Művész-lelkész - Január Herceg HORO OLH pioneer művész Baksa-Soós Jánosról székesfehérvári kiállítása kapcsán
„A Planéta személyiség
szellemtesti mérete
mennyisége
holdas napos Planétás
környezete ami az ő
igaz életegyenleteinek
építési terveinek forrása
Mi újság a halpiacon? - Photo London 2007
Június első napjaiban 10 ország 33 galériájának részvételével rendezték meg a Photo Londont, a kortárs fotóval foglalkozó galériák londoni seregszemléjét. A negyedik alkalommal megszervezett vásár az idén nagy lendülettel új helyszínre költözött; a standokat a City üzleti negyedében, a Temze-part menti egykori halpiac épületében alakították ki. Az idén a marketingre is nagyobb hangsúlyt fektettek, ami nem meglepő, hiszen a vásár rendezési jogát 2006 novemberében a Reed Exhibitions vásárolta meg. (A világ legnagyobb kortárs fotóművészeti vásáraként jegyzett, nagy sikerű Paris Photo szervezése szintén a Reed nevéhez fűződik.)
A londoni vásár anyagának magas színvonaláról négytagú nemzetközi zsűri gondoskodott. A bemutatott fotók a hetvenes évektől a mai napig fedték le a kortárs fotográfia kínálatát, de akadt azért néhány kivétel, azaz korábbi kép, például az Atlas Galéria standján, ahol a Magnum fotóügynökség alapításának 60. évfordulójáról emlékeztek meg egy remek válogatással.
Jörg Immendorff
Május végén, hosszas betegség után, 61 éves korában távozott az élők sorából a német kortárs festőművészet egyik kiemelkedő mestere, Jörg Immendorff. A düsseldorfi művész a német (elő)posztmodern mozgalom, az Új Vadak egyik fontos képviselője volt, színházi ember és radikális felforgató, aki nem vetette meg az élet örömeit sem: pár évvel ezelőtt hét prostituált és nagy mennyiségű kokain társaságában tartóztatta le a hatóság. Jó barátját, Gerhardt Schröder kancellárt is majmok és német zászló társaságában festette csak meg.
Művészeti szupermarket
Nem mindenki leli örömét a kereskedelmi galériák kihipózott, steril közegében, ahol kenetteljes kereskedők tukmálják portékájukat az egyszerű halandóra. Viszont vétek lenne a kortárs művészeti piac konjunktúráját kihagyni – fogalmazódhatott meg Christian Smretschnig fejében, aki megálmodta és létrehozta Ausztria első művészeti szupermarketjét.
Boldogságmúzeumok
Alig ötszáz méterre Abu-Dzabi partjaitól, a Boldogság-szigetnek nevezett, 27 négyzetkilométeres, természetes földdarabon minden idők legnagyobb és legösszetettebb építészeti beruházása zajlik. (Artmagazin 2007/1., 29. o.) A Föld ismert kőolajtartalékának majd tíz százaléka fölött rendelkező közel-keleti emirátus 2018-ra készül el a lenyűgöző méretű és árú luxusnegyeddel. A Boldogság-szigeten világhírű múzeumok leányvállalatai és újdonsült intézmények gondoskodnak majd a turisták szórakoztatásáról. A tervnek sikerült megnyerni a világ legnagyobb sztárépítészeit.
Gaál István, a film- és képrendező
A Filmcritica című olasz szakmai lap 1966 januárjában megkérdezett huszonkét filmkritikust, mely filmeket tartja az elmúlt esztendő legfontosabb filmjeinek. Az első tíz között volt a Sodrásban. A G -A-Á-L betűkből képzett tulajdonnevet ekkor egy sorban írták B-U-N-U-E-L, L-O-S-E-Y, T-R-U-F-F-A-U-T, G-O-D-A-R-D, K-A-Z-A-N, P-A-S-O-L-I-N-I nevével. Most azonban kanyarodjunk vissza a fotóihoz, amelynek többségét ebből a könyvből ismerheti meg először az olvasó. Ezekről, mint már az írás elején kiderült, eddig Gaál azt állította, hogy számára nem fontosak, csak olyan menet közbeni ujjgyakorlatok, motív-gyűjtések két mozgófilm között.
A megtalált Paradicsom
„Igazán minden igényt kielégítő kiállítás. A szem és az intellektus elkényeztetése.” – Ez a legkevesebb, ami a bécsi Gartenlust, avagy a Kert a művészetben című kiállításról elmondható, ami több helyszínen is fogadja az érdeklődőket. Maguk a helyszínek fontos részét képezik a kiállítási koncepciónak. A barokk korban épült, díszes parkkal körülölelt Belvedere, amelyből, mint neve is elárulja, rendkívül szép kilátás nyílik a környező vidékre, valamint a Duna másik partján elbújó Augarten, természetes parkjával ideális környezetet biztosít „a kert a kertben”-gondolat megvalósulásához.
Alternatív galériák Budapesten - underground kalauz
„rúgjatok be, szüntelenül! Borral, költészettel vagy erénnyel, ahogy tetszik”
(Charles Baudelaire)
Az utóbbi esztendőkben – nem teljesen függetlenül a romkocsmák felfutásától – megszaporodtak az önmagukat függetlennek és alternatívnak tartó kiállítóhelyek Budapesten. Ezek a szellemi műhelyek (a galéria titulust rendszerint elutasítják) a város legizgalmasabb képzőművészeti kezdeményezései, egyszerre kapcsolódva a legfrissebb nyugati trendekhez és a klasszikus avantgárd underground hagyományaihoz. Duchamp egyszer azt jósolta: „a jövő művészete a föld alá fog menni”. Az alternatív galériák komolyan veszik Duchamp szavait, nem kérnek a for-profit művészetipar hangzatos és hamis médiavalóságából, inkább a „föld alá bújnak”, megelégedve a partizó fiatal szubkultúrák nyilvánosságával.
