A fotográfiát készítette: Shunk–Kender
A háború utáni művészeti élet egyik legátfogóbb fotográfiai archívumát részben egy magyar fotográfusnak, Kender Jánosnak köszönhetjük. Kender a német származású Harry Shunkkal dolgozott együtt, kettejük hagyatéka pedig néhány éve a világ legnagyobb gyűjteményeit gazdagítja.
Belakott kirakatok Debrecenben
A vírus miatt átrendeződött világban meg kellett tanulnunk új, eddig ismeretlen szabályok szerint élni. A túlélés a tét, a néhány négyzetméteren zajló napi rutinunk ehhez alkalmazkodik. És mivel társas lények vagyunk, ezért nemcsak a maszk, a kesztyű és a rögeszmés tisztaság kezdi ki mentális állapotunkat, hanem a proxemikai szabályok szigorodása, társas kapcsolataink, szociális mozgásterünk fizikai beszűkülése is. Már számos publikáció született a tartós izoláció hosszú távú, negatív hatásairól, ahogyan arról is, hogy milyen alternatív megoldások segíthetnek bennünket e disztópikus helyzet kezeléséhez. A kényszerű szociális korlátozások a képzőművészeti színteret, múzeumokat, galériákat sem kímélik. A közösségi kulturális intézmények ezért a művészetet mint médiumot online csatornákon juttatják el a befogadókhoz – ami kényszerű távolságtartást jelent mű(vész) és befogadó között.
Művészkönyv és nyomtatás –a végtelen lehetőségekről
Összefoglalóan a kiadvány (printed matter) fogalmával jelöljük azokat a sokszorosított, nyomtatott anyagokat, amelyek ölthetnek könyvformátumot – mint a fotókönyvek, a művészkönyvek és az illusztratív kötetek –, de lehetnek kisebb terjedelmű magazinok vagy (fan)zinek is. Ezek a kiadványok származhatnak kiadóktól, önálló művészektől vagy független kollektíváktól, mindenesetre összességük intellektuális, esztétikai és dizájntörténeti nyomot hagy a világ könyvespolcain.
ÚJ TEREK A KULTÚRÁBAN
Az alkotások tradicionális formáinak elhagyása, kiterjesztése vagy felülírása az elmúlt száz évben már jól ismert tendenciák, ennek ellenére ezeket az avantgárd törekvéseket mindig gyanúba keverik a látszólag konzervatív vizsgálódások. A videójátéknak egyébként is kifejezetten terhelt megítélése van a közgondolkodásban, ennek ellenére az egyre elérhetőbb videójáték-motorok megjelenésével és felhasználóbaráttá válásával sok művész és kollektíva fordul a médium új felhasználási módjai felé. Ahogyan a protoreneszánsz festészetben megkezdődött a perspektivikus látás diadalmenete, úgy nyílnak ki napjainkban a médiaművészet és a digitális művészet számára az interaktív, virtuális terek belső multihorizontjai is.
„Holy Fuck” – 69 millió dollárért kelt el egy teljességgel digitális, NFT-műtárgy
Március 11-én meghökkentő eredménnyel zárult Beeple aka Mike Winkelmann The First 5000 Days (Az első 5000 nap) című alkotásának aukciója a Christie’s-nél.
„Nem tudom, mikor váltam faunná”
Horváth Gideon egyéni kiállítása, a Faun realness február 5-ig látogatható az ISBN könyv+galériában. A tárlat a görög mitológiából ismerős faun alakjának kortárs megjelenítésére tesz kísérletet – személyes élményekből építkezve. A kiállítás apropóján Horváth Gideon az ISBN szervezésében Zoomon mesélt a műegyüttesről – mi pedig annyira kedveltük ezt az artist talkot, hogy megkértük, írásban is ossza meg velünk.
