Láthatatlan játszma a Budai Vár felújításáért
Nemcsak a rendszerváltás, hanem a második világháború utáni Magyarország legnagyobb volumenű beruházása indulhat el a közeljövőben: a teljes budai Várhegy városrendezése.
LAST MINUTE utak...
Már csak néhányszor láthatók Kovalik Balázs a műfaj hazai arcfelvarrását elvégző rendezései, ahol Händel operájában, a Xerxesben hosszú fekete hajú emós a hősszerelmes, a szereplők biciklin, autón, csatahajón és repülőn érkeznek a színre, vagy ahol Arrigo Boito Mefistofeléjének utópisztikus világát egy óriási DNS-spirál jeleníti meg. Barokk hip-hop, századfordulós falanszter, fantasztikus jelmezek a humort és modernitást ritkán látott deszkákon.
Festőélet Magyarországon 10.
Nem emlékszem rá az Eötvös Gimnáziumból, mert három évvel alattam járt. Most tudom meg, hogy „mellé” is járt: Varga Nándor Lajos szabadiskolájába. Festményein vásári, középkori-monarchiabeli figurák, intrikák, borzalmak közepette folyton feltűnik az időtlen Lovag, aki ő maga.
I am Barnie
Hi Karl, I am Barnie, a photographer from Budapest… Ezzel a mondattal, és valljuk be, csekély, de felesleges szerénységgel indult neki Tóth Barnabás a párizsi divatvilágnak. E-mailes jelentkezésére Lagerfeld úr ugyan mind ez idáig még nem adott választ, de ami késik, az nem múlik… Hosszú, éveken át tartó felkészülés, különórák, stressz és vérizzadás – ez épp mind az, amit Barnie kihagyott a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemre való felkészülés időszakában.
21. századi szobrot Pécsnek
A Dél-dunántúli Építész Kamara által a pécsi Breuer Marcell-emlékmű megtervezésére kiírt meghívásos pályázat abból az alaptézisből indult ki, hogy a klasszikus emlékműszobrászat a nyugati világban a múlt század közepén elvesztette korábbi relevanciáját, a 20. század végén pedig az ellenemlékművek formájában tért vissza a közgondolkodásba. Magyarországon viszont, miközben a köztéri művek elsöprő többsége ma is a 19. századi szobrászat örököse, az elmúlt évtizedekben az emlékmű fogalmának újragondolására nem került sor, a kortárs képzőművészek közül pedig kevesen jutottak köztéri megbízáshoz.
Reflex: Capa „leleplezése”
Az előző számban „leleplező cikk” látott napvilágot Robert Capa A milicista halála c. képével kapcsolatban (miszerint a kép „hamis”, megrendezett). E cikkben jó pár motívum zavaró a művészet és a fotográfia szerelmesei számára, de nem az, hogy a kép esetleg megrendezett...
Artmagazin a Budapest Art Fair-en
Kilenc ezer látogató, reményekkel teli hazai és külföldi galeristák, kincsek után kutató műgyűjtők, lelkes szervezők lehettek részesei a 2010-es Budapest Art Fair-nek. Az idei rendezvényt a számos új, kiegészítő program mellett, mint a The Age of Optimism – Rodchenko és kortársai kísérőkiállítás, a Heroes Corner, a Wamp + BAF = Special Edition, a premier filmvetítések és a szubjektív tárlatvezetések, az Artmagazin is igazi különlegességekkel várta az érdeklődőket.
Belfasti falképek
Belfast utcáin járva szembetűnő a város kétarcúsága. Az egyik oldalon látható a viktoriánus korban kiépült városközpont, több turistalátványosság, mint például a Belfast Eye vagy a H&W gigantikus hajógyára, ahol többek közt a Titanic is épült, vagy a Queens Egyetem grandiózus campusa. Ez a modern Belfast, a 21. század turistái számára. Viszont van egy másik Belfast is, ahol még mindig érezhető a feszültség, itt a munkásnegyedek házait magas falak választják el egymástól és az épületek oldalain csöndben pusztulnak a nagy, színes freskók. Ez a másik Belfast a 20. század egyik legérdekesebb művészeti tradíciójának, az északír urbánus népművészetnek az otthona. Terrorista street art, protestáns királyokkal, éhségsztrájkolókkal és az Orániai Renddel.
