AVIVA Képzőművészeti Díj 2010
Az AVIVA Képzőművészeti Díj tavaly lépett a hazai kortárs művészeti porondra, de máris annak megkerülhetetlen résztvevőjévé vált. A Műcsarnok és a biztosítótársaság sikeres együttműködéséből egy trendteremtő kiállítás és egy komoly szakmai rangot képviselő új díj született. A tavalyi nyertes a konceptuális szobrász-színtér legismertebb párosa, a Kis Varsó volt.
Dekadencia Prágában
Dekadencia, a kicsapongás víziói címmel nyílt kiállítássorozat Csehországban szeptember végén, több helyszínen. Az egy tematikára fölfűzött tárlatok közül a központi helyszín a prágai Rudolfinum, a többi helyszínen társkiállítások és egyéni tárlatok láthatók, olyanok, mint Gilbert & George a DOX-ban vagy Joel-Peter Witkin a Brnói Művészetek Házában. A sztárok természetesen jelen vannak a többi kiállítóhelyen is, sőt.
Frida
Színorgia fogad a bécsi Kunstforumban, ahol a kiállítótermeket erőteljes vörös, kék, sárga és zöld színekre festették, hogy Frida Kahlo mexikói festőművész burjánzó alkotásai még nagyobb intenzitással érvényesüljenek a kontrasztok vagy épp a harmóniák miatt.
Claude Monet
Párizs őszi szenzációként Claude Monet-t kínálja tálcán. A Grand Palais-ban megrendezett megakiállítás kurátora szerint (aki mellesleg a 19. századra szakosodott Musée d’Orsay vezetője is) a franciák alig ismerik Monet-t. Az impresszionista mester napfényes munkáit az amerikaiak és a japánok adják kézről kézre, szülőhazájában harminc éve nem volt a mostanihoz fogható bemutatója.
Kiállításajánló: Káldi Katalin
Az ecset keresztirányú mozgását őrző, egyenszürke mezőben szinte plasztikusan kidudorodó csapágygolyók, tollpihék vagy éppen a harmadik dimenziót kapirgáló dobókockák – Káldi Katalin legújabb képeit állítja ki a fennállásának 10. évfordulóját ünneplő Raiffeisen Galéria.
Kiállításajánló: Félicien Rops
A belga szimbolizmus nagy alakja, Félicien Rops mutatkozik be Budapesten.
Kiállításajánló: Fényjátékosok – Kepes és Malina
A Ludwig Múzeum a Bauhaus-eszmeiség egyik legnagyobb hatású, magyar származású világsztárját vette elő, a fényművész Kepes Györgyöt.
Bronzino
Báj, kellem, manír. A klasszikus remekműveket népszerűsítő, közönségbarát kiállításairól ismert Palazzo Strozzi a delejes erejű Bronzino festményeivel kedveskedik Firenze őszi turistáinak.
Nemes Marcell ➔ Herzog-gyűjtemény ➔ Szépművészeti Múzeum, Budapest ➔ ?
Érdemes tudni, hogy a Herzog család által a magyar államtól visszakövetelt műtárgyak listáján egész sor olyan régi festmény szerepel, melyek annak idején közvetve vagy közvetlenül Nemes Marcelltől kerültek Herzog Mór Lipót gyűjteményébe.
Kiállításajánló: Német egység a Balatonnál
Először Magyarországon, a Balatonnál, a történések színterén, évtizedekkel az események után ismét összeölelkeznek az Osik és a Wesik. Különös módon a német történelem egy nem elhanyagolható része Németországon kívül játszódott le.
Barokk mennyország
Bár több száz éves épített környezetünkben a barokk a messzemenőkig felülreprezentált, félelmetesen hiányosak róla való ismereteink.
Szinyei Merse
„Tehetségem nem nagy, színérzékem jó, technikám egyszerű, routinról, bravourról szó sincs – ezt jól tudom. Magam sem tartom képeimet mesterműveknek, ezek csak útmutatók” – ezekkel a keserűen önkritikus szavakkal kezdődik Bernáth Mária Szinyei Merse Pálról szóló népszerűsítő albuma.
Klikk!
Egy több mint 600 oldalas könyvmonstrummal állt elő a Vince Kiadó. A Londonban készült eredeti kiadvány a stockfotó-ügynökségként ismert Getty Images fotóira épült. (Alapítója, Mark Getty a múzeumépítő-olajmilliárdos család fia.)
Barabás Miklós
A kép közepén egy fehér ruhába öltözött fiatal nő ül a lován, a ló mellett minden bizonnyal a nő férje áll, miközben az állatot talán az após vagy a nagyapa vezeti kötőféken. A háttérben gyerekek és hegyek. Barabás Miklós kétségkívül legismertebb népi életképe ez, a Vásárra induló román család, amelyet 1845-ben, vagyis már a kiállítás évében megvásárolt a Magyar Nemzeti Múzeum, azóta pedig számos kiadvány közölte illusztrációként, így a szélesebb publikum is alaposan ismeri.
Új szobrászlexikon
Ugyan nem hazánkban esett meg, de egészen friss a hír, hogy fényes nappal elloptak egy kiállított Dalí-szobrot Belgiumban. Bár sejtjük, hogy ennek az akciónak nem az volt a célja, hogy végül ócskavasként értékesítsék az alkotást, a hír mégiscsak bizarr, főként, ha számba vesszük a körülményeket. Persze ennél cifrább történetek is megesnek a kiállított, köztéri vagy aktualitását vesztett szobrok háza táján, és nem is kell ilyen messzire mennünk értük.