Bevezetés az internetesztétikába
Az internetesztétika és a netművészet, értelemszerűen, nem tekint vissza olyan tekintélyes múltra, mint például a már számos esztéta által körbejárt festészet, ennek ellenére – szűk 30 éves korát meghazudtoló módon – hasonlóan, ha nem ugyanannyira színes és szerteágazó műfaj. E cikkben, mielőtt még a téma iránti rajongásom túlságosan messzire vinne, igyekszem kizárólag az internet-, valamint a posztinternet-művészet sajátosságaira és a web esztétikai fogalmaira (trash, glitch, vaporwave, slime punk stb.) fókuszálni. Utóbbiak bár nem kizárólag a netművészet elemei, mégis meghatározzák azt, és állandó ihletet adnak a fiatal alkotók számára.
Georg Ladányi: New Paintings – záróbeszéd
Vigyázat! Önmagát azonnal hiteltelenítő vélemény következik. Aki tovább követi, annak vállalnia kell, hogy szövegemet egy pillanatra sem veszi komolyan, azzal nem próbál egyetérteni, nem osztja meg e figyelmeztetés nélkül, és tartalmát semmilyen módon sem használja fel mások befolyásolására.
Ellentmondások a Çamlica hegyén
Az Hagia Sophia mecsetté alakítását jóval kisebb nemzetközi visszhang kísérte, mint mikor Isztambulban bő egy évvel korábban átadták Törökország valaha épült legnagyobb mecsetét. A Çamlıca-hegy tetejére épített, 63 000 hívőt befogadó épületet sokan Európa legnagyobb mecsetének tartják – annak ellenére, hogy az ázsiai kontinensen fekszik. A megaprojektet azzal harangozták be, hogy ott „pozitív diszkriminációban” részesítik az odalátogató nőket. Lássuk, mi valósult meg ebből.
Vizuális hálózatkutatás a múlt századból, modern szellemben
Ókori csillagászati diagramok, Botticelli Vénusza, képek a világegyetemről és a zeppelinről. Mi közöttük az összefüggés? Miért lehet érdekes egy kortárs intézmény számára egy közel száz évvel ezelőtt készült projekt bemutatása? A válaszokat Aby Warburg rejtélyes Mnémoszüné-atlasza adhatja meg.
Andy Warhol bemutatja: Evelyn McHale: Fallen for FREEDOM – my beautiful jump into the sky
Állandó véleménycikk-szerzőnk, Jósvai Péter a művészetben bevett gyakorlatnak számító kisajátításról ír, két olyan példát vizsgálva, ahol ezzel nem volt minden rendben. Legalábbis mai szemmel nézve. Most, amikor minden művészeti ágban átalakulóban vannak az eddig bebetonozottnak hitt hatalmi viszonyok, visszamenőleg is kritika tárgyává lehetnek akár a legnagyobb idolok is.
Karizmatikus ruhaköltemények a színpadon
A japán divattervező legendás ruhái nemcsak a 70-es, 80-es évek színpompás-bohém légkörében tűntek ki a tömegből, hanem napjaink popsztárjai is előszeretettel viselik egyszerre merész, mégis harmonikus kompozícióit. Kansai Yamamoto idén nyáron, július 21-én hunyt el leukémiában, ennek apropóján összeszedtük, miben volt korszakalkotó munkássága.
Brutalista templomépületben immerzív szoborinstalláció
Templomépület betonból, benne teniszpálya és három fehér színű, életnagyságú szobor – ez a Rövid történet. A tér már önmagában is érdekes élmény, az installáció pedig többféle művészeti ág: a szobrászat, az építészet és a színház határterületén jár. Berlin legbefolyásosabb kortárs galériája, a König Galerie kiállítása olyan komplex élményt nyújt a látogatók számára, melyben az installáció a kiállítótérrel összhangban mutat be mindenki számára sajátosan értelmezhető jelenetet a felnőtté válásról, individualizmusról és azokról a keretekről, amelyek közé szorítva kell élnünk. Elmgreen & Dragset: Short Storyja.
Makovecz és a Városmajori Szabadtéri Színpad
A Városmajori Szabadtéri Színház felújítása már jó ideje várat magára, leharcolt állapotában nem éppen a legvonzóbb téma, ám annál több érdekességet rejt, ezért áttekintjük az épület múltját. És hogy mi köze Makovecz Imrének az egykori szabadtéri mozi vetítőgépházához? Cikkünkből kiderül.