Artmagazin
artmagazin_126_cover.jpg

Artmagazin 126

A címlapunkon közölt műtárgy egy újabb csodálatos sztori főszereplője – azonosítása kapcsán a 20. század elejének plasztikai kísérleteiről is olvashatnak. Szerzőnk, Barki Gergely eddigi felfedezéseinek köszönhetően már valóságos műtárgy-mágnesként működik, de még így is meglepő, hogy elszánt nyomozásai néha milyen szenzációs, ugyanakkor meggyőző eredményt hoznak. Ismét közrebocsátjuk szokásos év eleji műkereskedelmi összefoglalónkat is. Mellette nemcsak a múzeumok jövőjét tekintjük át egy most megjelent könyv kapcsán, de tulajdonképpen egy könyv adja az apropóját annak az eszmefuttatásnak is, amely azt boncolgatja, hogy Barabási Albert-László hálózatelmélete valóban alkalmazható-e, ha a műkereskedelmi sikert akarjuk megjósolni. Aztán egy sirázi festőiskolában csillagászok közreműködésével készült horoszkópról, amulettekről és a világ egyik legősibb vallásáról, a zoroasztrizmusról írunk az Irán művészetét bemutató londoni kiállítás beharangozójában. Egyébként az irracionalitás uralta korszakokban megnő az érdeklődés a misztikus, titokzatos jelenségek és a bensőnkben rejtőző ismeretlen lények iránt – ezzel a biztos tudással ereszkedhetünk majd a mélybe, hogy kortárs műveket nézzünk a budafoki pincerendszer járataiban, amikor újra lesz erre lehetőség. Játsszuk azt, hogy meghaltunk, ez volt a címe a kiállításnak, amit az Artus – Kapcsolótérben most is be lehet járni, igaz, már csak online tárlatvezetés formájában, mi pedig sajnos már csak halála után, adósságunkat törlesztve tekinthetjük át a kiállító, Bodóczky István különleges életművét. Talán a legnagyobb hatású grafikus volt, és a művészi nyomatok legnagyobb konjunktúrája idején működött, de mindössze 25 évet élt: Egy kép rovatunkban Aubrey Beardsley önarcképét elemezzük, különös tekintettel a kép sarkában olvasható rejtélyes feliratra. E számunkban a műtárgyak utáni nyomozás teljesen más értelemben is megjelenik: a nyolcvanas évek fordulóján betörésből származó, nagy értékű műkincsek vándoroltak illegálisan külföldre. Most induló cikksorozatunk első része a számítógépes bűnügyi nyilvántartás kialakulását tárgyalja, összefüggésben a Presztízs-ügy néven elhíresült esetekkel. Végül, az internet megjelenése után a művészettörténetben is új korszak köszöntött be: nemcsak a művek azonosítása vált könnyebbé, hanem új típusú műveket kell leírnunk, teljesen új fogalmakkal. Gyorstalpalónkat annak biztos tudatával adjuk közre, hogy ha újra visszaáll a világ a normális működésre, az online térből sok minden már akkor sem jön vissza. Az ott zajló folyamatokat, művészetre gyakorolt hatásukat jobb minél előbb és minél alaposabban megismerni.
Topor Tünde


TARTALOMJEGYZÉK:

4
ARTANZIX 

6
Műkereskedelem
Martos Gábor
VÍRUSOK ÉS VERÉSEK
2020 legsikeresebb/legérdekesebb nemzetközi és hazai műtárgypiaci történései 

18
Interjú
Winkler Nóra
A MÚZEUM JÖVŐJE
Interjú Szántó Andrással 

26
Reflex
Rieder Gábor
A SIKERKÉPLET HÁLÓJÁBAN
Avagy sose látunk galériában leértékelést? 

32
Kiállítás
Lépold Zsanett
MÁGIA, TALIZMÁNOK ÉS EGY CSODÁLATOS HOROSZKÓP
Irán kincsei 

36
Tanulmány
Barki Gergely
ÜLŐ NŐ KÜLÖNLEGES MÁZZAL
Huszár Vilmos De Stijl szobra 

52
Élet/mű Révész Emese
JÁTSZANI ÉG ÉS FÖLD KÖZÖTT
Bodóczky István művészete 

58
Kiállítás Árvai Mária
MISZTÉRIUM MA
Alászállás egy kortárs labirintusba 

66
Egy kép
Topor Tünde
A PÖTTYÖS TURBÁN
Aubrey Beardsley: A művész maga, ágyban, 1894 

68
Bűnügy
Bezsenyi Tamás
STÍLUSKRITIKAI TÖREKVÉSEK A BŰNÜLDÖZÉSBEN
Mikor, hogyan és főleg kiknek épült fel a bűnügyi adatbázis? 

76
Fáy Miklós
ARTANZIX