Restitúció és aukciós rekord
Hiába régóta köztudott tény, azért újra meg újra elképedhetünk azon, micsoda kincsek voltak egykor Magyarországon a híres, nagy gyűjteményekben. Aztán újra elképedhetünk a művek és valahavolt tulajdonosaik sorsán. Egy Andrássy úti palota falán lógott az a festmény is, amit a budapesti Herzoggyűjteményből szereztek meg a Führer Museum megálmodói 1941-ben, s ami kalandos úton a kasseli Állami Múzeum érintésével végül visszakerült jogos tulajdonosaihoz, a munkaszolgálat alatt eltűnt Herzog András örököseihez. Georg Pencz 1545-ben Hans Baldingerről festett, a korabeli itáliai festészet, különösképp Bronzino hatását mutató portréja tőlük került idén júliusban a Christie’snél kalapács alá, ami végül 5 millió fontnál koppant. Az 1545-ös portré így a festő eddig eladott legdrágább képévé vált.
A jövő alulnézete – Duna-parti szobrok 3.
Nehru part, Boráros tér borárus szoborral, zikkurat, márványfüggöny, bronzkörhinta lánccal: csak kapkodja a fejét az ingerszegény környezetből idetévedt marslakó, ha a pesti oldal sorozatunk szempontjából utolsó szakaszára téved. A következő számban pedig jön Buda.
Míg a halál el nem választ
Míg Robert Capa a 20. század világhírű krónikásává, egyik legismertebb és legjelentősebb fotográfusává vált, addig a legendás fényképészpáros másik fele, a társ, a partner, a barátnő, Capa híresen nagy szerelme, akivel szó szerint vállvetve végigexponálták az első médiaháborút Spanyolországban, Gerda Taro feledésbe merült...
Artmagazin 2010/5.
Címlapon Los Angeles legfrissebb fotós üdvöskéjének vörös hajú hősnője, a nagy párizsi fotóvásár egyik ínyencsége. Belül választ kapunk arra a kérdésre, hogy miként került a fotográfia – a magazinok oldalai után – a műkereskedők karmai közé: miért alakította meg Harry Lunn galériáját és hogyan született meg a Paris-Photo legendás börzéje. Egy kis Bécs: mikor érkezik a következő Klimt-divathullám és mit árulnak el a grafikák Michelangelo viharos szerelmi életéről? Építészet-szakértők beszélnek a Vár radikális kisöpréséről, a menedzser pedig a hajdani Piktúra Galériáról. Morandi, Monet, Frida, Lajta Béla és Regős István. Sort kerítünk egy budai szoborszemlére, megtaláljuk Lakner László elveszett fiatalkori remekművét és bemutatjuk Lotz Károly dekoratőrének fantasztikus magánképtárát.
Óh! Rendben!
Nagy hét volt az előző a kortárs műkereskedelem számára. Nem véletlen írta az Art Price a FIAC-ra időzített elemzésében , hogy a nagy globális árverezőházak sikereit a gazdasági világ számos szereplője irigykedve nézik.
„Most is azt mondom: a vidéki nagyvárosokat nem lett volna szabad feladni.”
A rendszerváltás után közvetlenül korábbi megyei művészeti referensként került a műkereskedelembe, ahol – két év képcsarnoki „tanulás” után – majdnem tíz évig vezette a Bizományi Áruház akkor megnyílt Kortárs Galériáját. Annak megszűnése után a cég Aukciós Irodájának élére került, ám három év után elváltak útjaik, s Fertőszögi Béláné visszatért – ahogyan ő mondja – „a humánusabb művészeti életbe”.
Reneszánsz ki kicsoda minőségbiztosítással
A Szépművészeti Múzeumban szaporodnak a remekművek: a korábban is meglévő műtárgyak alá jól csengő művésznevek kerülnek, de műkereskedések és magángyűjtemények mélyéről is bukkannak elő később „új szerzeménnyé” váló művek. Tátrai Vilmos, a Régi Képtár főmuzeológusa – bő negyven kiemelkedő attribúcióval a háta mögött – beszélt nekünk a ritka kincsek felfedezéséről, beazonosításáról – vagyis a művészettörténet napos oldaláról. Szerencsés véletlenek, attribúciós gólpasszok, hedonista tudósok és a megunhatatlan itáliai reneszánsz, Taddeo Gadditól Tizianóig.