalommal megrendezendő Műgyűjtők Éjszakája mint mindig, ezúttal is számos újdonságot kínál a képzőművészet kedvelőinek. A február 12-én a budapesti galériás negyedben, az V. kerületi Falk Miksa utcában és környékén délután 5 óra és éjfél között zajló rendezvényen a vizuális művészet minden válfajának képviseletében nyílik kiállítás ezen az estén: fotó, grafikai, szobor és festmény-tárlattal is várják az érdeklődőket – nem is akármilyenekkel. A képzőművészeti fesztivál még színesebbé tételéről az előadások, koncert és tárlatvezetések gondoskodnak.
Műtárgypiac csata után
A gazdasági krízis kezd megszokottá válni, a műkereskedelem nem ért véget, még ha meg is változtak az erőviszonyok. Mindkét nagy nemzetközi aukciósház megvált pár munkatársától, de vezetőik tagadják a cégek eladásáról keringő híreket. A régi műkereskedelmi bölcsesség szerint ilyenkor nem a bizonytalan (bár emelkedő árú) kortársakba kell fektetni, hanem a százszor kipróbált klasszikus értékekbe. A Christie's és a Sotheby's legutóbbi nagy árverésein pontosan ez történt!
Divat és kortárs művészet
Mikor a kortárs művészet divatos és drága, könnyen flörtöl a luxusiparral. Így volt ez a hatvanas években, mikor a pop art meghódította a divattervezés világát, és így volt ez az elmúlt egy-két esztendőben is. A méregdrága divatcégek sorra kötötték a szerződéseket a csillagként ragyogó kortárs művészekkel. Damien Hirst a Levisnek tervezett gyémánttal kirakott farmereket, a japán Takashi Murakami pedig a Louis Vuitton táskáknak kölcsönzött manga-külsőt. De mi történik a gazdasági válság után? A korábbi ügyfelek kezdenek elhidegülni egymástól.