Visszaszerzett zsidó műkincsek
A Lauder család furcsa helyzetbe került. A híres Estée Lauder kozmetikai vállalat alapítójának egyik fia, Ronald Lauder nemrég vásárolt meg 135 millió dollárért egy Klimt festményt. Adele Bloch-Bauer elképzelhetetlenül drága portréja egy zsidó restitúciós per során került vissza a tulajdonos leszármazottaihoz, majd onnan tovább, Ronald Lauder New York-i galériájába. Most viszont bátyja, Leonard Lauder egyik festményét, szintén egy Klimtet igényelnek vissza a korábbi, zsidó származású tulajdonos unokái.
KÖRKÉRDÉS: Hogyan képzel el egy ideális művészeti intézményt, illetve az Ön számára mit jelent a látogatóbarát múzeum fogalma?
Válaszol: Fáy Miklós (újságíró), Bokor László (pszichoanalitikus), Muhi András (producer), Kiss Erzsi (egykisserzsizene), Wessely Anna (művészettörténész-szociológus).
Ein Ungar in Venedig - a biennále-dosszié
Január végén megszületett a döntés az 52. Velencei Biennále magyar résztvevőjéről. A beadási határidőig 12 kurátor nyújtotta be pályázatát, amelyet öttagú zsűri (András Edit, Boros Géza, Nemes Attila, P. Szűcs Julianna, Páldi Lívia) bírált el. A nemzeti biztos szerepét ellátó Petrányi Zsolt részletes sajtóközleménye szerint a zsűri első körben a kiírásoknak tökéletesen megfelelő pályázati anyagokat vitatta meg, „de ezek között nem találtak egy olyat se, amelyet a dolgozatokban prezentált formában megvalósíthatónak ítéltek volna”.1 Majd a hiányos és hibás pályázati anyagokat szemrevételezték (a 12-ből 4 db!), amiből az egyik felkeltette a testület figyelmét.
Suttogások és sikolyok - A Branly-rakparti Múzeum
Képzeljünk el egy ovális üveg süteménytartót, körkörösen telerakva kekszekkel, és húzzuk fel 50 méteresre. Ilyenek mellett kanyarodik felfele a rámpa, bennük ősi hangszerek, eszközök, gyönyörű tárgyak, mintha ez lenne rendezett tárhelyük, csak épp mi is láthatjuk őket. Párizsban ha valaki múzeumba akar menni, nem az szokott lenni, hogy húzza az időt az indulással, nehogy fájón hamar szembesüljön a választék szűkösségével, hanem inkább minden idejét úgy próbálja beosztani, hogy legalább a kötelező helyeket rendben végiglátogassa. Az ott élők elkényeztetve válogatnak a világ minden tájáról odahordott kiállítások közül, a számos kis galéria, alapítványi múzeum, nagy intézmény programjából.
Medici, az Ördög
A Medici név köré a legszebb művészettörténeti asszociációkat szőtték a derék firenzei mecénások. Egy huszadik századi Medici viszont jócskán visszaélt a jól csengő vezetéknév adta előnyökkel. Giacomo Medicit 2004-ben ítélte el a Római bíróság műkincscsempészésért. A nagyszabású illegális hálózatot üzemeltető műkereskedő kezén átfutott csempészáruk a legmagasabb körökig jutottak el. Vásárolt belőlük bőségesen a Getty Intézet, de a New York-i Metropolitan Múzeum is.
Kilimológia, avagy szőnyegek a falon – John Bátki szőnyeggyűjteménye
Hat nyeregtáskalap, két töredék és egy imaszőnyeg. Tizenkilencedik századbeli nomád asszonyok szőttesei. A legegyszerűbb, egyetlen motívumot ismétlő szőtt minták ideális bevezetést adnak a kilimológiába, a tradicionális szőtt és csomózott szőnyegek tanulmányozásába. Az ilyesféle, iparosodás előtti nomád szőttesek aránylag egyszerű kompozíciói ötletes, eredeti rajzbeli és színhasználati improvizációk által kelnek életre. A két kurdisztáni táskalap például a majdnem azonos középmező motívumaik és alaptervük ellenére mégis
meglepően különböző képet ad. A két szőnyegnek méreteiben, színvilágában, valamint mezőmotívumaik közepében rejlő apróbb különbségein túl vannak olyan markáns vonásai is, amelyek egyedivé teszik őket.
A szobrászatot nem mint tárgyat, hanem mint nyílt, kreatív teret értelmezni...- Anthony Gormley Blind Light című kiállításáról
Anthony Gormley szobrászata két alapélményen nyugszik. Az egyik a klausztrofóbia, illetve annak az a személyes verziója, amit Gormley gyerekkorában megélt: délutánonként, vagyis még világosban kiküldték a lodzsára aludni. A gyermek Gormleyt pánik fogta el, mert a szem lecsuktával nem azt érezte, hogy „nem lát semmit”, hanem hogy a szeme és a szemhéja közti tér fullasztóan szűk. A másik már szobrászkorából származik, amikor saját magát használta modellként, egész alakos öntvényeket készítve a testéről.
Látogatóban Vermeernél
A holland precízség nem ismer határokat, a buzgó művészettörténészek az Aranykor kismestereit is gondosan katalogizálják már. Hát még az olyan sztárok életét, mint Vermeer, aki Rembrandt és Van Gogh után Hollandia harmadik számú nemzeti büszkesége. De vele nem volt könnyű dolguk, a 17. században élt delfti festőművészt ugyanis teljesen elfelejtette a hálátlan utókor. A lelkes szakértők a levéltári kutatásoktól a multimédiás enciklopédiák szerkesztéséig mindent megtesznek azért, hogy megismerhessük az újra felfedezett Vermeert.
