SZERKESZTŐI BEKÖSZÖNŐ
A művészeti lapoknak jelentős hagyománya van Magyarországon. Az 1902-ben indított, Lyka Károly szerkesztette Művészet, a Majovszky Pál nevével fémjelzett Magyar Művészet, az Elek Artúr jegyezte, 1921-től mindössze két évfolyamot megért Műbarát, a Gyújtó és még folytathatnánk a sort, komoly szellemi erőt összpontosító, meghatározó és tekintélyes lapok voltak.
Kiállításajánló: Un Chandelier Maria Theresa
A hazai feminista művészet elkötelezett propagátora és nemzetközi hírű művelője, Drozdik Orshi (Orsolya) a Kiscelli Múzeum romtemplomában állít ki.
Mágnások lakberendezője
Ha a lapraszerelt, szemtelenül olcsó székeket gyártó Gebrüder Thonet volt a Monarchia IKEA-ja, akkor a paloták stílbútorait újrafaragó F. O. Schmidt a mai piacot dizájnbútor remake-ekkel elárasztó Vitra megfelelője. A rövidítés Friedrich Otto Schmidt cégét fedi, amit a már befutott kárpitos-dekoratőr Friedrich a 18 éves, de hamar elhalálozó Otto fiával alapított 1872-ben Bécsben. Ebből a jól prosperáló – ma lakberendezőnek mondanánk – vállalkozásból csinált az unoka, Max közép-európai cégbirodalmat. Max a magyar olvasók számára Schmidt Miksaként ismert, az ő birtokában volt a 20. század elején az egykori kiscelli kolostor, ott rendezte be raktárát és műgyűjteményét, de mellesleg a Margit híd pesti hídfőjénél egész gyárkomplexuma volt, hat üzlettel a Lipót körúton és műkőbemutató díszkerttel a Pozsonyi úton.
Szörnyek könyve
Pikkelyek, karmok, mérges lehelet, úszóhártyás lábak, kigúvadó szemek és gyilkos agyarak. A brit művészettörténész, Christopher Dell végigvezeti az olvasót a szörnyek képzeletbeli állatkertjén. Nem ad precíz lajstromot, mint a régi bestiáriumok szerzői, csak könnyed stílusban érzékelteti a téma kimeríthetetlen bőségét.
Köret
Kozák Csaba összegyűjtött hetvenhetet az elmúlt öt évben született írásaiból, és egy külön könyvben bocsátotta ezeket olvasói rendelkezésére. Akiknek nem kell, hogy összeszoruljon a gyomruk a tanulmánykötet szó hallatán, hiszen Kozák a hazai műkritikai színtér egyik legkönnyedebb, legjobb tollú szerzője.
A cigány festészet negyven éve
Félezer oldalt meghaladó terjedelemben készült el a roma művészet negyven évét bemutató reprezentatív óriásalbum. Az 1987-ben alapított és azóta folyamatosan bővülő Fővárosi Cigány Ház – Romano Kher Közgyűjtemény két és fél ezer művet számláló műtárgyállományából válogatták ki a könyvben szereplő 74 művész több száz alkotását.
Így látunk mi
A képzőművészet szűkös köreiben forgolódók sokszor érzik, hogy a kívülállók mennyire nem ismerik ezt a világot. Az Eszéki Erzsébet beszélgetéseiből szerkesztett kis kötet szerint viszont sok híres színész, rendező, előadóművész és tudós mozog otthonosan a festmények világában.
Palackba zárt Wagner
A Palazzo Fortuny ismét elvarázsolja különleges kiállításkölteményeivel látogatóit. Morandi-csendéletek, helyspecifikus installációk és Marco Tirelli geometrikus motívumai a neves divattervező velencei palotájában.
Kiállításajánló: Lajta Béla feltámasztása
Lajta Béla végre célkeresztbe került: miközben a Főváros Levéltára egy kiállítást szentel neki, az interneten külön online archívuma (http://lajtaarchiv.hu/) épül.
Kiállításajánló: Halas István
A tízéves Raiffeisen Galéria most a hetvenes-nyolcvanas évek emblematikus figurájának számító, emblematikus figuráit fotózó, a Szép utca 1. szám alatti műtermét pedig a korszak emblematikus helyszíneként működtető, műveiben mindig a képzőművészet és fotó határmezsgyéjét átlépő Halas István újabb felvételeit mutatja be.
Kiállításajánló: Escher Károly életmű-kiállítás
Általánosan elterjedt tévhit, hogy Magyarországról a két világháború között a legnagyobb fotósok kivétel nélkül mind elmentek, hogy aztán a fotótörténet óriásaivá váljanak más országokban. Az 1890-ben született Escher Károly azok közé tartozik, akik itthon maradtak, de mindannyian tudjuk, hogy életműve megkerülhetetlen.
A Budai oldal emlékezete – Duna-parti szobrok 4.
Szoborpanoráma a budai oldalról, ahol a leginnovatívabb alkotás Borsos Miklós Nulla kilométerköve. Az emlékezés csődje: elfeledett nevű, elhomályosult jelentésű, észrevehetetlen vagy éppen megközelíthetetlen szobrok. A Przemysl oroszlántól a legendás Szabadság-szoborig, Antal Károly szőrén-szálán eltűnt obeliszkjétől a hajóorrban álló Batthyány Lajos miniszterelnökig.
Kiállításajánló: A bizakodás kora
A MissionArt Galéria összegyűjtött egy szép csokorra valót az 1970 körüli hazai progresszió művészettörténeti emlékei közül. Ez az időszak a neoavantgárd hőskora, a kényszerű szocreál nyomás alól kiszabaduló, nyugatos kísérletezők ideje.
Kiállításajánló: Pont, vonal mozgásban
A konkrét művészet és a geometrikus absztrakció hazai fellegvárának számító óbudai Vasarely Múzeum a mozgó pont köré szőtt egy tematikus kortárs kiállítást.
Kiállításajánló: Bálint Endre a temetőben
Halálszagú temetővirágok az Európai Iskolából. A 20. századi magyar művészet emblematikus alakjának, Bálint Endrének rendhagyó helyszínen, a Kerepesi temetőben látható kiállítása.