Idén is meghirdették a TÓTalJOY Díj pályázatát
TÓT Endre és a Szépművészeti Múzeum Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézete (SZM-KEMKI) pályázatot hirdet kortárs művészeknek. Kutatásra épülő művészeti projektterveket várnak.
Ezt nézd – Az építész festményei és a festő strandja
Az Art Departmentben Nagy Bálintot, az ENA Kornerben Omarát, az acb Galériában Kelemen Károlyt ajánljuk a heti kiállítás-túra állomásaiként.
Interjú German Kingával a Túl a tipográfián — a koreai írásrendszer perspektívái című kiállítás apropóján
A MOME-n és a budapesti Koreai Kulturális Központban január végéig látható a szöuli Nemzeti Hangul Múzeummal együttműködésben megvalósult Túl a tipográfián — a koreai írásrendszer perspektívái című kiállítás. Mindkét kiállítás a koreai írásrendszer, azaz a hangul szépségére és inspiráló hatásaira fókuszál. A kiállítás nagyobbik részében, a kulturális központ Margit híd budai hídfőjénél található épületében három tematikus szekcióban maketteket, szobrokat, installációkat és plakátokat láthatunk, vagyis a hangult mint a képzőművészet és a dizájn forrását új szempontokból érzékelhetjük. A MOME területén két nagyobb volumenű installáció talált ideiglenes otthonra, miközben a félév során mesterszakos hallgatók és koreai oktatók a kurzushéten mélyedtek el az ázsiai írásrendszer komplexitásában. A projekt kapcsán German Kingával, a MOME Emotions kiállítás kurátorával és a koreai alkotások elhelyezésének felelősével, az intézmények együttműködéséről, az egyetem (köz)tereinek kortárs képzőművészetet befogadó első lépéseiről, illetve a koreai kultúrához fűződő viszonyáról beszélgettünk.
IDÉN IS KIÍRTÁK A STRABAG ARTAWARD INTERNATIONAL PÁLYÁZATÁT
Az Ausztriában 1994 óta, nemzetközileg pedig 2009 óta kiosztott rangos díjon a 40 évesnél fiatalabb, a festészet vagy a grafikai területén tevékenykedő művészek munkáját ismerik el.
HAVI ARCHÍV – December
HAVI ARCHÍV rovatunkban minden hónap elején összeszedjük azokat a korábbi tartalmainkat – mind a nyomtatott, mind az online Artmagazin anyagából – , amelyek valamilyen aktualitással rendelkeznek, így érdemes őket újra elővennünk és elolvasnunk. Mutatjuk januári kiállításokhoz és kulturális eseményekhez kapcsolódó írásainkat!
Huszonötödik alkalommal adják át a Herczeg Klára-díjat
Az idei nyertesek Csáky Marianne és Kristóf Gábor.
2022 személyes legjei – Topor Tünde szerint
2019-ben új toplistával bővült az Artmagazin Online repertoárja: mi, a szerkesztőség tagjai szedtük össze, hogy milyen kulturális produktumok, élmények és termékek határozták meg az adott évünket. Idén is összeírtuk, hogy mik voltak a kedvenc könyveink, műtárgyaink, kiállításaink, filmjeink, előadásaink, zenéink, archívumaink vagy eseményeink – és a listát még hosszan sorolhatnánk. Íme, Topor Tünde kedvencei.
Ezt nézd – Utópiák és disztópiák
A héten a fennálló rend nem is olyan elrugaszkodott alternatíváit vesszük sorra. Repertoárunk a Longtermhandstand antropocén bioszférájának élőlényeiből, a Trafó Galéria performansz-előadásain az uralkodó ideológiák és elméletek ironikus felforgatásából, és a Kesztyűgyár Galériában kiállító gyerekek által elképzelt valóságokból áll.
