Képi többnyelvűség
Azok az idők, amikor a hat órási hírek meghallgatásán kívül csupán saját és közeli ismerőseink életével álltunk kapcsolatban, már elmúltak. Ma bárhova pillantunk, friss hírekkel és képekkel találkozunk – a talán meg sem élt múlt iránti nosztalgiánk pedig egyre csak nő.
„Nem tudom, mikor váltam faunná”
Horváth Gideon egyéni kiállítása, a Faun realness február 5-ig látogatható az ISBN könyv+galériában. A tárlat a görög mitológiából ismerős faun alakjának kortárs megjelenítésére tesz kísérletet – személyes élményekből építkezve. A kiállítás apropóján Horváth Gideon az ISBN szervezésében Zoomon mesélt a műegyüttesről – mi pedig annyira kedveltük ezt az artist talkot, hogy megkértük, írásban is ossza meg velünk.
Bevezetés az internetesztétikába
Az internetesztétika és a netművészet, értelemszerűen, nem tekint vissza olyan tekintélyes múltra, mint például a már számos esztéta által körbejárt festészet, ennek ellenére – szűk 30 éves korát meghazudtoló módon – hasonlóan, ha nem ugyanannyira színes és szerteágazó műfaj. E cikkben, mielőtt még a téma iránti rajongásom túlságosan messzire vinne, igyekszem kizárólag az internet-, valamint a posztinternet-művészet sajátosságaira és a web esztétikai fogalmaira (trash, glitch, vaporwave, slime punk stb.) fókuszálni. Utóbbiak bár nem kizárólag a netművészet elemei, mégis meghatározzák azt, és állandó ihletet adnak a fiatal alkotók számára.
Georg Ladányi: New Paintings – záróbeszéd
Vigyázat! Önmagát azonnal hiteltelenítő vélemény következik. Aki tovább követi, annak vállalnia kell, hogy szövegemet egy pillanatra sem veszi komolyan, azzal nem próbál egyetérteni, nem osztja meg e figyelmeztetés nélkül, és tartalmát semmilyen módon sem használja fel mások befolyásolására.
Lehetőséget biztosítani a párbeszédre és párbeszédet kezdeni nem ugyanaz
Bede Zsuzsanna és Standovár Júlia közösen megvalósított, A kék melleken túl című könyvéről nagy valószínűséggel legtöbben úgy hallottunk, hogy: íme egy anya-lánya páros, akik a szexualitással foglalkoznak. Ami az alaphelyzet ismeretében – az édesanya, Bede Zsuzsanna több mint 35 éve szexuálpszichológusként praktizál – egyáltalán nem meglepő.
Hosszú rakott szoknyák, bő blúzok
2020-ban ünnepelte tízéves születésnapját a Romani Design. Ennek apropóján születtek meg azok a fotósorozatok, melyekből egy válogatás jelenleg a FERiben, korábban pedig a Loffice Salétrom utcai bázisán volt látható. A fotók és a hozzá kapcsolódó történetek által nemcsak a divat kerül előtérbe, hanem olyan fontos, napjainkat is érintő témák, mint a roma kultúra népszerűsítése és társadalmi integrációja, vagy éppen a hagyományőrzés a 21. században.
Ellentmondások a Çamlica hegyén
Az Hagia Sophia mecsetté alakítását jóval kisebb nemzetközi visszhang kísérte, mint mikor Isztambulban bő egy évvel korábban átadták Törökország valaha épült legnagyobb mecsetét. A Çamlıca-hegy tetejére épített, 63 000 hívőt befogadó épületet sokan Európa legnagyobb mecsetének tartják – annak ellenére, hogy az ázsiai kontinensen fekszik. A megaprojektet azzal harangozták be, hogy ott „pozitív diszkriminációban” részesítik az odalátogató nőket. Lássuk, mi valósult meg ebből.
Vizuális hálózatkutatás a múlt századból, modern szellemben
Ókori csillagászati diagramok, Botticelli Vénusza, képek a világegyetemről és a zeppelinről. Mi közöttük az összefüggés? Miért lehet érdekes egy kortárs intézmény számára egy közel száz évvel ezelőtt készült projekt bemutatása? A válaszokat Aby Warburg rejtélyes Mnémoszüné-atlasza adhatja meg.
Gold und Liebe
Most, a vírushelyzet újbóli fellángolása idején fontos, hogy többet foglalkozzunk közvetlen környezetünkkel, a távoliak helyett a közelebbi történésekre fókuszálva. A pandémia a művészeti közegre is igen súlyos csapást mért, ezért nem árt, ha kicsit nagyobb figyelmet szentelünk régiónk friss és alternatív közösségeinek, kezdeményezéseinek, amelyek kiutat mutathatnak az adott helyzetből, illetve válaszokat adhatnak a valamennyiünket érintő kérdésekre. (A szerk.)
Andy Warhol bemutatja: Evelyn McHale: Fallen for FREEDOM – my beautiful jump into the sky
Állandó véleménycikk-szerzőnk, Jósvai Péter a művészetben bevett gyakorlatnak számító kisajátításról ír, két olyan példát vizsgálva, ahol ezzel nem volt minden rendben. Legalábbis mai szemmel nézve. Most, amikor minden művészeti ágban átalakulóban vannak az eddig bebetonozottnak hitt hatalmi viszonyok, visszamenőleg is kritika tárgyává lehetnek akár a legnagyobb idolok is.
Karizmatikus ruhaköltemények a színpadon
A japán divattervező legendás ruhái nemcsak a 70-es, 80-es évek színpompás-bohém légkörében tűntek ki a tömegből, hanem napjaink popsztárjai is előszeretettel viselik egyszerre merész, mégis harmonikus kompozícióit. Kansai Yamamoto idén nyáron, július 21-én hunyt el leukémiában, ennek apropóján összeszedtük, miben volt korszakalkotó munkássága.
Brutalista templomépületben immerzív szoborinstalláció
Templomépület betonból, benne teniszpálya és három fehér színű, életnagyságú szobor – ez a Rövid történet. A tér már önmagában is érdekes élmény, az installáció pedig többféle művészeti ág: a szobrászat, az építészet és a színház határterületén jár. Berlin legbefolyásosabb kortárs galériája, a König Galerie kiállítása olyan komplex élményt nyújt a látogatók számára, melyben az installáció a kiállítótérrel összhangban mutat be mindenki számára sajátosan értelmezhető jelenetet a felnőtté válásról, individualizmusról és azokról a keretekről, amelyek közé szorítva kell élnünk. Elmgreen & Dragset: Short Storyja.
Makovecz és a Városmajori Szabadtéri Színpad
A Városmajori Szabadtéri Színház felújítása már jó ideje várat magára, leharcolt állapotában nem éppen a legvonzóbb téma, ám annál több érdekességet rejt, ezért áttekintjük az épület múltját. És hogy mi köze Makovecz Imrének az egykori szabadtéri mozi vetítőgépházához? Cikkünkből kiderül.