Ez a kiállítás nem a rendszerváltás körüli eufóriáról szól. Lehetne a kiállítás címe: „Vissza a jövőbe” is. Mert azt a fordulópontot, és ennek a fordulópontnak az utóéletét ragadja meg, amikor a másfajta jövő lehetősége felvillant, majd fokozatosan eltűnt. Ez a fordulópont lehet, hogy nem is pontosan 1989, hanem inkább az 1990-es évek.
1972. október 18. és 29. között 10 kísérlet címmel egy utóbb designtörténeti jelentőségűvé vált kiállítás volt látható a Fészek Klubban. Létrejöttének körülményeit és hatását a közelmúltban a MOME designelmélet szak designkurátori specializációjának hallgatói feldolgozták, és az egykori bemutató helyszínén tisztelgő rendezvénnyel emlékeztek meg a közel fél évszázaddal ezelőtti kezdeményezésről.
2019-ben új toplistával bővült az Artmagazin Online repertoárja: mi, a szerkesztőség tagjai szedtük össze, hogy milyen kulturális produktumok, élmények és termékek határozták meg az adott évünket. 2020-ban, amikor a kulturális színtér szokatlan tempóban átrendeződött, kultúrafogyasztásunk megváltozott, és csupa olyasmit gyűjtöttünk listába, ami nem az adott év termése volt, viszont nekünk 2020-ban nyílt lehetőségünk az újrafelfedezésére. Idén igyekeztünk friss könyveket, műtárgyakat, filmeket, albumokat vagy éppen archívumokat választani – íme Cserna Endre kedvencei.
Az ünnepi időszakban sem érdemes megfeledkezni a kiállításokról, annak ellenére sem, hogy több intézmény is zárva tart. Mi most olyan, kifejezetten a táncot fókuszba állító kiállításokat ajánlunk, amelyeket a két ünnep közötti időszakban is meg lehet tekinteni. A Budapest Galériában rögtön kettő is akad: míg az egyik a nagy múltú Budapest Tánciskola történetét vázolja fel meghatározó momentumok felvillantásával, a másik a tánc rituális oldalát mutatja be. Akárcsak a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum kiállítása, amely Bali szigetére repíti a látogatót, két utazó, Zboray Ilona tudósításaival és Gill Marais fotóival.
2019-ben új toplistával bővült az Artmagazin Online repertoárja: mi, a szerkesztőség tagjai szedtük össze, hogy milyen kulturális produktumok, élmények és termékek határozták meg az adott évünket. 2020-ban, amikor a kulturális színtér szokatlan tempóban átrendeződött, kultúrafogyasztásunk megváltozott, és csupa olyasmit gyűjtöttünk listába, ami nem az adott év termése volt, viszont nekünk 2020-ban nyílt lehetőségünk az újrafelfedezésére. Idén igyekeztünk friss (vagy idén újra megjelent) könyveket, műtárgyakat, filmeket, albumokat vagy éppen archívumokat választani – íme Szilágyi Róza Tekla kedvencei.
Itt a karácsony, a hét már főként az ünnepi előkészületek jegyében telik. A hipermarketek, plázák és vásárok tumultusa helyett róhatjuk a múzeumokat is, abban bízva, hogy elkerüljük a tömeget. De nemcsak ezért érdemes betérni egy-egy kiállításra, hanem azért is, mert némelyikben igazi karácsonyi hangulat fogad bennünket: például a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban, ahol Lukáts Kató karácsony tematikájú csomagolásterveit is meg lehet nézni. Vagy ugyanezen intézményben egy csokoládétörténeti kiállítást is láthatunk, amely a 2. világháború idején követi nyomon az édesség változó szerepét. És ha már megvan a karácsonyi hangulat, de hiányzik még egynéhány ajándék, akkor irány a Q Contemporary, ahol a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület immár tradicionálisnak számító, kiállítással egybekötött vásárának műtárgyait lehet megtekinteni!
Íme egy összefoglaló, miről is írunk az idei utolsó, karácsonyi Artmagazin lapszámban.
Későknek, feledékenyeknek, workaholicoknak vagy bárkinek, akinek nem volt ideje megnézni.
December 17-én, pénteken 18 órakor kezdődik Winkler Nóra és Topor Tünde beszélgetése A képek története című kiadvány felnőtteknek és gyerekeknek szánt változatairól.
Az ArtReview néhány napja megjelent Top 100-as listáján, ahol évente rangsorolják a legbefolyásosabb művészeti szereplőket, idén egy nonhumán entitás, az ERC-721 foglalta el az első helyet. A nem felcserélhető token szabványt négy évvel ezelőtt hozták létre, és tavaly terjedt el igazán, amikor annak hatásai, hogy az online térbe kényszerültünk, a műtárgypiaci szereplők pozícióit is elérték. Mint minden szubkultúra, az NFT-művészet is a fennálló rendszerrel szemben kezdte meg működését, olyan értékrendi javaslatokkal, mint a művész intézményrendszerben elfoglalt szerepének átgondolása, a művészet hozzáférhetőbbé tétele és kortárs művészetfogalmaink módosítása. Villámgyors elterjedése és demokratizáló igénye miatt azonban mostanra a tömegkultúra és a művészet területén túlnyúló párbeszédek részévé vált, amelyet a kriptoművészet közösségi médiához hasonló sajátos működése is megerősít: az alkotók és műveik értékét nem a lassan formálódó kánon, hanem a rájuk irányuló figyelem és saját kapcsolati hálójuk határozza meg.
A graffiti műfaji gyökereiből építkező Stach Szumski Splittertown című kiállítása a lengyel alkotó szintén képzőművész felmenője, az 1974-ben elhunyt Zbigniew Ralicki festményei köré épült, amelyek Szumski elmondása szerint gyermekkorában is körülvették őt. Mintha a két alkotás rejtett vagy kevésbé rejtett hatásai, a Szmuski gondolkodásmódját és képzeletét mélyen meghatározó expresszív univerzumok kihasadtak volna a kiállítótérben: ilyen módon felszínre hozva azokat a kusza struktúrákat és kiismerhetetlen szerkezeteket, amelyek nem csak a kétdimenziós síkban, de a történelmi és a személyes, családi múltban voltak ezidáig eltemetve.
Herczeg Klára (1906-1997) Munkácsy-díjas szobrászművész örökségének egy részét művészek támogatására szánta. A hagyaték kezelője, Dr. Székely Ádámné Dr. Szűts Ildikó a Fiatal Képzőművészek Stúdiójára bízta a támogatási forma kialakításának megtisztelő feladatát. Így jött létre a Herczeg Klára-díj, amely 1998 óta kerül kiosztásra a Stúdió Alapítvány (korábbi nevén Fiatal Képzőművészek Stúdiója Alapítvány) és a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület közös gondozásában. Mivel Herczeg Klára mindig fontosnak tartotta az idős és fiatal generációk egymáshoz való közeledését – az eseménynek minden évben egy senior és egy junior díjazottja van.
Keddtől péntekig ajánlunk egy-egy kiállítást, amelyek a legkülönfélébb témákat, kérdéseket járják körül: a Nyolcésfél épületének egykori menzáját ellepik a kortárs művészeti alkotások, a Horizont Galériában Szilágyi Mária kerámiai kerülnek reflektorfénybe, amelyeket a Szomszédok kultsorozat kellékeiként ismerhetett meg a nagyközönség, a Lehetőségek tere csapata az ember és a növényvilág kapcsolátat vizsgálja diákokkal együttműködve, míg a Trafó Galériában az Enyészpontok kiállítássorozat következő állomása debütál.