Batliner-gyűjtemény
Klaus Albrecht Schröder, a bécsi Albertina igazgatója dörzsölheti a kezét. Az általa irányított múzeum begyűjtötte a világ egyik legrangosabb magángyűjteményét: a liechtensteini ügyvédnek, Herbert Batlinernek és feleségének a kollekcióját. A múzeumvilág lottónyereményének tartott anyagért olyan nehézsúlyú versenyzőkkel kellett megküzdenie, mint a New York-i Guggenheim Múzeum. Az Albertina jött, látott, győzött. Most már, 500 csúcsminőségű modern műtárggyal gazdagabban, komoly szereplőnek számít a nemzetközi színtéren is.
Intermédia Bölcsőde - St.Auby Tamás előadásai az Intermédia tanszéken
EZ NEM DISCO – ez olvasható a Magyar Képzőművészeti Egyetem Intermédia tanszék Kmety utcai épületének bejárata fölött, egy csoport diák által finanszírozott és meglepetésszerűen felszerelt pont-modul kijelzőn.
Ez nem disco! – közli az egybegyűltekkel a hallgató, amikor késve érkezik az előadásra, amelynek címe: Paralel Kurzus/Tanpálya II. – Anatómiai Halhatatlanság.
Az oktató St.Auby Tamás: nem-művészet-művész – a fenti maxima tőle származik.
A Kurzus hivatalosan A XX. századi művészet története és elmélete program alatt fut, s a meghívott művésztanár az előadás felépítésében, a hangsúlyok kijelölésében szabad kezet kapott.
St.Auby, Svájcból történt visszatelepülését követően, az 1991/92-es tanévtől ad elő a tanszéken. A Magyar Narancs 1991. október 22-i számában, egy vele készült interjúban Miltényi Tibor, a kérdező, St.Auby happening-definícióját idézi: „a filmben találkoznak az összes művészetek, a happeningben az összes nem-művészetek”, és megállapítja: „ez az elv kiterjed minden egyéb tevékenységére” – így az oktatásra is.
Hitel műtárgyfedezet mellett, avagy a magyar műtárgypiac egy pénzintézet szemével
A magyarországi műkereskedelem történetét vizsgálva a mindenkori pénzvilág számos meghatározó szereplőjének nevével találkozhatunk. Elég, ha csak a Posta Takarékpénztárat említjük, mely az Árverési Csarnokkal egyesülve a két világháború közötti aukciós élet vezető szereplője volt, de gondolhatunk olyan neves bankárokra is, akik gyűjtőként vagy mecénásként komoly szerepet játszottak a kor művészeti életében, például báró Kornfeld Mór műgyűjtő, vagy Fruchter Lajos, a Gresham-kör fő támogatója.
A rendszerváltás óta új nevekkel bővült a névsor; közülük is elsőként a Raiffeisen Bank ismerte fel a kultúra, és annak szerves része, a kortárs képzőművészet támogatásának fontosságát. Gyűjteménye felépítésével, folyamatos fejlesztésével, kiállítások rendezésével, kiadványok támogatásával aktív és jelentős szereplője a képzőművészeti életnek.
Magyarok Münchenben 4. – „A csodás Kelet” festője – Eisenhut Ferenc
„Már holnap utaznék Cairo felé, mennék én direkt a szép világnak.”
A Bauhaus helyett… - Ismeretlen életművek: Peitler István
Peitler István Pécsett született 1902. július 17-én. Édesapja, aki bíró volt, asszimiláns sváb, édesanyja kálvinista nemesi családból való. Házasságuk sikertelen, válással végződik, noha három gyerek is születik belőle, akik mindhárman tehetségesek és érdeklődők. István – a családi anekdota szerint – amikor a ciszterci gimnáziumban abszolvált érettségit követő őszön felszáll az akkoriban szerb fennhatóság alatt álló szülővárosában a vonatra, még a pesti közgazdasági egyetemre készül, mikor leszáll róla, már Bécsben akar filmezést tanulni. Tehát először Bécsbe megy, ahol rokonoknál lakik, festőművészekkel, szobrászokkal barátkozik. Valószínűleg ezeknek a hatásoknak is köszönhető, hogy végül ¬ a család ellenkezése dacára ¬ a budapesti képzőművészeti főiskolára iratkozik be, ahol Lyka Károly reformjainak köszönhetően a modernséget, a francia szellemet képviselő tanárok, Vaszary János és Csók István kaptak ezidőtájt katedrát.
Wanted – Vaszary János lappangó képei
A Magyar Nemzeti Galéria 2007 őszére tervezi Vaszary János festőművész gyűjteményes kiállításának megrendezését. A művész 1939-ben bekövetkezett halála óta egy alkalommal – immár több mint négy évtizede – találkozhatott a nagyközönség az életmű kiemelkedő darabjaival, a több mint háromszáz műtárgyat felvonultató Vaszary János emlékkiállításon, amely a Magyar Nemzeti Galériában 1961-ben volt látható.
Wanted - Kernstok Károly elfeledett képei
Szemben a műkereskedelemben manapság tapasztalható érdektelenséggel, Kernstok Károly egyike volt azon művészeknek, akinek nevét és műveit jól ismerte a művelt közönség, képeit pedig szívesen vásárolták a tehetősebb polgárok és a haladó szellemű értelmiségiek. Jól példázza Kernstok kelendőségét, hogy 1911-es nagy, egész pályáját felölelő retrospektív tárlatának megnyitó napján összesen 9 képét kínálták eladásra, a többi már magánkézből, illetve múzeumokból került a tárlatra, az érdeklődő közönség pedig már másnap hiába kereste a megvásárolható műveket, hiszen azok mindegyike elkelt az első napon.