„Mostanában majdhogynem többet jártunk tüntetésekre, mint játszótérre…”
Fischer Judit festő szakon végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Kis méretű, mindennapos tárgyakat fest, a jelentéktelennek tűnő dolgok hétköznapisága érdekli. Azonosítatlan Repülő Tárgyak című DLA dolgozatában a tárgyak reprezentációjával és a figyelmen alapuló művészettel foglalkozott. Akvarelleket, grafikákat, gyurmaszobrokat készít, kiállításokat nyit meg, és a Zöld Kakas Líceumban tanít. Alkotótársával, Mécs Miklóssal alapították a Szájjal és Aggyal Festők (SZ.A.F.) szövetségét, közös(ségi) projektjeikben az élet és a művészet közötti átjárás lehetőségeit keresik. Módszerük a hétköznapi szituációk kifordítása, a normálisnak tekintett szokásrendek és viselkedésminták megkérdőjelezése. A szintén képzőművész Zalavári Andrással és kislányukkal, Másával művészeti fesztiválok és tüntetések gyakori résztvevője.
Ezt nézd – Kamarakiállítások és könnyek
Az évet múzeumi körrel kezdjük: az idei Velencei Képzőművészeti Biennálé Magyar Pavilonjának budapesti bemutatása mellett a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria kamarakiállításait ajánljuk.
Új, a tervezőkre fókuszáló könyves díj született
A 2022-es alapítású Magyar Könyvtervezés díj azt tűzte ki célul, hogy évről-évre összegyűjtse és bemutassa a hazai könyvkiadás legmagasabb színvonalon tervezett és gyártott kiadványait. Az adott naptári évben megjelent könyvekből a szakértői zsűri két körben választja ki a legjobbakat, amelyek azután megjelennek a győztesekből rendezett kiállításon, továbbá bekerülnek a díj nyomtatott és online katalógusába. A díj pénzjutalommal nem jár.
2022 személyes legjei – Kergyó Zsófia szerint
2019-ben új toplistával bővült az Artmagazin Online repertoárja: mi, a szerkesztőség tagjai szedtük össze, hogy milyen kulturális produktumok, élmények és termékek határozták meg az adott évünket. Idén is összeírtuk, hogy mik voltak a kedvenc könyveink, műtárgyaink, kiállításaink, filmjeink, előadásaink, zenéink, archívumaink vagy eseményeink – és a listát még hosszan sorolhatnánk. Íme, Kergyó Zsófia kedvencei.
2022 személyes legjei – Szilágyi Róza Tekla szerint
2019-ben új toplistával bővült az Artmagazin Online repertoárja: mi, a szerkesztőség tagjai szedtük össze, hogy milyen kulturális produktumok, élmények és termékek határozták meg az adott évünket. Idén is összeírtuk, hogy mik voltak a kedvenc könyveink, műtárgyaink, kiállításaink, filmjeink, előadásaink, zenéink, archívumaink vagy eseményeink – és a listát még hosszan sorolhatnánk. Íme, Szilágyi Róza Tekla kedvencei.
2022 személyes legjei – Cserna Endre szerint
2019-ben új toplistával bővült az Artmagazin Online repertoárja: mi, a szerkesztőség tagjai szedtük össze, hogy milyen kulturális produktumok, élmények és termékek határozták meg az adott évünket. Idén is összeírtuk, hogy mik voltak a kedvenc könyveink, műtárgyaink, kiállításaink, filmjeink, előadásaink, zenéink, archívumaink vagy eseményeink – és a listát még hosszan sorolhatnánk. Íme, Cserna Endre kedvencei.
Mysteries that everyone senses
Katalin Ladik is an internationally recognized figure of the Yugoslavian and Hungarian neo-avantgarde, and she is among the great rediscoveries of recent years. The prevailing assessment of Ladik in Hungary has shifted dramatically. Originally stigmatized as the “naked poetess,” she is now regarded as a renowned and even defining figure on the Hungarian art scene as a visual artist, poet, and radical female performer. This shift clearly illustrates a more general turn in perceptions. Several important initiatives from recent years that were intended to spread this turn in broader circles are worth mentioning, for instance the Secondary Archive, which is the most recent history of art written by women. The Archive offers a detailed overview from distinctive perspectives of the oeuvres of women artists from Central and Eastern Europe.