Artmagazin 125
Karácsonyi számunk (ami egyébként a 125. Artmagazin) címlapján egy 18. századi angol művész, Mary Delany magyalt ábrázoló akvarellje. A róla szóló cikkből kiderül, honnan jön a „kékharisnya” kifejezés, és milyen közegben bontakozhatott ki egy speciális, botanikai nőművészet.
Megvártuk a karácsonyt, hogy hírt adjunk a kisszebeni oltár több évtizedes felújításának eredményéről, hiszen annak középpontjában Madonna a kisdeddel szobor látható: ha jól megnézzük, a Kisjézus késő gótikus anyukája hajába kapaszkodik. (A restaurálás kapcsán szó esik egy nemrég megjelent könyvről is, ami azokat az épületeket listázza, amelyek jó esetben műemlékké válhatnak a magyar brutalizmus fontos példáiként.)
A moszkvai Darwin Múzeumról szóló cikkünkben is van kisded, de őt anyukája, a múzeum kutatója kis csimpánzbébikkel összehasonlítva tanulmányozta, amiről érdekes fotóanyag maradt fenn, akárcsak a több ezer kitömött állatot őrző múzeumi terekről.
A járvány miatt megnövekedett az otthon töltött órák száma – ennek kapcsán nézzük végig Rippl-Rónai József otthonképeit, a festő családtagjait is bemutatva. Ő Párizsból költözött haza, hogy saját, szerető közegében éljen és dolgozzon, e számunk fő interjúalanya, Kuchta Klára pedig inkább elhagyta Magyarországot és Svájcban telepedett le, hogy szabadon alkothasson. Textilművészként a különböző fonalak mellett a természetes szálak is érdekelték, sokáig foglalkozott hajjal, hajszálakkal, hogy később a testetlen vonalig, a fényig jusson el.
A fény játssza a főszerepet abban, Z. Gács György kozmikus karácsonyfájában is, ami makettként a kortárs építészet üdvözlésére született, megvalósult műként pedig 7 méteres mozgó, világító szoborként hirdette a valamikori szocialista nagyvállalatot, az autókat forgalmazó és javító AFIT-ot a Váci úton.
Írunk még az Artmagazin idei legszebb stand díjasáról, a Főfoto nevű új közösségi és kiállítóhelyről, illetve az általuk az idei Art Marketen kiállított Varga Mattiról, de végignézzük a Telekom gyűjteményből a Ludwig Múzeumban rendezett kiállítást is. Megemlékezünk a nemrég elhunyt Konok Tamásról, akinek műveiből kiállítás látható a Molnár Ani Galériában, és ajánljuk olvasásra Szüts Miklós A Földön élni ünnepély című könyvét, akárcsak Margaret Atwood fiktív kanadai kortárs festőnőt főszereplőnek választó regényét. Mert otthon maradni és olvasni biztonságos. Olvassátok az Artmagazint, boldog karácsonyt! Ja, és a szerkesztőség tagjai integetnek nektek az első oldalon, egy Zoom-értekezlet képernyőfotójáról!
Topor Tünde
TARTALOM:
4
ARTANZIX
8
Műemlékvédelem
Topor Tünde
ARS UNA Avagy mi köze a Kisszebeni oltárnak a magyar brutalizmushoz?
14
Dioráma Virág Judit
RIPPL-RÓNAI OTTHONKÉPEI
Dioráma a festmények és visszaemlékezések alapján
24
Interjú
Lukács Viola
FOGTAM EGY KALAPÁCSOT, ÉS ÖSSZETÖRTEM A TÜKÖRKÉPEMET
Interjú Kuchta Klárával
34
Egy mű Endre Patxi
KOZMIKUS KARÁCSONYFA
Z. Gács György: A kortárs építészet üdvözlése, 1968
38
Interjú
Martos Gábor
MEGSZŰNIK AZ ANYAG, ÉS LÉTREJÖN VALAMI SZELLEMI
Egy régi beszélgetés Konok Tamással
44
Kiállítás Lépold Zsanett
EGYENSÚLYBAN
A Deutsche Telekom gyűjteményéről
48
Múzeum Mélyi József
STEINERTŐL MICSURINIG ÉS VISSZA
A Darwin Múzeum Moszkvában
54
Interjú
Szilágyi Róza Tekla
DÍJ A LEGSZEBBNEK EGY KIFEJEZETTEN NEM SZÉP ÉVBEN
Eladható, friss, tehetséges
58
Nő/kert
Szikra Renáta
FLORA DELANICA
Mary, Mary, kicsi Mary, mi nyílik a kertedben?