Új Színben - Rózsa Miklós és művészönarckép-gyűjteménye 1932–1943
„Nem könnyű dolog ennek az aszkéta külsejű embernek az egyéniségét megrajzolni. Volt benne valami a zsidó próféták szenvedélyes harcos típusából, akik akaratukat szembe állítják az egész világ akaratával. Lángoló gyűlölettel eltelve minden iránt, ami maradi, ami formájában és eszmei tartalmában már kiélte magát, a modern művészetnek ő volt a legelszántabb, megalkuvást nem ismerő harcosa. (...) Szívós nagy energia volt ebben az alacsony, vékony emberkében. Csodálatos szervező és meggyőző erejű beszélő tehetség. Ha valamit fel kellett építeni, megszervezni, bámulatos lendülettel tudta azt elindítani, és ha már valami komoly dolgot létrehozott, azt mintegy romboló démon, ugyanolyan lendülettel fel is tudta rúgni.” (Tamás Henrik: Rózsa Miklósról)
Reök-palota
Újabb láncszemmel bővült a 21. századnak megfelelő, kultúrmenedzser-szemléletű, vidéki múzeumhálózat.Az összevonásokkal és forráshiánnyal küszködő megyei múzeumrendszer mellett sorra nyílnak az önkormányzati kultúrközpontok a magyar nagyvárosokban. Kielégítve a múzeum-boom fogyasztóinak étvágyát. A debreceni Modem után most a Dél-Alföldön a sor: a következő versenyző Szeged.
Egy talált kép „megtisztítása” - Ferenczy Károly: Bertalan kert. Borús
„Mindnyájuk lelkéből a táj hangulata igen érzékenyen verődik vissza. Ez a hangulatfogékonyság eleinte egyoldalú volt: ábrándosságra hajló, fiatal kedélyüket csak a szomorkás alkonyatok és bánatos esték elhalkuló, magukba fulladó színei ihlették meg, a teljes napsütés hangos életörömét akkor még nem ismerték. A decrescendók hangulata ülte meg a tájsugallta kompozíciókat is” (Réti István)
2000. november 28-án, a Nagyházi Galéria 59. árverésén került kalapács alá Ferenczy Károly egy 1907-ben Nagybányán festett tájképe. A katalógusban Bertalan kert. Napos címmel szereplő mű az akkori aukciós árak közül kimagasló összegért, abban az évben a negyedik legmagasabb leütésen kelt el; a licit négymillióról indult, és 24 millió forintnál állt meg.
Beszélgetés Nagyházi Csabával, a Nagyházi Galéria tulajdonosával - II. rész
1984-ben nyitottuk meg az első üzletet. A lakásom garázsában alakítottunk ki eladóhelyiséget. Akkoriban borzasztóan bizonytalan volt a helyzet! Eleinte engedték, hogy vállalkozzon, aki akar, még papír sem kellett. Én, mint mérnök, használtcikk-kereskedőként indítottam útjára az első üzletemet, de állandóan attól féltünk, hogy bár most ezzel kinyitottak egy szelepet, mikor vonják vissza az egészet? Eleinte nem is mertem teljes állásban – csak félállásban – műkereskedéssel foglalkozni. A munkahelyemet megtartva délutánonként működtettük az üzletet a feleségemmel.
Klasszicizmus
A Corvina kiadó kis stíluskötetei óvatosan lépegetnek vissza az időben: a magyar historizmus után itt a magyar klasszicizmus. A Sisa József tollából származó rövid monográfia szikár alapossággal járja körül a 19. század első felének honi művészetét. Már az elején megjegyzi, hogy a klasszicizmust – szemben a felvilágosodásért lelkesedő avantgárddal és szocreállal – a posztmodern nem kedveli, szigorúsága, ridegsége, kiszámított matematikus jellege miatt. Bár ebben talán az is közrejátszik, hogy a stílus abban az átmeneti időszakban virágzott, amikor a hazai művészet a provinciális epigonok és külföldi mesterek kezéből csak nagy nehézségek árán keveredett át az iskolázott magyar alkotók felségterületére.
Stendhalok Firenzében
Évente egyre több Stendhal-szindrómában szenvedő pácienst kezelnek a firenzei pszichiátrián. A tünetek: jobb esetben túlzott eufória (mint a francai regényíró, Stendhal esetében), rosszabb esetben depresszió, pánikroham vagy hallucináció. A rendszerint középkorú, külföldi turisták megzavarodnak a rájuk zúduló remekművek nyomasztó nagyságától, sosem látott bőségétől. És persze igazuk van, hiszen Toscana fővárosa a világhírű műalkotások lenyűgöző sűrítményét kínálja, a Dávid-szobortól kezdve a Paradicsom-kapun keresztül a Vénusz születéséig.
Design kézikönyv
Néha érdemes rendet tenni a kósza emlékek és homályos félinformációk között – s erre a Fiell házaspár dizájn-kézikönyve kiválóan alkalmas. Mikor kezdődött a retró, honnan ered a csőbútor, miért népszerű a minimalizmus, mikor virágzott a giccs-dizájn, hol válik el az art deco a modernizmustól és miben a különbözik a márkajegy a vállalati arculattól?
A Taschen új kiadványa – minden kérdésünkre válaszolva – ábécérendben vezeti végig az olvasót a modern formatervezés történetén.