![Artmagazin](/app/art/assets/addons/art/wst/artmagazin-theme/resources/images/artmagazin.png?v=1645627026)
Firenze a mellényzsebben
Valahogy mindig zavart, hogy mit foglalkozom annyit a mediciekkel. Nem mondom, hogy betegesen sokat, de azért elolvastam Hibbert könyvét, tudom, hogyan nézett ki Cosimo, a haza atyja, és még véletlenül sem tévesztettem össze I. Cosimóval, Köszvényes péter mellett sem mennék el közönyös arccal az utcán, és mély elégedettség tölt el arra a gondolatra, hogy a gaz pazzik rosszul végezték. Akit nem mészároltak le helyben, azt kilógatták a palazzo Vecchio ablakán, kötéllel a nyakán. Úgy kell nekik, szegény Giuliano miattuk került idő előtt a medici-kápolnába, a madonna alá.
Nóra jelenti: Franciadrazsé, szopós matyó baba
Ha az embernek úgy alakult az élete, hogy külföldi ismerősei kizárólag idősebb japánok, akkor neki egyszerű.
Aranylakodalmak
„Az ÉS hecclapnak indult, az 56-os forradalom oroszok általi leverése után, a korai Kádár-féle kemény diktatúra művileg ácsolt felépítményeként. Amint a hetilap régi tipográfiájával, az írások színvonalával sem volt baj. Csak éppen a tartalmukkal” – emlékezett vissza az Élet és Irodalom egyik neves publicistája, Frank János a cseppet sem daliás indulásra.
SZERKESZTŐI BEKÖSZÖNŐ
A művészeti lapoknak jelentős hagyománya van Magyarországon. Az 1902-ben indított, Lyka Károly szerkesztette Művészet, a Majovszky Pál nevével fémjelzett Magyar Művészet, az Elek Artúr jegyezte, 1921-től mindössze két évfolyamot megért Műbarát, a Gyújtó és még folytathatnánk a sort, komoly szellemi erőt összpontosító, meghatározó és tekintélyes lapok voltak.
Kiállításajánló: Un Chandelier Maria Theresa
A hazai feminista művészet elkötelezett propagátora és nemzetközi hírű művelője, Drozdik Orshi (Orsolya) a Kiscelli Múzeum romtemplomában állít ki.
Mágnások lakberendezője
Ha a lapraszerelt, szemtelenül olcsó székeket gyártó Gebrüder Thonet volt a Monarchia IKEA-ja, akkor a paloták stílbútorait újrafaragó F. O. Schmidt a mai piacot dizájnbútor remake-ekkel elárasztó Vitra megfelelője. A rövidítés Friedrich Otto Schmidt cégét fedi, amit a már befutott kárpitos-dekoratőr Friedrich a 18 éves, de hamar elhalálozó Otto fiával alapított 1872-ben Bécsben. Ebből a jól prosperáló – ma lakberendezőnek mondanánk – vállalkozásból csinált az unoka, Max közép-európai cégbirodalmat. Max a magyar olvasók számára Schmidt Miksaként ismert, az ő birtokában volt a 20. század elején az egykori kiscelli kolostor, ott rendezte be raktárát és műgyűjteményét, de mellesleg a Margit híd pesti hídfőjénél egész gyárkomplexuma volt, hat üzlettel a Lipót körúton és műkőbemutató díszkerttel a Pozsonyi úton.
Szörnyek könyve
Pikkelyek, karmok, mérges lehelet, úszóhártyás lábak, kigúvadó szemek és gyilkos agyarak. A brit művészettörténész, Christopher Dell végigvezeti az olvasót a szörnyek képzeletbeli állatkertjén. Nem ad precíz lajstromot, mint a régi bestiáriumok szerzői, csak könnyed stílusban érzékelteti a téma kimeríthetetlen bőségét.
Köret
Kozák Csaba összegyűjtött hetvenhetet az elmúlt öt évben született írásaiból, és egy külön könyvben bocsátotta ezeket olvasói rendelkezésére. Akiknek nem kell, hogy összeszoruljon a gyomruk a tanulmánykötet szó hallatán, hiszen Kozák a hazai műkritikai színtér egyik legkönnyedebb, legjobb tollú szerzője.
A cigány festészet negyven éve
Félezer oldalt meghaladó terjedelemben készült el a roma művészet negyven évét bemutató reprezentatív óriásalbum. Az 1987-ben alapított és azóta folyamatosan bővülő Fővárosi Cigány Ház – Romano Kher Közgyűjtemény két és fél ezer művet számláló műtárgyállományából válogatták ki a könyvben szereplő 74 művész több száz alkotását.
Így látunk mi
A képzőművészet szűkös köreiben forgolódók sokszor érzik, hogy a kívülállók mennyire nem ismerik ezt a világot. Az Eszéki Erzsébet beszélgetéseiből szerkesztett kis kötet szerint viszont sok híres színész, rendező, előadóművész és tudós mozog otthonosan a festmények világában.
![Artmagazin](/app/art/assets/addons/art/wst/artmagazin-theme/resources/images/artmagazin.png?v=1645627026)