66
Tanulmány
Darabos Edit
PÖTTYÖS, KOCKÁS, NAPKERESZTES, VIRÁGMINTÁS, AVAGY A MODERN ÉLETÉRZÉS
A bécsi Secession-kiállítás katalógusának utóélete
74
Gutenberg-galaxis
Lépold Zsanett
KORTÁRSUNK, ELAINE
Margaret Atwood: Macskaszem
76
Gutenberg-galaxis
Fáy Miklós FODRÁSZ ÉS TRAFIKOS
Szüts Miklós: A Földön élni ünnepély
78
Fáy Miklós
ARTANZIX
Fodrász és trafikos
Ne dumáljon! Fessen! Persze az ember szeretné a saját, egyébként nem túl gondosan kidolgozott művészet- vagy művészelméleteit igazolva látni. És van egy olyan elméletem, hogy aki igazán jó egy művészeti ágban, az azért is jó, mert képtelen máshogy kifejezni magát. Vagy azért, mert már eleve akadályozva van, mondjuk idegen nyelvi közegben él, mint Liszt Ferenc, aki egyre jobban tudott németül és egyre kevésbé franciául, és magyarul semennyit, valószínűleg olaszul se sokat, szóval még megmondani se nagyon tudta volna, hogy mi is az anyanyelve. De nem is kellett, mert zongorázni tudott. Ami azt illeti, ennek fényében annak is lehet örülni, hogy Michelangelo szonettjei nem irodalmi remekművek. Szeretett volna szavakkal is valami különlegeset mondani, de nem ment neki. Viszont festett meg faragott.
Kortársunk, Elaine
„Mrs. Smeath engem figyel. A kanapén fekszik turbánszerű vasárnapi kalapjában, a kötött plédbe burkolózva. Ennek a Torontodeliszk: tisztelgés Ingres előtt címet adtam, a póz és a legyezőszerű fikusz miatt a háttérben.”
Flora Delanica
A British Museum grafikai gyűjteményében található egy különös herbárium: ragyogó színű virágok sorakoznak éjfekete háttér előtt. Még egészen közelről is nehéz megállapítani, hogy mi az, amit látunk. Eleven növények? Botanikai ábrázolások? Virágportrék?
Steinertől Micsurinig és vissza
Az orosz ezüstkor és a kora szovjet évek valódi történéseiről sokáig nem lehetett tudásunk, de ahogy lassan kezdenek összeállni a dolgok, egyre több meglepő összefüggésre derül fény.
Egyensúlyban
Németország egyik legnagyobb telekommunikációs cége, a Deutsche Telekom tíz éve építi kortárs művészeti gyűjteményét, amelyet idén Budapesten, a Ludwig Múzeumban láthattak az érdeklődők. A kollekció nem mindennapi szelektálásról tanúskodik, bemutatja a Kelet- és Közép-Európát érintő legfontosabb kérdéseket.
Megszűnik az anyag, és létrejön valami szellemi
Az interjú készítőjének megadatott, hogy többször is diskurálhatott, közönség előtt (is), Konok Tamással. Az egyik ilyen alkalom 2007. december 7-ének estéjén volt, amikor is egy budapesti könyváruház pódiumán, két fotelben ülve folyt a szó, miközben a háttérben régebbi és újabb Konok-képek váltották egymást. E beszélgetés szerkesztett változatának közreadásával búcsúzunk a novemberben, élete kilencvenedik évében elhunyt festőművésztől.
Szerkesztői beköszöntő
Karácsonyi számunk (ami egyébként a 125. Artmagazin) címlapján egy 18. századi angol művész, Mary Delany magyalt ábrázoló akvarellje. A róla szóló cikkből kiderül, honnan jön a „kékharisnya” kifejezés, és milyen közegben bontakozhatott ki egy speciális, botanikai nőművészet.
Kozmikus karácsonyfa
Furcsa látni egy négydimenziós műalkotást (?) így, kétdimenziós reprodukciós fényképként. Való igaz, voltaképpen még a nyitott konceptuális művek is rendelkezhetnek legalább ennyi dimenzióval, illetve nem alaptalan a kötekedés egy négydimenziós világ bármelyik eleme kapcsán, akár ha egy 15. századi fametszetről legyen is szó. Azonban a sík képnél, a körbejárható szobornál mégsem lesz annyira szembeötlő négydimenziós mivoltuk, mint ahogyan ez a luminokinetikus művek esetében immanens provokációjuk: a teret az idővel egybefonódottként kívánják számunkra föltárni – mint a tánc.
Rippl-Rónai otthonképei
A Nabis csoport, amelynek tagjaként a magyar Rippl-Rónai is sikereket aratott Párizsban, szinte kivonult az előző festőgeneráció által épp felfedezett nagyvárosi, nyilvános terekből. Ők előszeretettel időztek saját lakásaikban, kertjeikben, ezeket választva képeik témájául is. Úgy tűnik, Rippl-Rónainak haza kellett térnie ahhoz, hogy ugyanezt az intimitást minden hiányérzettől mentesen átélhesse. Képeit nézegetve olyan jól lehet rekonstruálni szűkebb környezetét, hogy már mi is otthonosan mozoghatunk benne.
Ars una
Nemrégiben mutatták be a Nemzeti Galériában az egyik leghányattatottabb sorsú magyar műemléket ragyogóan felújítva, illetve pár hete jelent meg egy kis könyvecske, amely leír tizenegy budapesti brutalista épületet.
Díj a legszebbnek egy kifejezetten nem szép évben
2020-ban a Főfoto nyerte a legszebbnek járó Artmagazin-díjat a fiatal fotós, Varga Matti munkáit bemutató, egyéni kabinetkiállításra emlékeztető standjával. A díj apropóján a 2019 decemberében nyílt kiállítótér-labor-kávézó alapítóival, Krasznai Jánossal és Zsigmond Gáborral, valamint Varga Mattival zoomoltunk.