Impresszionista műhelytitkok – Kiállításajánló
Egy-két évtizede már tart az őrült impresszionista-láz. A kilencvenes évek milliomos japán műgyűjtői és a múzeumok előtt kígyózó sorok tanúsították a modernizmus francia előfutárainak korábban sosem remélt diadalát. Csak nagy alakú, képes impresszionizmus-albumból már könyvtárakat lehet megtölteni, a napfényes plein air látványfestészet pedig nem kedvez a végtelenségig gombolyítható teoretikus eszmefuttatásoknak – adódik hát a kérdés: maradt még valami az impresszionizmusban?
Új Akropolisz Múzeum
A jóhoz könnyű hozzászokni. A kínai szervezők diktatórikus precizitása után már-már nehéz elképzelni, hogy a görögök mennyire megcsúsztak az olimpiai előkészületekkel. Egyes épületek például még most sem készültek el. A régóta várt athéni Új Akropolisz Múzeum a jelenlegi tervek szerint például szeptemberben nyílik meg. Bár a megbízhatatlan görög bürokrácia ismeretében nehéz biztosra menni! Pláne, ha a folyamatokat a British Múzeum is hátráltatja.
Magyar Művészeti Műhely (1917–1929) – Egy elfeledett iparművészeti vállalkozás az art deco jegyében
A magyar művészettörténet-írás és -kutatás adósságai közé tartozik a csaknem teljesen elfeledett Richard Adolf Zutt (Basel, 1887 – Szuez, Egyiptom, 1938) magyarországi pályájának és az általa alapított Magyar Művészeti Műhely történetének, művészetének feltárása és bemutatása.
Wanted – Borsos József
A Magyar Nemzeti Galéria Borsos József (1821–1883) biedermeier festő és fényképész munkásságát a jövő évben tervezi bemutatni. A szakma egyik nagy adósságát kívánjuk ezzel törleszteni, mert mind ez idáig nem volt olyan kiállítás, amely az œuvre-t – a lehetőségek szerint – teljes egészében bemutatta volna.
A bor a művészetben
„Helyesen bort csak az tud inni, aki múzsai nevelésben részesült, állandóan költőket olvas, muzsikát hallgat és képekben gyönyörködik” – vallotta az életbölcselet nagy mestere, Hamvas Béla a Bor filozófiája című alapművében.
Görögök megint
Se szeri, se száma a görög művészettel foglalkozó képes albumoknak: úgy a hatvanas évek óta masszív szereplői a hazai könyvpiacnak. Mégis, egy nagy művészettörténeti sorozatból semmi esetre sem hagyhatók ki Homérosz kőfaragó, bronzöntő és cserépfestő unokái.
A Mona Lisa-sztori
A művészek tették halhatatlanná Lisa asszonyt, a firenzei kereskedő, Francesco del Giocondo feleségét. Elsősorban is a közkedvelt megakiállítás- és bestseller-főszereplő, Leonardo da Vinci, aki a 16. század legelején festett róla egy költői portrét.
Stílusok és formák
Ártatlan, színes díszalbumnak tűnik, pedig valójában egy tudományos (és enciklopédikus) igénnyel összeállított iparművészeti alapmű. Ha nem lenne ilyen gazdag és nehezen áttekintető a hazai művészeti albumpiac, akkor a Noël Riley és Patricia Bayer által szerkesztett Stílusok és formák fogalommá válna.
Régi Művésztelep – Szentendre
Sokan és sokféleképpen foglalkoztak már Szentendrével, a magyar képzőművészetben betöltött speciális helyzete miatt. Az elemző művek első hulláma a harmincas évekbeli Vajda-kört, a szentendrei École de Paris-t fedezte fel magának.
Andalúzia
A Vince Kiadó egyik legjobb (ha nem a legjobb) sorozata, a Művészeti Kalauz új taggal bővült. Ezúttal, ahogyan azt a 19. századi bedekkerek írták, „Európa Kelete”, azaz Andalúzia került terítékre.
Dezső idétlenkedik
Négy szoba, négyszobányi tanácstalanság. Hogyan lehetne betűket kiállítani. Meg lehet mutatni, hogy kik írták a betűket, hol írták a betűket, szerencsés esetben, hogy miről írták a betűket. A kérdés az, hogy vajon közelebb kerülünk-e a betűkhöz.
Isten hozott édes életünk – A Batthyány Gyula-albumról
A cím tudatos ferdítés. Báró Szegilongi felesége, Melitta még így énekli az Egy szerelem három éjszakájában: „Tündöklés a boldog keveseknek, / Mely a ránk csukódó éjbe tűnt / Hol vannak a dámák és a krekkek? / Isten veled édes életünk!” A Vas István-vers születése óta több mint félszáz esztendő telt el.
Magyarok Münchenben 6. – A táncoló gésa – Adalékok Tornai Gyula japán tárgyú képeihez.
Táncoló gésákkal, a rododenron tánccal, Kiotó romantikus hidakkal átszelt templomkertjeinek virágzó glicíniáival és lilaakácaival, az óriás Buddha, a Daibutsu szobrával, ara ősi templomaival, szent lanternákkal, kolduló szamurájokkal, a tokiói Yoshiwara negyed örömlányaival, a császári kert őszi színekben pompázó jávorfáival és még sok japán csodával Tornai Gyula vásznain találkozhatott először a pesti kiállításlátogató, 1909 októberében.
Interjú Pátzay Vilmával
Pátzay Vilma, az egykori Műgyűjtők Galériájának vezetője, most többszörös nagymama, beszélgetésünk helyszínéül az Odeon mozi kávézóját választotta. Ott ült bőrnadrágban, vagányan a rasztás hajú, sörözgető fiatalok között. Határozottan megszorította a kezemet, és elmesélte, hogy ide jár filmeket vásárolni, ugyanis szenvedélyes filmnéző. A beszélgetés tehát a „leglazábban” zajlott, és úgy kaptam betekintést ebbe az izgalmas, tiszteletre méltó életútba, hogy fesztelenül rágcsálhattam közben a pörkölt mandulát. Hiszen a bőrnadrág azért kifejez egy életfilozófiát.
El lehet képzelni – Koncept koncepció, szemelvények
A Vasarely Múzeumban bemutatott és hatvannál több művészt felvonultató kiállítás egyik értelmezési kulcsa a játékos címből eredeztethető.